Az elmúlt húsz év liberális oktatási rendszerének visszásságait hivatott kiküszöbölni az új köznevelési törvény, amely 2013. szeptember 1-én lépett életbe. Orbán Viktor miniszterelnök egy 2012. decemberi, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában adott interjújában elmondta, az oktatási rendszert 2013-ban kell bejáratni, gördülékennyé tenni.
A rádióinterjúban a miniszterelnök hosszasan magyarázta az oktatás átszervezését, amely szerinte a köz- és felsőoktatásban jelentkező sok probléma és az addigi rendszer rossz szervezése miatt szükséges. Példaként említette, hogy az általános iskolát gyakran az alapvető képességek elsajátítása nélkül hagyják el a diákok, a szakmunkásképzőt pedig úgy, hogy sokszor az alapvető szakmai ismereteik hiányoznak. Megjegyezte, hogy a gimnáziumot végzett diákok egy része nem éri el a rendkívül alacsonyan megszabott, 240 pontos felvételi ponthatárt sem. Úgy véli, sokan úgy jönnek ki az egyetemről, főiskoláról, hogy a diplomájukat a gyakorlatban nem tudják használni, sokan pedig azért nem szerzik meg a diplomájukat, mert nincs meg hozzá a szükséges idegennyelv-ismeretük. Szerinte sok tehetséges diák van Magyarországon, akiket támogatni kell. Fontosnak nevezte, hogy Európa visszatérjen a keresztény gyökereihez: a keresztény nevelés az oktatási reform fontos részét képezi, amit az iskolák egy részének egyházi fenntartásba vétele is jelez.
Kálmán Attila, az Antall-kormány közoktatási államtitkára, a Tatai Református Gimnázium jelenlegi igazgatója sok dologban egyetért a miniszterelnökkel, ugyanakkor úgy látja, a kormány sok hibás döntést hozott: ezek között a reformok elhamarkodottságát említette. A régi oktatási rendszerről inkább negatívan vélekedett. „Ma a diákok többsége olyan intézményben tanul, amely érettségit ad. Pedig sokan nem oda valók, szakmunkásképzőbe kellene járniuk. De a két intézményi forma közötti átjárhatóságot jobban meg kellene teremteni” – mondta egy, a 168 órának adott 2011-es interjúban.
Az új köznevelési törvény gyakorlati alkalmazásáról megoszlanak a vélemények. A kormány sikeresnek ítéli a reformot, az ellenvélemények azonban sok helyütt problémás tanévkezdésről szólnak.
Egész napos iskola, iskolarendőrség
Szeptember 1-én az iskolákban bevezetik az egész napos oktatást: az új törvény szerint délután 4-ig kötelező oktatáson kell részt venniük a tanulóknak, az iskola pedig köteles 17 óráig felügyeletet biztosítani.
A köznevelési államtitkárság szerint társadalmi igényeket elégít ki a kötelező délutáni foglalkoztatás bevezetése az általános iskolákban, az elmúlt évtizedekben ugyanis a családok szerkezete, életformája jelentősen megváltozott.
Ezt az államtitkárság közölte az MTI kérdésére, emellett hangsúlyozta: a kétkeresős családmodell mellett megnőtt az egyszülős családok száma, együtt élő többgenerációs családra pedig csak elvétve találni példát. Ebből adódóan a napközben dolgozó szülők többsége nem számíthat arra, hogy az iskolából hazatérő gyereket a nagyszülő ellátja, segít a házi feladat elkészítésében és gondoskodik arról, hogy tartalmasan töltse el a szabadidejét.
A kötelező délutáni foglalkozás alól igazgatói engedéllyel felmentést lehet kapni, a törvény viszont arra nem tér ki, hogy mikor, milyen indokkal lehet a szülőnek elkérni a gyermeket az iskolából. Szintén nem rendelkezik a törvény arról, hogy a felmentés egy napra vagy egész hétre vonatkozik-e, a törvényi hiányosságok miatt pedig csúszhat a szülői kérelmek elbírálása. A kérelmeket nem kötelező megindokolni, de célszerű: felmentést kaphat például az a gyerek, akinek rendszeres délutáni elfoglaltsága van, például sportol.
Az államtitkárság kifejtette: a kötelező délutáni foglalkozások célja részben az esélyek kiegyenlítése, részben pedig a diákok számára értékes, színes és szórakoztató programok biztosítása. Kitértek arra: az étkeztetést a szülők fizetik, a rászoruló gyerekek az étkezési díjakhoz indokolt esetben akár 100 százalékos támogatást kaphatnak az önkormányzattól.
Megoldatlan kérdés marad, hogy a 4-ig tartó kötelező foglalkozás miatt hol és mikor készítik el a tanulók a házi feladatukat. A rendszer megoldást kínál a „csellengő” diákok problémájára, akik rendezetlen családi hátterük miatt egész napos iskola híján nem tudnak megfelelően felkészülni másnapra, de hátrányosan érinti azokat a diákokat, akikkel a napközben otthon lévő nagyszülő vagy a korán hazaérkező szülő otthon tudna foglalkozni.
