Hodász volt az egyik célállomása a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a FATOSZ Vidékjáró programsorozatának. Ebben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei faluban van az ország első Cigány Tájháza, amely 2001-ben civil kezdeményezésre jött létre, és amelyet létrehozója, Rézműves Melinda néprajzkutató mutatott be az újságíróknak.
Rézműves Melinda, aki maga is Hodászon született, még az egyetemi évei alatt összespórolt pénzéből vette meg a pusztulásra ítélt házat a falu cigánytelepének közepén. A támogatásokból szépen rendbehozott paticsfalú, egyosztatú, vagyis egyetlen szobából, valamint konyhából álló épület berendezési tárgyai, a falakon látható fényképek, ruhák a cigányok mindennapi életébe adnak bepillantást. A telek végében a helybéliek – az öregek elmondása alapján – megépítettek egy félig földbe ásott putrit is, amilyenben egykoron laktak a cigányok. A 3500 lélekszámú Hodász lakosainak fele magyar, másik fele cigány. A településen élő cigányok egy része oláh cigány, másik része sátoros cigány (cérhár). A falu magyar és cigány lakossága jól megfér egymás mellett.
A tájháztól pár lépés csupán a görögkatolikus templom, amely a 90-es évek elején helyi összefogással, kormányzati és nemzetközi segítséggel épült fel. A templom köré épült a Közösségi ház, az egyházközösség által épített Angyalok Kertje Óvoda, a Szent Illés bentlakásos idősek otthona, valamint anya-gyermek Menedékház. A templomba lépve a sötét, szinte ablaktalan templomhajó és a fényben úszó szentély látványa cigánysátor belsejéhez hasonló hangulatot áraszt. A templomban látható a mártírhalált halt, boldoggá avatott Ceferino Gimenez Malla, spanyol cigányember faliképe. Egy emléktábla pedig Sója Miklós esperesnek állít emléket, aki a Bibliát cigány nyelvre lefordította. A település görögkatolikus papja, Orosz István hétköznapokon magyarul misézik, hétvégeken pedig cigány nyelven hirdeti az igét. Ő és felesége most a tájházzal ferdén szemben lévő Kézművesház befejezésén munkálkodnak, az épület már tető alatt van, de egyelőre nincs pénz a belső munkálatokhoz. 
A Budapesttől 300 kilométerre, Nyírbátor és Mátészalka között található Hodász falu neve a valaha itt lakott hódvadászokra, a hódászokra utal. A település arról is nevezetes, hogy itt halad át az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezető, 1400 kilométeres zarándokút, a Mária Út.
Szöveg és kép: Bognár Mária 
Vidékjáró – Roma tájház Hodászon
