A miniszterelnök szerint az Európai Unió intézményei alkalmatlanok arra, hogy válaszokat fogalmazzanak meg a kontinens előtt álló kihívásokra
Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert továbbá hangsúlyozta, kormánya nemzeti gazdaságpolitikát folytat, hogy a magyar értékek Magyarországon maradjanak. A kormányfő szombaton a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, a székelyföldi Tusnádfürdőn tartott előadást.
Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn tartott előadásában kifejtette: utasította a gazdasági tárca vezetőjét, hogy – bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen a valutaalapnak. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök. „Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt” – fogalmazott.
Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami alapon születhetnek meg
A miniszterelnök szerint az Európai Unió intézményei alkalmatlanok arra, hogy válaszokat fogalmazzanak meg a kontinens előtt álló kihívásokra. Ma ismét megkérdőjeleződtek a világhatalmi pozíciók, ezen belül Európa súlya és szerepe. Sokan gondolják, hogy erre az EU intézményeiben kell megtalálni az ellenszert – fejtette ki Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette: az elmúlt három évben azonban megtanulta, az uniós intézmények alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami alapon születhetnek meg – jelentette ki Orbán Viktor.
Számos „pénzszivattyú” sújtotta Magyarországot
A miniszterelnök úgy vélte, a rendszerváltás után a magyar életminőség gyors javulásához kapcsolódó remények azért nem váltak valóra, mert Magyarország a politikai szabadság ellenére is kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. Orbán Viktor ennek okát abban látja, hogy számos „pénzszivattyú” sújtotta Magyarországot. Erre példaként említette a bankok profitját, a mesterségesen magasan tartott alapkamatot, a monopolpozíciókból származó profitot és a devizahitelek konstrukcióját.
Kijelentette azonban: kormánya nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon. Ennek kerete az új alkotmány, amely nem egy liberális, hanem egy nemzeti alaptörvény, és egyensúlyban tartja a jogokat és kötelezettségeket – magyarázta.
A magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az identitásőrző nemzetpolitika
Erős anyaország nélkül nincs erős nemzet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a nemzetpolitikáról szólva Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni.
A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz.
Az államadósság csökkentése összmagyar érdek
Orbán Viktor miniszterelnök a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen szombaton tartott előadása után egy kérdésre válaszolva elmondta, az államadósság csökkentése összmagyar érdek. Ha egy országban az államadósság a bruttó hazai össztermék (GDP) 90 százalékát meghaladja, onnan „önerőből visszajönni” szinte alig van esély – mondta a kormányfő egy kérdésre válaszolva, hozzátéve, hogy a magyar adósságállomány 77 százalék körüli, 70-90 százalék között, „az életveszélyes sávban vagyunk”. Egy rossz döntés, rossz reakció és „pillanatok alatt felfut az államadósság”.
Mint mondta, 50 százalék alatt „kezdődik az élet”. Mivel a magyar gazdaság erőforrásai nem végtelenek, világossá kell tenni, hogyan osztjuk be az erőinket – mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi három évben arra voltak képesek, hogy pótolják azt, amit a „nem nemzeti kormányok elhanyagoltak vagy leromboltak” a határon túli magyar intézményrendszerben. A bővülés ezután következhet – jelentette ki.
Bizalomépítő lépések kellenek a magyar-szlovák kapcsolatban
A miniszterelnök egy másik kérdés kapcsán beszélt arról is, hogy idegen nyelvet középiskolás korban kell megtanulni, az idegen nyelv tudása feltétele kell legyen a felsőfokú tanulmányoknak. Nem hazafias erény, ha valaki csak magyarul beszél – jelentette ki, hangsúlyozva, „hazafias erény nem feladni a saját nyelvet”. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű képzésének nehézségeiről szólva megjegyezte, hogy „nem Istentől elrugaszkodott gondolat” a magyar nyelvű orvostudományi képzés.
Magyarország és Szlovákia kapcsolatáról Orbán Viktor azt mondta: bizalomépítő lépések kellenek. „Sziszifuszi munkára van szükség”, közös gazdasági sikerekre, határátkelők, hidak építésére. „Csak a következő magyar választások után tudjuk a kettős állampolgárság kérdést felvetni” – jelentette ki. A magyar és a román kormány viszonyáról azt mondta, „alakulófélben van”. Traian Basescu román államfővel ugyanakkor „nyílt, őszinte, hazafias együttműködésben állunk, a korábban kialakított kapcsolat most is működik”.
Egy táborba kell álljon az összes határon túli magyar politikai erő
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – szintén kérdésekre válaszolva – arról beszélt, hogy a kisantant „annyira megosztotta a magyarságot és az egyházainkat is, hogy most is a poszttrianoni és posztkommunista örökségtől szenvedünk”, és 2010 után sem tud „egy táborba állni” az összes határon túli magyar politikai erő. Ezt „bűnbánattal, de realizmussal konstatálhatjuk” – mondta, hozzátéve, hogy nem mindenáron kell, de „alapvető célok mentén kialakulhat az egység”. Az EMNT elnöke bírálta az Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) és a Ponta-kormányt, ugyanakkor arról is beszélt, hogy „aki nem korrupt, gyűjtsük ki, fogjunk kezet, fogjunk össze”. Azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státust” az erdélyiek felett, mint Ausztria, Dél-Tirol felett.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára rövid kommentárjában arról beszélt, hogy „össznemzeti élménnyé tudjuk tenni” a jövő évi parlamenti választásokat. Mind az eskütétel, mind az állampolgárság „igazi premierje a választásokon való részvétel lesz” – tette hozzá. Megemlítette, a magyar nyár leglazább szabadegyeteme és legszínvonalasabb fesztiválja a Kárpát-medencében a Tusványos, amelyet jövőre 25. alkalommal rendeznek meg. Bejelentette, hogy a következő nyári szabadegyetem és diáktábor jelmondata a Történetekből történelem lesz.
Orbán Viktor az MPP elnökével és az erdélyi magyar református püspökkel is tárgyalt
Havasi Beratlan a miniszterelnök sajtófőnöke elmondta, Orbán Viktor szombat délután Biró Zsolttal, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével, és Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnökével is tárgyalt. Az MPP elnökével a magyar nemzetpolitikai kérdéseket és az erdélyi politikai helyzetet elemezte. Beszéltek az együttműködési lehetőségekről is, hiszen – mint Biró Zsolt kifejtette – az MPP szerint kiemelt fontosságú, hogy Magyarországon a 2014-es választások után is „a nemzeti érdekeket szem előtt tartó kormány alakuljon, ennek elősegítését pártja fontos feladatának tartja”. A Kató Béla erdélyi magyar református püspökkel folytatott megbeszélésen szót váltottak az erdélyi magyarság helyzetéről, különös tekintettel a református egyház szerepére a romániai magyar közösség életében.
A szombat délelőtti, nagyszínpadi előadásokat meghallgatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Tamás Sándor (RMDSZ), Kovászna megye és Borboly Csaba (RMDSZ), Hargita megye tanácselnöke, Antal Árpád (RMDSZ), Sepsiszentgyörgy polgármestere és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.