Bár magam sosem voltam nagy vásárlátogató, amióta az eszemet tudom,ha szeptember, akkor BNV. Korosztályom még emlékszik gyermek-és ifjúkorából a fekete-fehér, csíkosan futó Kékes tévé híradóira,amint büszkén harsogják, hogy a baráti szocialista országok részvételével pártunk és kormányunk vezetői ünnepélyes keretek között megnyitották az xy-dik fogyasztási javak nemzetközi vásárát, és hogy a legnagyobb siker idén is a szovjet pavilont övezte. A BNV maga volt a népünnepély, minden csoda egy helyen, működött a hiánygazdaság: itt kóstolhattak először Coca-Colát a szerencsések, itt lehetett akciósan Tisza szabadidőcipőt, színes tévét,elemes bútort, Rubik-kockát venni, megbabonázta az embereket a sok látnivaló,eltöltve a békés virsli–mustár–sör hangulattal.
Tizennégy éve ezen a rendezvényen vettünk részt mi is először kiállítóként az akkor indult A Mi Otthonunkkal. Ma is emlékszem a standszerzés körüli izgalmakra, vajon sikerül-e kijutnunk az ország, de talán Kelet-Közép-Európa legnépszerűbb vásárára. A III. kapunál éppen a mi standunk előtt áradt be a tömeg, sehol egy gombostűnyi hely. 2000-ben és még jó néhány évig a BNV határozta meg a szerkesztőségi munkát is, külön tematika készült a jeles alkalomra,partnereink már év elején készültek a megjelenésre. A kiállításon mindenkinek ott kellett lennie, aki számított vagy számítani akart a piacon,némely építőanyag-gyártó standja erőfitogtatással is felért, és a segédanyaggyártóknak elérhetetlennek tűnt az F pavilonból átkerülni az elit A-ba.
Szívszorító volt megtapasztalni a kiállítás utóbbi évekbeli zsugorodását,hogy a valaha nyüzsgő vásárvárosban két-három pavilonnyira szűkült az élet,az is csak újabb és újabb társkiállításokkal karöltve. Hogy a nagy gyártók helyett inkább már csak a kereskedők állítottak ki, hogy a széleken egyesületek standjai árválkodtak „látogatói pihenőhelyekkel” tarkítva, és már kikoptak az ipari mennyiségű prospektust gyűjtők is.
Az okok között a gazdasági válság mellett a piacgazdaság szédítő árubősége,a gigaáruházak „hihetem, mert láthattam” élménye, no és az internetállhat. Utóbbival házhoz jön a nagyvilág, rendelhetünk bármit a világ másik sarkából is. Így hát multifunkcionális új pavilon, európai színvonalú vásárközpont ide, programdömping oda, a kiállítók igényei és a látogatottsági adatok miatt az idén nem lesz BNV. Bizonyára sokunkban kelt némi szomorúságot e hír, hiszen életünk annyi változása mellett megszakad 116 év folytonossága is. Hogy valaha újra életre tud-e kelni, ma még nem tudjuk.
A cikk az A Mi Otthonunk magazin szeptemberi számában olvasható. Keresse az újságárusoknál!