Az Egyesült Államoknak igaz barátai vannak Közép- és Kelet-Európában, és szükségük van az amerikai segítségre – jelentette ki az amerikai földgáz exportjának engedélyeztetésével kapcsolatban kedden Washingtonban John Boehner, a képviselőház elnöke, amikor a kongresszusban fogadta Orbán Anita energiabiztonságért felelős utazó magyar nagykövetet.
„A legjobban úgy tudjuk segíteni őket, ha kiszolgáltatottságuk elkerülése érdekében kielégítjük energiaszükségletüket” – mondta John Boehner.
A republikánus párti politikus hangsúlyozta, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) kivitelének liberalizálása az Egyesült Államokban több százezer munkahelyet teremtene.
A házelnök néhány órával korábban kifejezte abbéli reményét, hogy az Európában tárgyaló Barack Obama amerikai elnök kihasználja a lehetőséget annak megvitatatására, hogyan segíthetnek az amerikaiak az európaiaknak a Vlagyimir Putyin orosz elnöktől való függőségük csökkentésében.
„Az amerikai földgázexport engedélyezésének felgyorsítása azt jelezné világosan, hogy Oroszország nem folytathatja Európa sakkban tartását energetikai szempontból” – mondta.
Orbán Anita az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a John Boehnerrel folytatott megbeszélésen emlékeztetett arra, hogy a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) washingtoni nagykövetei március elején közös levélben sürgették a kongresszus vezetőit, hogy támogassák az amerikai cseppfolyósított földgáz európai exportjának engedélyezését, különös tekintettel a közép- és kelet-európai energiabiztonságra. Megköszönte, hogy Boehner támogatóan reagált a felhívásra. Közölte, hogy Közép-Európában hallják és nagyra értékelik a kongresszus hangját. Hozzátette: Magyarország régóta szorgalmazza, hogy az Egyesült Államok exportáljon LNG-t.
„Történelmi lehetőség előtt állunk most, mert az ukrajnai helyzet ébresztőként hat'” – mondta, rámutatva, hogy ilyen körülmények között az energia és az energiapolitika eszközként használható.
„Ez történelmi lehetőség az Egyesült Államok előtt, hogy elküldje a megújított stratégiai biztonságról szóló üzenet Kelet- és Közép-Európának” – hangsúlyozta.
A magyar diplomata kijelentette, hogy a jelenlegi amerikai szabályozás sérti az Egyesült Államok, a szövetségesek és az piac érdekeit. „Úgy hisszük, hogy az LNG-export engedélyezésének felgyorsítása esetén olyan helyzet jönne létre, amelyben az Egyesült Államok a szabadkereskedelem, a szabad világ és a nemzetközi biztonság védelmezőjeként lépne fel” – mondta. Hozzátette, hogy ez emellett kétpárti amerikai ügy is.
Orbán Anita elmondta: az amerikai házelnök a zárt ajtók mögött folytatott megbeszélésen is megerősítette, hogy a gázexport-liberalizációt az egyik legfontosabb eszköznek tartja, amellyel a kelet- és közép-európai országokat azonnal lehet segíteni, miközben Amerikában ez munkahelyeket teremt és gazdasági növekedést hoz. Boehner szerint egy ilyen helyzetben mindkét oldal nyerne.
Az energiaügyi nagykövetet a nap folyamán meghallgatták a képviselőház energiaügyi albizottságában, így kongresszusban első ízben tudta kifejteni a magyar álláspontot az amerikai LNG-export ügyében.
A washingtoni energiaügyi minisztériumban jelenleg hosszadalmas eljárásban engedélyezik a gázexportot olyan országokba, amelyek nem kötöttek szabadkereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal.
Az amerikai kivitel liberalizálásával kapcsolatban a nagykövet szerint három forgatókönyv lehetséges. Az egyik szerint az illetékes tárca önállóan felgyorsítja az engedélyeztetési eljárást, és már most is vannak erre utaló jelek. Egy másik szerint a kongresszus olyan törvényt fogad el, amely megszünteti a megkülönböztetést a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) többi tagországa között. A harmadik John Boehner házelnökhöz kötődik, aki felszólította Obama elnököt, hogy végrehajtói hatalmával élve utasítsa az energiaügyi minisztert: rövid határidőn belül engedélyezze mind a 24 folyamatban lévő exportkérelmet, amelyek közül néhány Európára is vonatkozik.
Orbán Anita kiemelte, hogy az amerikai LNG-export engedélyezésének akkor is azonnali pozitív hatása lenne Közép- és Kelet-Európára, ha a szállításhoz szükséges infrastruktúra kiépítése több évet venne igénybe. Emlékeztetett rá, hogy a térségben nagyon sok LNG-vel kapcsolatos beruházás leállt, mert nincs alternatív beszerzési forrás. Kitért rá, hogy Európában a recesszió miatt csökkent a cseppfolyósított gáz iránti kereslet, és hogy Japán a fukusimai atomerőmű balesete után óriási importőrként lépett be a piacra.
Szavai szerint a nagy mennyiségű amerikai LNG megjelenése a világpiacon lefelé mozdítaná el az árakat, ami fellendítheti a keresletet, és beindíthatja a hiányzó infrastruktúra-fejlesztéseket.
A nagykövet elmondta, hogy gázügyekben Magyarország a visegrádi csoport elnökeként tavaly júliusban képviseltette magát először az amerikai törvényhozásban. Akkor Orbán Anita Václav Bartuska cseh energiaügyi megbízottal és azzal a Michael Turner képviselővel együtt tartott panelbeszélgetést, aki korábban kezdeményezte, hogy a NATO és más szövetséges országok esetében liberalizálják az amerikai földgázkivitelt. Októberben Litvánia, Csehország, Magyarország és több ázsiai ország fejthette ki álláspontját.
Az amerikai szenátus energiaügyi bizottságában kedden Jaroslav Neverovic litván energiaügyi miniszter is sürgette az amerikai gázexport liberalizációját, rámutatva, hogy hazájának, amelynek gázexportja 100 százalékban Oroszországtól függ, a többi európai országnál 30 százalékkal nagyobb árat kell fizetnie az energiahordozóért. Neverovic ezt visszaélésnek nevezte.
Forrás: MTI