Tucatnyi európai ország több mint 30 gyűjteményéből állítanak ki a pásztorkodáshoz és a juhtartáshoz kapcsolódó különleges és meghökkentő tárgyakat a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum legújabb, péntektől látható időszaki kiállításában.
A nemzetközi tárlat ünnepélyes megnyitóján Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy „napjainkban – amikor a környezeti problémák korát éljük – kiemelten fontos, hogy múzeumaink olyan tudást közvetítsenek látogatóik számára, mely a kulturális örökség hagyományainak felhasználásával hozzájárulhat egy fenntartható, élhető és élhetőbb világ megteremtéséhez”.
A helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyolc európai ország – Magyarország, Görögország, Bulgária, Spanyolország, Észtország, Franciaország, Lengyelország, illetve Olaszország – részvételével, valamint az Európai Unió Kultúra 2007-2013 keretprogramjának társfinanszírozásával megvalósuló CANEPAL program kutatása és a kiállítás rávilágít a juhpásztorkodás európai hagyományainak napjainkban is ható összetett gazdasági, társadalmi és ökológiai jelentőségére, a múzeum új tárlata pedig megmutatja, hogyan lehet egy körülhatárolt tematika és tárgykultúra ürügyén új világ- és életszemléletet közvetíteni.
Hammerstein Judit emlékeztetett rá, hogy a kiállítás a múzeum számára új kezdet is, hiszen a Skanzen a projektre építve dolgozta ki a tematikus évek rendszerét – elsőként a Bárány éve tematikus programot -, amely közép- és hosszú távon a közgyűjtemények számára a kulturális javak bemutatásának új koncepciója lehet.
Cseri Miklós, az intézmény főigazgatója köszöntőjében arról szólt, hogy az évezredes múltra visszatekintő európai juhtenyésztés nemcsak jelentős gazdasági ágazatnak bizonyult az elmúlt évszázadokban, hanem rendkívül gazdag tárgyi és szellemi kulturális örökséget hordoz napjainkban is. Ennek a gazdag kultúrának a kutatására, feldolgozására és bemutatására vállalkozott a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.
A kiállítást bemutatva kiemelte: az életmód tárgyi világa mellett hangsúlyos szerepet kap a gyapjú- és tejfeldolgozás eszközeinek bemutatása, az európai pásztorépítészet kincseinek, a népművészet, a népzene és a képzőművészet alkotásainak megjelenítése látványos és egyedi kiállítási installációval.
„A tárlaton látható több mint 300 műtárgy az európai pásztorkodás múltjának és jelenének átfogó képét festi meg.”
A főigazgató kitért arra is, hogy a számottevő magyar anyag mellett több mint száz francia, bolgár, lengyel, görög, észt, spanyol, olasz, szlovák, német és brit műtárgyat, valamint fotót mutatnak be, de a tárlat nem csak néprajzi tárgyakban bővelkedik: közel 30, főként kortárs képzőművészeti alkotást állít ki, jelezve, hogy a pásztorélet nemcsak a tudomány, hanem a képzőművészet kiapadhatatlan forrása is.
A bárányok nem hallgatnak címet viselő, október végéig a Magtár épületében látható kiállítást a múzeum több pontján alternatív tárlatok kísérik, a Skanzen Galériában pedig Bárány a konyhában címmel kínálnak tematikus kiállítást.
Forrás: MTI