Szeptember elsejétől munkába állnak az iskolarendőrök. Az iskolarendőrség bevezetése szintén vitás kérdés. Az elmúlt években erősödött az iskolai erőszak, sok esetben a tanár-diák konfliktus fizikai bántalmazásig fajult, és szaporodtak az alkohollal, droggal kapcsolatos visszaélések. Az oktatási reform ezt az iskolába kivezényelt, legtöbbször korkedvezményes nyugdíjból visszahívott rendőrökkel próbálja orvosolni. Pedagógus szakemberek szerint azonban az iskolai erőszak nem rendőri kérdés: a rendőr nem pedagógus, nem tagja a tantestületnek, nem vesz részt annak munkájában, így az iskolarendőrség hatékonysága kérdéses. A pedagógus szakemberek vélekedése szerint a drog- és alkoholproblémákra jobb megoldást jelentenek a prevenciós programok. A jogszabályi hiányosságok miatt az iskolarendőr nem tudja, hogyan járjon el helyesen, szerepe ezért leginkább az iskolakerülés megakadályozása és a diákok elrettentése a drog- és alkoholfogyasztástól. Ehhez viszont nagyobb rendőri állományra lenne szükség.
A köznevelési államtitkárság szerint jól vizsgázott az új tankönyvterjesztési rendszer: a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) iskolakezdésig az összes tankönyvet kiszállította az iskolákba. Idén 708 ezren juthatnak ingyenesen a tankönyvekhez, egy-két éven belül pedig teljes körű lesz az ingyenesség az általános iskolások számára. A tankönyvcsomagokra jelenleg 12 ezer forint támogatás jár, a nyolcadik osztályosok tankönyvei azonban ennél többe kerülnek, a különbözetet a szülőknek kell kifizetniük.
A munkarend változása fennakadásokat okozott: néhány iskolában a pedagógusok a hét közepén sem tudták kiosztani az órarendet, máshol a tanulók nem tudták idejében kézhez venni a tankönyvcsomagjaikat, illetve azok hiányosak voltak. A hiány pótlása hetekbe is telhet.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint kaotikus helyzetet okozott a központosított tankönyvelosztás, nincsenek meg az egész napos iskola feltételei, és egyre komolyabb indulatokat szül a pedagógusjövedelmek átalakulása. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint őskáosz uralkodik a kötelező óraszámok között is. Vannak olyan iskolák, ahol harminckét tanórát kell teljesítenie egy pedagógusnak, máshol huszonkettőt vagy huszonhatot. Hiányoznak a mindennapos testnevelés és az egész napos iskola feltételei is, ezért a PDSZ nem érti a sikerpropagandát.
„Sikertörténet hallatszik egyrészt a sajtóból – ami nem az önök hibája, hiszen nyilván azt is közvetíteni kell, amit a kormányzat kommunikál -, de az a panaszáradat, az a felháborodott levélözön, ami a PDSZ-be eljut a levelező rendszerünkön, amit az interneten, a Facebookon és mindenféle közösségi portálokon látunk, az ennek homlokegyenest ellenkezője” – mondta Mendrey László PDSZ-elnök. A pedagógus-béremelést is említette: igazi hungarikumnak nevezte az a helyzetet, hogy miközben szinte minden pedagógus alapbére emelkedik, néhányuk összjövedelme csökkenni fog.
A 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják meg az érintettek, ez azonban a pótlékok új szabályozása miatt nem mindenkinél jár együtt az összjövedelem emelkedésével. A pedagógus munkakörben dolgozók bére átlagosan 34 százalékkal nő majd. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár szerint átlátható, kiszámítható és biztonságos pedagógus-életpályamodellt kell kialakítani, amelynek keretében a pedagógusoknak lehetőségük van a folyamatos fejlődésre.
Engedetlenségre buzdítja a szülőket a Demokratikus Koalíció. Niedermüller Péter, a párt alelnöke azt javasolja a családoknak, hogy írjanak levelet a tankerületeknek, a Klebersberg Intézményfenntartó Központnak, Hoffmann Rózsának vagy a miniszternek, így tiltakozva az egész napos iskola ellen. Az ellenzéki politikus vélekedése szerint az a poroszos iskolarendszer, amit a köznevelési államtitkár képvisel, nem a gyerekek érdekeit képviseli.
„Az iskolák egyfajta keresztény kaszárnyaként működnek ma Magyarországon, és mi azt gondoljuk, hogy ez az ország gazdasági sikeressége szempontjából rendkívül rossz, olyan tudásokkal ruházzák fel a gyerekeket, amikkel nem sokra mennek” – fogalmazott Niedermüller.
Forrás: Index/Nol.hu/168 Óra/kormany.hu/atv.hu/tenytar.blog.hu