A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) november 19-i döntésével tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9 milliárd 488 millió 200 ezer forint összegű bírságot szabott ki.
A GVH közleménye szerint az eljárás 2011. november 23-án indult, s a vizsgálat során kiderült, hogy az érintett vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között valósítottak meg jogsértést.
A GVH döntése szerint az OTP több mint 3,9 milliárd forint bírságot, az Erste 1,7 milliárd forintos, a Kereskedelmi és Hitelbank 983,3 milliós, a CIB Bank 835,4 milliós, az MKB 783 milliós, a Raiffeisen 583,6 milliós, az UniCredit 306,3 milliós, az UCB Ingatlanhitel Zrt. 63,2 milliós, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank 1 millió forintos, a Citibank pedig 800 ezer forintos bírságot kapott.
A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank magatartását is, vele szemben azonban mellőzte a bírság kiszabását, alapvetően két ok miatt. Egyrészt azért, mert az FHB passzív résztvevője volt a kartellnak. Másrészt pedig azért, mert az FHB-t eddig nem marasztalta el hasonló jogsértés miatt, míg a többi pénzintézet jogsértését a GVH a bankközi jutalékot vizsgáló eljárásban korábban már megállapította.
A versenyhivatal az egyes bankok esetében a 2011. évben az ingatlanfedezetű jelzálog-hitelezésből elért kamat-, jutalék- és díjbevételek összegéből indult ki. A kiszabott bírságok közötti nagyságrendi különbségek abból adódnak, hogy a pénzintézetek ezen bevételei között jelentős különbségek mutatkoznak és az egyes bankok jogsértésben betöltött szerepe is eltérő volt.
A versenyhivatal a rendelkezésére álló információk, különösen okirati bizonyítékok alapján (e-mail levelezések, belső feljegyzések) megállapította, hogy az érintett pénzintézetek egységes, átfogó terv keretében a hitelkiváltás intenzitásának csökkentése és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogása érdekében összehangolták magatartásukat.
Ennek részeként a végtörlesztéssel kapcsolatos stratégiára és az érdeklődő ügyfelekre vonatkozó információkat is megosztottak egymással, emellett egyes bankok kétoldalú egyeztetéseket is tartottak.
A GVH szerint mindezek alkalmasak voltak arra, hogy összehangolják a végtörlesztések korlátozására irányuló egyedi stratégiájukat.
A bírság meghatározásánál súlyosító körülményként értékelte a GVH, hogy az érintett pénzintézetek többsége az összehangolt stratégiát végrehajtotta, valamint azt, hogy a vállalkozások a hazai bankrendszer legnagyobb piaci szereplői, együttes piaci részesedésük meghaladja a 90 százalékot. Felróható továbbá a vállalkozásoknak, hogy összehangolt magatartásuk eltér az elvárható magatartástól, mivel jelentős mértékben korlátozta az érintett pénzintézetek közötti versenyt.
Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés miatt a bankok veszteségeket szenvedtek el, valamint rövid idő alatt jelentős likviditási, munkaerőforrás és egyéb kapacitási korlátokkal kellett szembenézniük.
A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy a bankok részvételével tartott egyeztetéseken résztvevő személy nem a Magyar Cetelem Bank Zrt., hanem a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó UCB Ingatlanhitel Zrt. nevében nyilatkozott. Így ez utóbbi vállalkozás jogsértését állapította meg a GVH, ezzel együtt a Magyar Cetelem Bankkal szemben megszüntette az eljárást.
Az eljárás kettős jogalapon, egyrészt a magyar versenytörvény, másrészt pedig – a tagállami érintettségre tekintettel – az uniós jog alapján volt folyamatban.
