Felmentette tisztségéből az ukrán parlament pénteken Vitalij Zaharcsenko ügyvezető belügyminisztert, a parlament pedig módosította a büntető törvénykönyvet, hogy lehetővé váljon Timosenko szabadon engedése.
Felmentette tisztségéből az ukrán parlament pénteken Vitalij Zaharcsenko ügyvezető belügyminisztert. A képviselők szerint ő a felelős a tüntetők elleni brutális fellépésért és civilek haláláért. Az indoklás szerint túllépte hatáskörét, törvénytelen, alkotmányellenes parancsokat adott, amelyek emberek halálához vezettek.
A belügyminiszter menesztésére 332-en szavaztak. A 450 tagú parlamentben legalább 226 szavazatra volt szükség a belügyminiszter leváltásához.
Zaharcsenkót 2011 novemberében nevezték ki belügyminiszternek. Mikola Azarov volt miniszterelnök január végi lemondása után az egész kabinettel együtt már csak ügyvezető miniszter volt. Kijevben olyan híresztelések terjednek, amelyek szerint a politikus a szomszédos Fehéroroszországba menekült.
Az AFP egy névtelenségéhez ragaszkodó brüsszeli diplomáciai forrásra hivatkozva korábban azt írta, hogy Zaharcsenko az igazságügy-miniszterrel együtt szerepel azoknak az ukrán vezetőknek a listáján, akikkel szemben az Európai Unió büntetőintézkedéseket határozott el. A szankciós listát eddig nem hozták nyilvánosságra. Viktor Janukovics elnök hírek szerint nincs rajta.
Szabadon engedhetik Timosenkót
Az ukrán parlament pénteken módosította a büntető törvénykönyvet, ami megnyitja az utat a bebörtönzött Julija Timosenko volt kormányfő szabadon bocsátása előtt.
A jelenlévő képviselők nagy többséggel szavazták meg a módosítást, és ennek keretében azt, hogy a volt miniszterelnök és jelenlegi ellenzéki vezető terhére rótt cselekmények többé nem számítanak bűncselekménynek.
Timosenkót 2011. augusztus 5-én tartóztatták azzal a váddal, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül engedélyezte az orosz gáz magasabb áron történő vásárlásáról szóló szerződések aláírását, amelyek az állítások szerint előnytelenek voltak Kijev számára. A volt kormányfőt hét év börtönre ítélték, és egy Harkiv melleti börtönben tartják fogva. 2012. májusától megromlott egészségi állapota miatt a harkivi vasutas kórházban ápolják.
Az EU, illetve az ellenzék szerint az eljárás mögött politikai megfontolások álltak.
Andrij Kozsemjakin, Timosenko pártjának, a Haza (Batykivcsina) pártnak a parlamenti képviselő szerint a parlament pénteki döntése szakítás azzal szovjet időkből fennmaradt törvénykezéssel, amely lehetővé tette a politikai ellenfelekkel való leszámolást.
Szerhij Vlaszenko, Julija Timosenko védője szerint a volt kormányfőt a lehető legrövidebb időn belül szabadlábra helyezik – olvasható a Haza párt honlapján.
Vlaszenko újságírók előtt meggyőződését fejezte ki, hogy Viktor Janukovics elnök aláírja a védence szabadlábra helyezését lehetővé tévő törvényt, a bíróság pedig elrendeli a szabadlábra helyezését.
Viktor Janukovics ukrán elnök és a három ellenzéki vezető, Arszenyij Jacenyuk, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok pénteken megállapodást írt alá a válság rendezéséről – jelentették a hírügynökségek. Az aláírási aktuson jelen volt Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, továbbá Eric Fournier, a francia külügyminisztérium kontinentális Európa főosztályának vezetője.
„Jelen megállapodás aláírását követő 48 órán belül sor kerül annak a különleges törvénynek az elfogadására, aláírására és kihirdetésére, amely visszaállítja Ukrajna 2004. évi alkotmányát” – olvasható a közleményben.
„A megállapodás aláírói kinyilvánítják szándékukat, hogy koalíciót hoznak létre és nemzeti egységkormányt állítanak fel az aláírástól számított 10 napon belül” – áll a közleményében.
