Az árvízvédelem új eszközei

Sajtóút keretében bemutatták újságíróknak Magyarország egyik legnagyobb árvízvédelmi létesítményét, a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó víztározót.
Ez egyike a hat, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Programban előirányzott árvísszintcsökkentő tározónak.  Ezek az új koncepció szerint nagy árvizek esetén felveszik a Tisza vizét, akár 50-60 centiméterrel is csökkentve a vízállást. Létesítésüket azért határozták el, mivel az egyre magasabb árvizek a töltések magasításával már nem lennének kivédhetők.
A Jászkísér, Pély és Tiszasüly között található Hanyi-Tiszasülyi tározót 30 kilométer töltés veszi körül.  A két Velencei-tó nagyságú terület  250 millió m3 víz befogadására alkalmas, miáltal üzembe helyezésével még Szegednél is akár 18 centiméteres vízszint-csökkenés érhető el. A tározó feltöltését és leürítését zsilipes műtárgyak biztosítják.
A vésztározó területén nincsenek védett növények. Védett növényfajok csak a hínárnövényzetben fordulnak elő: ilyen a sulyom és a rucaöröm. 15%-nyi a telepített nyárasok és kocsányos tölgyesek aránya, míg a terület nagy részét szántók foglalják el. Az eredeti, természetes növénytakaró, a szikes rét vegetáció mindössze 10 hektárra szorult vissza. Vannak még a rizstermesztésből kivont területeken parlagföldek, de szikes mocsarak is kialakultak az egykori rizsföldek helyén, kákás, nádas, keskenylevelű gyékényes és zsiókás állománymozaikokkal. Összességében a tározó területe mezőgazdasági szempontból nem képvisel nagy értéket.
A létesítmény 43 hónap alatt készült el, csaknem 19 milliárd forint európai uniós és állami támogatással. Összesen 4,6 millió m3 földet mozgattak meg, és 25 ezer m3 vasbeton szerkezetet építettek be, és 120 ezer m2  utat burkoltak aszfalttal. A beruházó az Országos Vízügyi Főigazgatóság volt, az üzemeltetést pedig a Közép-Tisza-vidéki Főigazgatóság végzi. Ezzel és a másik öt tározóval (közülük kettő van még hátra, a Szamos-Kraszna-közi és a Beregi tározó) jelentősen javul a folyó mentén élő mintegy 1,5 millió ember élet- és vagyonbiztonsága.
Hazánkban az ilyen tározóknak azért van jelentőségük, mivel Magyarország területének 23%-a az árvízzel veszélyeztetett, ami az Európai Unióban az egyik legmagasabb arány.
Szöveg és kép: Bognár Mária