Dr. Sólyom László jogtudós, Magyarország korábbi köztársasági elnöke volt a díszvendége a Nyitott Távlatok, a Délvidéki ’56-os műhely és a Nagy Imre Társaság szombati kelebiai megemlékezésének. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulója alkalmából rendezett szakmai konferencián vajdasági helytörténészek mutatták be eddigi kutatásaik eredményét, majd emléktáblát avattak az alsókelebiai községháza épületénél- írja a Vajdaság MA Délvidéki Hírportál.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulója alkalmából rendezett szakmai konferencián a felszólalókon túl jelen volt Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja, Balahó Zoltán, a budapesti Nagy Imre Társaság elnöke, illetve Kern Sólya Mária, Szabadka város képviselő-testületének elnök asszonya. A megjelenteket Kudlik Gábor, a Nyitott Távlatok (civil szervezet) elnöke köszöntötte.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntőjében példamutatónak nevezte a Nyitott Távlatok civil szervezet és Kudlik Gábor két évtizedes állhatatos munkáját. Majd emlékeztetett dr. Sólyom László korábbi vajdasági látogatásaira: 2007-ben Csantavéren Hunyadi János tiszteletére emeltetett köztéri szobor leleplezésén vett részt, 2009 decemberében a vajdasági magyar választói névjegyzék százezredik aláírásának volt tanúja, 2010-ben Horgoson avatott Szent István-szobrot és a Magyar Nemzeti Tanács támogatására a köztársasági elnök személyesen látogatta meg a magyarok lakta településéket, valamint lerótta kegyeletét a ’44-es áldozatok előtt a szabadkai Vergődő madárnál. Mint emlékezetes, 2009 decemberében Sólyom László magyar és Boris Tadić szerb köztársasági elnök bejelentette egy magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság felállítását. A közelmúltban fontos lépések történtek a II. világháború alatt és végén történt események feltárása ügyében, a kollektív bűnösség elvét elítélte a szerb parlament és Csúrogon méltó emlékhelyet állítottak az ott kivégzettek ártatlan áldozatoknak – összegzett Pásztor, aki a nemrégiben ellopott Vergődő madár szoborra célozva kijelentette: eddig sem a madarat, az áldozatok emlékét koszorúzta meg a közösség november első napjaiban.
Valóban ezek voltak a hivatalos látogatások – mondta dr. Sólyom László, hozzátéve, hogy többször is járt Vajdaságban. „Most elmondom, amit eddig még sehol: titokban is voltam egyszer Szerbiában. Boris Tadić szerb és Stjepan Mesić horvát elnökkel egy környezetvédelmi találkozó alkalmával a Kopácsi réten bolyongtunk egész nap a mocsárban. Két autóban három elnök. Akkor átjöttünk Szerbiába is. Ezen a találkozón volt az első alkalom, hogy Tadić elnök úrnak felvetettem a kettős állampolgárság kérdését” – később erre a felvetésre pozitív válasz érkezett, emlékezett vissza Sólyom László volt köztársasági elnök a Kelebián megtartott beszédében. „Nemzeti ünnepet nem lehet központilag elrendelni, az a valódi nemzeti ünnep, amit a nép a szívébe fogad, ezért lehet az egész magyar nemzet ünnepe október 23-a – mutatott rá a helyi ünnepségek meghittségére és őszinteségére Sólyom. A helyi közösségek mindig a saját ’56-jukat ünneplik, a saját történeteiket, eleven emlékeiket. Az országos politikában a pártok az ’56-os díszletek előtt – mint látjuk – a napi harcokat vívják tovább, 1956 egyre elvontabb és színtelenebb lesz. Viszont a helyi ünnepeken az itt megtörténtekhez kapcsolódó érzelmek törnek fel és teszik hitelessé a megemlékezést, a gyászt, másutt az örömöt, a büszkeséget. Kelebián is jóérzéssel emlékezhetnek a helyiek, hiszen annak idején a Magyarországról elmenekült emberek segítségre és biztonságra találtak. Mindezt persze sokkal szélesebb keretben kell elhelyezni: abban, hogy milyen szerepet játszott az akkori Jugoszlávia a magyar forradalommal és annak az utóéletével kapcsolatban. A Délvidéki ’56-os műhely ebben a tekintetben, kezdve a nemzetközi háttérrel, egészen a személyes élményekig kutatja és dolgozza fel a forradalmat, és ez csakis így lehet, ebben a teljességben a délvidéki magyarság saját történelmének a része – hangsúlyozta dr. Sólyom László.
A konferencián szakmai előadások hangzottak el Mezei Zsuzsanna, Tartományi Levéltár szakmunkatársa és Palatinus Aranka, nagybecskereki helytörténész tollából. A kutatások az 1956-ban létrehozott 17 vajdasági befogadó tábor megszervezését és a Jugoszláv Kommunista Párt reakcióit dolgozták fel. Sorsok fonódtak össze – fogalmazott Palatinus Aranka a magyarországi menekültek és a vajdasági magyarok későbbi házasságkötéseiről, komaságáról és letelepedéséről végzett tanulmányát ismertetve. Az előadásokat követően levetítették a Siflis Zoltán és Vicsek Károly dokumentumfilmjeiből készült 20 perces alkotást, amely korabeli jugoszláv filmhíradókból és az ’56-os eseményeket átélők visszaemlékezéséből állt össze.
A megemlékezés az alsókelebiai helyi közösség épületénél folytatódott, ahol dr. Sólyom László leleplezte a Nyitott Távlatok és a Nagy Imre Társaság jóvoltából felállított emléktáblát, amelyen a következő felirat olvasható: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc menekültjeit itt fogadták be Kelebia polgárai.
forrás: vajma.info