A versenyhivatal az MTI érdeklődésére közölte: az érintett pénzintézeteknek a kiszabott bírságot 30 napon belül kell befizetniük, kivéve ha a végrehajtás felfüggesztését kérik. Ebben az esetben annak elbírálásáig ugyanis a végrehajtás nem foganatosítható, illetve akkor sem, ha a bíróság helyt ad a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek. A GVH határozata annak közlésével alaki jogerőssé vált. A határozat bírósági felülvizsgálatát azonban a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet kérni. Amennyiben tehát nem kérik a felek a bírósági felülvizsgálattal egyidejűleg a végrehajtás felfüggesztését, a 30 nap elteltével végrehajtható a határozat – közölte a GVH.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e részletfizetés, a GVH azt közölte: versenyhivatali eljárások esetében részletfizetést kizárólag a határozat meghozatala előtt lehet kérni, a jelen ügyben azonban a bankok nem kértek részletfizetést, a döntés után pedig nincs jogszabályi lehetőség részletfizetés engedélyezésére.
Rogán sajnálja, hogy a gyanúja beigazolódott
A kartellezés felett nem lehet szemet hunyni – reagált Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Indexnek a GVH döntésére. Rogán Antal azt mondta: nagyon sajnálja, hogy a gyanúja beigazolódott, és versenyhivatal szerint is összejátszottak a pénzintézetek. Úgy vélte, ezzel az akcióval a bankok több tízezer embertől vették el a lehetőségét, hogy éljen a végtörlesztéssel. A parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke 2011. október 4-én jelentette be: kartellezés gyanúját veti fel, hogy a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének engedélyezését követő napokban több bank megemelte forinthiteleinek kamatait. Ezért arra kérte a GVH elnökét, vizsgálja ki, hogy a versenytörvényt megsértve összejátszottak-e a bankok a hitelkamatok megemelésekor, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét is kérte, állapítsa meg, hogy a bankok a pénzintézeti és a fogyasztóvédelmi törvények betartásával jártak-e el a forinthitelek kamatainak megdrágításakor.
Bírósághoz fordul az OTP
Az OTP Bank nem követte el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa által terhére rótt cselekményeket, a határozatban megfogalmazott megállapításokat megalapozatlannak tartja, ezért a bírósághoz fordul – közölte a pénzintézet az MTI érdeklődésére szerdán. Az OTP Bank közleménye szerint semmilyen módon nem hangolta össze stratégiáját más pénzintézetekkel a fix árfolyamú végtörlesztések korlátozása érdekében. A végtörlesztés kapcsán a bank döntései piaci racionalitáson alapultak.
Az Erste vizsgálódik
Az Erste Bank az MTI érdeklődésére azt közölte, hogy jelenleg vizsgálják a versenyhivatal döntésével kapcsolatos, közel 100 oldalas határozatot, az esetleges jogi lépésekről később döntenek. Közölték, hogy fenntartják az eljárás során végig képviselt álláspontjukat, miszerint az Erste a végtörlesztés kapcsán nem hangolta össze a stratégiáját a többi érintett bankkal, nem osztott meg üzleti titkokat, és semmilyen átfogó tervben nem állapodott meg a többi bankkal.
MKB: megalapozatlan
Az MKB Bank teljes mértékben megalapozatlannak tekinti a GVH Versenytanácsa határozatában foglaltakat. Közleménye szerint továbbra is fenntartja a fix árfolyamú végtörlesztésekkel kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárásban következetesen képviselt álláspontját, amely szerint a végtörlesztéssel kapcsolatos tevékenysége során mindenben a jogszabályi feltételeknek megfelelően, jogszerűen járt el, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára vonatkozó szabályokat semmilyen módon nem sértette meg. Ezen a véleményen a GVH mostani, tetemes bírságot kiszabó határozata sem változtat. Álláspontja védelme érdekében az MKB Bank – amely piaci részesedéséhez és a banki átlaghoz képest is jóval nagyobb részarányt vállalt a végtörlesztésből – bírósághoz fordul – írja közleményében a hitelintézet.
forrás: atv.hu/MTI