A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség megpályázta a 2019-es Universiade rendezési jogát, s szombaton be is mutatta kandidatúráját a nemzetközi szervezet brüsszeli központjában. A költségekről, a tervekről, valamint a támogatókról kérdeztük dr. Kiss Ádám fizikusprofesszort, az MTA doktorát, a hazai testület elnökét.
– Mennyibe kerülne az Universiade budapesti megrendezése?
– Erre a kérdésre nehéz pontos választ adni, mert sok összetevője van a végleges számnak. Én inkább a rendezési költségről beszélnék: ez a mai árakon hozzávetőleg húsz-huszonkétmilliárd forintot emésztene fel, ami kiegészülne a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetségnek fizetendő mintegy 23 millió euró (közel 7 milliárd forint – a szerk.) jogdíjjal. Ám mindez még további tárgyalások függvénye.
– Ezt költségvetési forrásokból finanszíroznák?
– Az összeg több területről jöhet össze, de a zöme költségvetési forrásokból származna. A támogatások, a jog- és a részvételi díjak csökkentik a kiadásokat. Az a célunk, hogy a befektetésünk egyik része az azonnal befolyó összegekből, egy másik része pedig indirekt módon egy-két éven belül megtérüljön.
– Miféle közvetett bevételekről lehet szó?
– Sokan látogatják meg országunkat, ha itt rendezzük a versenyt, Budapest – már a pályázat sikerétől kezdve – több évig a fókuszba kerül, több turista érkezik ide, akik többet is költenek, s így például az áfabevételek is növekedhetnek.
– Az említett rendezési költség magában foglalja a létesítményekre fordított kiadásokat is?
– Nem.
– Az idén Kazanyban hatvannégy helyszínen zajlottak az események, Belgrád 2009-ben szerényebb megoldást választott. Budapest melyik változathoz igazodna?
– A nyáron az orosz, két éve a kínai vezetés presztízsprojektként tekintett a rendezésre. Kazanyban például huszonhét sportágban versenyeztek, miközben a nemzetközi szövetség tizenhárom kötelező, s néhány szabadon választott sportágat írt elő. Azaz nem ehhez kell igazodni. Ha csak azokkal a létesítményekkel számolunk, amelyek már készülnek vagy érvényes kormányhatározat született a megépítésükről, akkor egyéb komoly fejlesztésre lényegében nincs szükség.
– Ám falut, ahol a majd tízezer résztvevő lakik, mindenképpen építeni kell.
– Ez nagy tétel. Az Universiade a második legnagyobb sportesemény az olimpia után, s előírás, hogy a résztvevőknek zárt faluban kell lakniuk. Ma már nem működik a régi megoldás, hogy a verseny után diákszállásként hasznosítják az épületeket. Ugyanakkor Magyarországon nagyon fontos a szociálislakás-kérdés: miként Londonban, egy ilyen program része lehetne a beruházás.
– Hol valósulna meg?
– Nagyon sok olyan terület van Budapesten, amelynek a rehabilitációja a napirendre kerülhet. Ezek egyike a józsefvárosi kínai piac. Az önkormányzat elhatározta, hogy bezárja a létesítményt, s ez után kézenfekvő megoldás a szociális lakások építése.
– Belgrádban kétezer apartmant értékesítettek az Universiade után. Budapest megaprojektjeinek egyike lenne a beruházás, amely óriási közösségi teret hozna létre, ám a Fővárosi Közgyűlés még nem tárgyalt a pályázatról.
– A pályázati anyag, amelyet beadtunk, tartalmazza Tarlós István főpolgármester elvi támogató levelét. Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármestere pedig a falura vonatkozó szándéknyilatkozatot adott.
– Lapunk keddi számában idéztünk kormánypárti politikusokat, akik hangsúlyozták: egyelőre elvi állásfoglalásról van szó. Miért ilyen visszafogottak a reakciók?
– Minden nyilatkozatot természetesnek tartok. Ez egy nagy esemény, s egyelőre csak kóstolgatjuk, miként lehetne a legjobban megvalósítani. A pályázatot beadtuk, ami annyit jelent: szándékunkban áll megrendezni az Universiadét.
– A kormány támogatja a projektet?
– Abszolút. A pályázat feltétele a kormány garancialevelének csatolása.
– Ugyanakkor sajtóközleményükből az derül ki: a miniszterelnök hangsúlyozza a most következő tárgyalások jelentőségét. Miről szólnak a megbeszélések?
– Több kérdés nem tisztázott. Hogy néhány példát mondjak: a vízumügyek, a jogdíj kifizetésének ütemezése vagy a falu építésének részletei.
– A politikai döntéshozók akkor foglalkoznak a részletekkel, ha nyer a pályázat?
– Ha Budapest győz a november 9-i szavazáson, marad hat évünk a megvalósításra.
– Ez hosszú idő, de ha a pályázat befut, már 2014-ben el kell kezdődnie a munkálatoknak.
– Nem, akkor november 10-én már ezen kell dolgoznunk. A sportállamtitkársággal márciustól együttműködünk, ennek köszönhetően kaptuk meg a kormánygaranciát. Azt pedig ne feledjük: Magyarországnak régi vágya, hogy olimpiát rendezzen. Hazánk a tíz legsikeresebb ötkarikás nemzet egyike, s az egyetlen e társaságból, amely még nem adott otthont olimpiának. Ha valaki komolyan gondolja az ötletet, akkor az Universiade ideális felkészülési állomás, a játékok előszobája.
– Voltak, akik komolyan gondolták: a Budapesti Olimpia Mozgalom hosszú éveken át működött Szalay-Berzeviczy Attila vezetésével, megannyi sikeres üzletember részvételével, ám a szervezet nemrégiben átalakult. Az Országgyűlés máig nem fogadta el az olimpiai törvényt, s a szervezet ma sportolóknak kínál ösztöndíjakat. A gazdasági krízis befolyásolta a döntésüket. Ennek fényében az Universiade megrendezése reális elképzelés?
– Feltétlenül. A számok legalábbis azt mutatják. A rendezés – Magyarország nemzeti jövedelméhez képest – elenyésző összeget emésztene fel. Azt pedig minden tárgyaláson hangsúlyoztam: gazdaságilag mértéktartó versenyt kell terveznünk.
– Ha nyernek, Budapest következő éveinek fejlesztési politikáját nagyban befolyásolhatják a verseny előkészületei.
– Számításba vettünk mindent, s Budapestnek nagyszerű a tömegközlekedési rendszere. Nem becsülöm le a feladatokat, de határozottan ismétlem: nem grandiózus, hanem tartalmas Universiadét rendeznénk. Az eseménynek nem szabad az országot nagyon megterhelnie. Kazanyban teljesen átalakult a város, Budapesten erre nincs szükség. Mint említettem, sportlétesítményt sem kell építeni.
– Akadnak azonban fővárosi arénák, amelyek magánkézben vannak. Ez nem okoz nehézséget?
– Jó esélyt látok arra, hogy sikeres pályázat esetén eredményre vezetnének a működtetőkkel folytatott tárgyalások.
– Ma mire lát nagyobb esélyt: arra, hogy hamarosan releváns kutatási eredményt ér el a magfizika területén, vagy arra, hogy Budapest Universiadét rendez 2019-ben?
– Most éppen egy nagydoktori disszertáció véleményezésére összpontosítok, de abban biztos vagyok, hogy egy sportban ennyire sikeres ország rövid időn belül nagy versenyeket rendez majd.