A társadalmi kultúra részévé tenni az emberi jogokat – ezt tartja egyik legfontosabb feladatának a Tom Lantos Intézet új igazgatója, aki kinevezése óta most először nyilatkozik a sajtónak. Bíró Anna-Mária nem ért egyet azzal a közvélekedéssel, hogy idehaza mindent áthat az ideológiai megosztottság.
Eddig alig lehetett hallani a Tom Lantos Intézetről, pedig két évvel ezelőtt, amikor létrejött, óriási volt a felhajtás. Az intézet megalapítását Hillary Clinton amerikai külügyminiszter budapesti látogatásához időzítették. A Parlamentben rendezett hivatalos ceremónián a teljes magyar politikai elit felvonult, Orbán Viktor nem győzte hangsúlyozni, milyen szoros a szövetség az Egyesült Államok és Magyarország között. Az alapítóünnepség óta viszont a közvélemény csak elvétve találkozik az intézet nevével. Szerepe lehet ebben a gyakori vezetőváltásnak is: a mostani igazgató, Bíró Anna-Mária már harmadik a sorban. Bíró határozottan közli, hogy az intézet jelenlegi tevékenységéről és terveiről szívesen beszél, de az elmúlt két év összegzése nem az ő tiszte.
A Tom Lantos Intézet a Demokrácia Központ Közalapítvány „felügyelete alatt működő, önálló jogi személyiséggel rendelkező” intézmény. A közalapítvány vezetője jelenleg Schöpflin György fideszes EP-képviselő, alelnöke a szocialista Kovács László, a kuratóriumban több párt képviselője is helyet kap. Az igazgatón kívül három munkatársat foglalkoztató intézet elvileg nem kormányzati szervezet, de azt sem állíthatjuk, hogy attól független lenne. Miközben az amerikai nagykövetség és a Nyílt Társadalom Intézet is támogatói között szerepel, költségvetésének túlnyomó részét a magyar Külügyminisztériumtól érkező mintegy évi 50 millió forint teszi ki.
Ha egy emberi jogokkal foglalkozó szervezet komolyan veszi a dolgát, akkor óhatatlanul is összeütközésbe kerül azzal a mindenkori kormányzattal, amelytől – jelen esetben legalábbis – pénzt kap. Bíró Anna-Mária szerint az ellentmondás, ahogyan a nyugati demokráciákban is van rá példa, kompromisszumos megoldással feloldható: a Tom Lantos Intézet a kormány nyílt és direkt bírálata helyett ajánlások formájában fogja kifejteni véleményét. Az igazgató ezzel együtt szeretné elérni, hogy pályázati támogatások révén az intézet gazdaságilag is minél inkább függetlenné váljon a kormányzattól. Az anyagi vonatkozások mellett a függetlenség alapját a nívós tudományos munkában látja.
Bíró Anna-Mária reméli, hogy az általa kidolgozott stratégiának és szakmai koncepciónak köszönhetően új korszak kezdődik a Tom Lantos Intézet életében. Az antiszemitizmus kutatása mellett az intézet a romák és általában a kisebbségek jogaival foglalkozik majd, beleértve a határon túli magyar kisebbségek ügyét is. A magyar társadalom kényes kérdései egy halomba pakolva: ez a Tom Lantos Intézet – mondja az igazgató, bízva abban, hogy az intézmény idővel a kelet-közép-európai térség regionális emberi jogi szellemi műhelyévé és kutatóközpontjává válik. Ennek érdekében már létrejött egy hazai és külföldi szaktekintélyekből álló tanácsadó testület, az intézet minden programjában nemzetközi szakmai konzorciumokkal dolgozik.
Eddig alig lehetett hallani a Tom Lantos Intézetről, pedig két évvel ezelőtt, amikor létrejött, óriási volt a felhajtás. Az intézet megalapítását Hillary Clinton amerikai külügyminiszter budapesti látogatásához időzítették. A Parlamentben rendezett hivatalos ceremónián a teljes magyar politikai elit felvonult, Orbán Viktor nem győzte hangsúlyozni, milyen szoros a szövetség az Egyesült Államok és Magyarország között. Az alapítóünnepség óta viszont a közvélemény csak elvétve találkozik az intézet nevével. Szerepe lehet ebben a gyakori vezetőváltásnak is: a mostani igazgató, Bíró Anna-Mária már harmadik a sorban. Bíró határozottan közli, hogy az intézet jelenlegi tevékenységéről és terveiről szívesen beszél, de az elmúlt két év összegzése nem az ő tiszte.
A Tom Lantos Intézet a Demokrácia Központ Közalapítvány „felügyelete alatt működő, önálló jogi személyiséggel rendelkező” intézmény. A közalapítvány vezetője jelenleg Schöpflin György fideszes EP-képviselő, alelnöke a szocialista Kovács László, a kuratóriumban több párt képviselője is helyet kap. Az igazgatón kívül három munkatársat foglalkoztató intézet elvileg nem kormányzati szervezet, de azt sem állíthatjuk, hogy attól független lenne. Miközben az amerikai nagykövetség és a Nyílt Társadalom Intézet is támogatói között szerepel, költségvetésének túlnyomó részét a magyar Külügyminisztériumtól érkező mintegy évi 50 millió forint teszi ki.
Ha egy emberi jogokkal foglalkozó szervezet komolyan veszi a dolgát, akkor óhatatlanul is összeütközésbe kerül azzal a mindenkori kormányzattal, amelytől – jelen esetben legalábbis – pénzt kap. Bíró Anna-Mária szerint az ellentmondás, ahogyan a nyugati demokráciákban is van rá példa, kompromisszumos megoldással feloldható: a Tom Lantos Intézet a kormány nyílt és direkt bírálata helyett ajánlások formájában fogja kifejteni véleményét. Az igazgató ezzel együtt szeretné elérni, hogy pályázati támogatások révén az intézet gazdaságilag is minél inkább függetlenné váljon a kormányzattól. Az anyagi vonatkozások mellett a függetlenség alapját a nívós tudományos munkában látja.
Bíró Anna-Mária reméli, hogy az általa kidolgozott stratégiának és szakmai koncepciónak köszönhetően új korszak kezdődik a Tom Lantos Intézet életében. Az antiszemitizmus kutatása mellett az intézet a romák és általában a kisebbségek jogaival foglalkozik majd, beleértve a határon túli magyar kisebbségek ügyét is. A magyar társadalom kényes kérdései egy halomba pakolva: ez a Tom Lantos Intézet – mondja az igazgató, bízva abban, hogy az intézmény idővel a kelet-közép-európai térség regionális emberi jogi szellemi műhelyévé és kutatóközpontjává válik. Ennek érdekében már létrejött egy hazai és külföldi szaktekintélyekből álló tanácsadó testület, az intézet minden programjában nemzetközi szakmai konzorciumokkal dolgozik.
Forrás: nol.hu