„Az elnökválasztást az új ukrán alkotmány elfogadása után azonnal, de legkésőbb 2014. december végéig megrendezik, új választási törvényt fogadnak el, és új központi választási bizottságot hoznak létre arányos alapon, az EBESZ és a Velencei Bizottság szabályai szerint” – olvasható a közleményben.
A dokumentum szerint az ukrán hatóságok nem fognak bevezetni rendkívüli állapotot az országban, és a parlament „elfogad egy harmadik törvényt a büntetőjogi felelősség alóli mentesítésről, amely ugyanazokra a törvénysértésekre vonatkozik, mint a 2014. február 17-i törvény” – áll az ukrán elnöki hivatal közleményében.
Szűkebb jogkörök, amnesztia
Az ukrán parlament péntek délután törvényt fogadott el a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről, ami bizonyos jogköröktől megfosztja az államfőt.
A szűkebb elnöki jogköröket előíró korábbi alkotmányhoz való visszatérés része a válság megoldását célzó, Janukovics elnök és az ellenzéki vezetők által pénteken aláírt megállapodásnak. A parlament ezt követően elfogadta azt a törvényt is, amely feltétel nélküli amnesztiát biztosít mindazoknak, akiket a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban tartóztattak le.
A 2004-es alkotmányhoz való visszatérésre 386-an szavaztak a jelen lévő 397 képviselő közül (a parlament 450 tagú), ellenszavazat nem volt. A változtatást a kormányzó Régiók Pártjának mind a 140 képviselője is megszavazta. Az ellenzék egyik fő követelése volt a kormány és a parlament szerepének erősítése és az államfő jogköreinek megkurtítása.
Az amnesztiatörvényt hasonlóan nagy arányban szavazták meg, 372 képviselő támogatta a jogszabályt.
Az EU közvetítésével nyélbe ütött megállapodás alapján a következő lépésben szeptemberig alkotmányreformot kell kidolgozni.
Az orosz közvetítő nem írta alá a megállapodást
Orosz illetékesek azonnal bírálták a megállapodást, amelynek tervezetét az orosz közvetítő, Vlagyimir Lukin, Oroszország emberi jogi ombudsmanja nem írta alá. Leonyid Szluckij, az orosz alsóház szovjet utódállamokkal foglalkozó bizottságának elnöke kijelentette, hogy a megállapodás a Nyugat érdekeit szolgálja, miáltal „el akarják szakítani Ukrajnát Oroszországtól”. Vlagyimir Lukin, Oroszország emberi jogi ombudsmanja még pénteken elutazik Kijevből Moszkvába – értesült az Interfax orosz hírügynökség. Nem világos, ki és hogyan fogja végrehajtani az ukrajnai válság rendezését célzó megállapodást – ezzel indokolta az orosz emberi jogi biztos Kijevből Moszkvába visszatérését követően pénteken azt, hogy nem írta alá a megállapodást.
Vlagyimir Lukin azt mondta, „a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a helyzet folyamatosan változik, a személyek is változnak, újak jelennek meg, és nem tudni, ki és miként fogja végrehajtani a megállapodásokat”.
Az orosz államfő által csütörtökön közvetítőként Kijevbe küldött ombudsman elmondta, hogy miután megismerték partnereik álláspontját, azt immár jobban értik. Hozzátette, hogy szándékában áll folytatni az ukrajnai küldetést, de a tárgyalások folytatása nem Moszkván múlik.
Elégedetlenek a Majdan téri tüntetők a megállapodásban foglaltakkal
Pénteken késő délután is még ezrek tartózkodtak Kijev központi Majdan (Függetlenség) terén. A felkelők közül többen a Viktor Janukovics vezette kormány és az ellenzék közötti megállapodással szembeni elégedetlenségüknek adtak hangot.
A Függetlenség terén, amely korábban a tiltakozók és a biztonsági erők véres összecsapásainak helyszíne volt, az esti órákra óriási tömeg gyűlt össze, hogy megemlékezzenek a példátlan méretű összetűzések halálos áldozatairól. A levegőben továbbra is füst gomolygott, és a barikádok körül beszélgető, várakozó emberek tömegeit lehetett látni.
Az AP hírügynökség szerint a Majdan téren felállított színpadon a tüntetők sorra fejezték ki a pénteki megegyezéssel szembeni nemtetszésüket. Többen kételyeiknek adtak hangot a megállapodás tényleges megvalósításával kapcsolatosan, sokan pedig azt skandálták, hogy Janukovics elnök mondjon le.
Miközben a nyugati országok vezetői üdvözölték a kormány és az ellenzék pénteki megállapodását, a Majdanon tiltakozók közül sokan úgy gondolják, hogy nem sikerült elég engedményt elérni.
Dana Pavlicsko, az ellenzék egyik támogatója a BBC brit televízió kérdésére elmondta: „az ellenzék vezetői nem képviselik az egész népet, és nem képviselik a Majdant, Kijev Függetlenségének terét. Az emberek csalódottak, és nem fogják abbahagyni a tüntetést”.
„Remélem, hogy ezután más irányba megy majd az ország, de eddig nem sikerült elérni a Majdanon kitűzött célokat. Janukovics beleegyezett, hogy megváljon hatalmának egy részétől, hogy összességében továbbra is hatalmon maradhasson” – vélte Kira Rusnyicskaja, egy másik tüntető.
A BBC egyik helyszíni tudósítója Twitter-bejegyzésében megerősítette: „Az emberek a téren azt mondják, hogy nem fognak visszavonulni, ha Janukovics elnök hatalmon marad”.
Viktor Janukovics államfő február 22-re és 23-ra kétnapos gyászt hirdetett. Hírügynökségek ezzel kapcsolatban emlékeztettek: az elnök korábban február 20-ra, azaz csütörtökre hirdetett nemzeti gyászt, ezen a napon azonban az elmúlt hónapok legvéresebb összecsapásaira került sor.
Lengyel külügyminiszter: „Ha nem támogatjátok a megállapodást, halottak lesztek.”
„Ha nem támogatjátok ezt a megállapodást, jön a rendkívüli állapot a hadsereggel. Mindannyian halottak lesztek” – ezt a lengyel külügyminiszter mondta pénteken Kijevben informálisan a hatalom elleni tüntetések egy vezetőjének, miután létrejött a válság megoldását célzó megállapodás az ukrán kormány és az ellenzék között.
Radoslaw Sikorskit kameravégre kapta az ITV News brit hírtévé, a felvételen a lengyel diplomácia vezetője egy egyeztetési forduló után mondta ezeket a szavakat, amikor a küldöttségek elhagyták a tárgyalási termet.
A tévé riportere megkérdezte tőle, hogy sikerült-e meggyőznie az ellenzéket a megállapodás elfogadásáról. „Nem tudom” – felelte szűkszavúan a feszültnek látszó lengyel külügyminiszter.
Az ukrán ellenzék vezetői végül is valamivel később aláírtak Viktor Janukovics ukrán elnökkel egy békeszerződést, amelynek célja mindenekelőtt véget vetni az erőszakos cselekményeknek – jegyezte meg a The Daily Telegraph című brit lap.
Megerősített rendőri ellenőrző pontokat állítanak fel a kárpátaljai hágókon
Megerősített ellenőrző posztokat állít fel a kárpátaljai rendőrség a Kárpátok hágóin, hogy megakadályozza fegyveresek és lőfegyverek bejutását Kárpátalja területére a szomszédos nyugat-ukrajnai megyékből.
A Kárpátalja megyei rendőrség sajtószolgálatának pénteki jelentése szerint a rendőrök és társadalmi aktivisták által közösen felügyelt ellenőrző pontok létrehozására azért van szükség a Kárpátaljára vezető utakon, mert a szomszédos nyugat-ukrajnai megyék területén az utóbbi napokban több esetben jutottak illetéktelenek kezébe lőfegyverek katonai és rendőrségi létesítményekből.
A közlemény szerint az ellenőrző pontok szombaton, kijevi idő szerint 18 órától kezdik meg működésüket a Vereckei-, Toronyi-, Tatár- és Uzsoki-hágón át vezető utakon. A posztok mellett melegedőket és elsősegélynyújtó helyeket is létesítenek.
A kárpátaljai rendőrség vezetése az állampolgárok megértését kéri az üggyel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az intézkedés célja Kárpátalja lakosságának megóvása a fegyveresektől.
Forrás: MTI