Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vasárnap menesztett elnöke szerint a szervezet közgyűlésén ellene elhangzott kritikák minden ésszerűséget nélkülöztek, indulatokat tükröztek. Az MTI-nek adott interjúban munkássága egyik eredményének értékelte, hogy elérte: legyen magyar alelnöke a Zsidó Világkongresszusnak (WJC).
A közgyűlésen leadott 89 voksból kettő volt érvénytelen, a fennmaradó 87-ből 49-en fejezték ki bizalmatlanságukat Feldmájer Péterrel szemben. A jelenlévő küldöttek voksainak a fele plusz egy szavazat kellett az indítvány elfogadásához.
Feldmájer Péter rámutatott: mindössze tízzel többen szavaztak ellene, mint mellette, tehát öt emberen múlott elnöki tisztsége. Szerinte, ha most voksolnának, nem biztos, hogy ugyanolyan eredmény születne, mint a hétvégén. Mindezzel együtt – úgy gondolja – vasárnap győznie kellett volna, de „amikor egy demokratikus szervezetben titkosan szavaznak, nem csak racionális érvek, hanem érzelmek alapján is döntenek az emberek”.
Rámutatott: miután távozott a Mazsihisz elnöki posztjáról, nincs magyar alelnöke a WJC-nek. Mint mondta, legkésőbb július 12-ig mindenképpen meg kell tartani a Mazsihisz rendkívüli, tisztújító közgyűlését, annak az elnökválasztásnak a győztese automatikusan a WJC egyik alelnöke lesz.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy a következő Mazsihisz-elnök semennyire nem érezheti biztonságban a pozícióját, mert a mostani helyzetben „töredezetté vált a Mazsihiszben a döntéshozatal”, ami – úgy látja – az érdemi munkát nagyon megnehezítheti.
Utalt arra, hogy jelenlegi szabályaik szerint, akit legalább egy ember jelöl, elindulhat az adott posztért egy választáson. „Ha akad olyan ember, aki engem jelölni akar bármilyen pozícióra, akkor fogok elgondolkodni azon, hogy ezt a jelölést elfogadjam-e, vagy sem” – fogalmazott. Hozzáfűzte: 2015 tavaszán lesz a Mazsihiszben az általános, menetrend szerinti tisztújítás.
Feldmájer Péter szólt arról, hogy 22 éve vesz részt a Mazsihisz munkájában, ebből 16 évig elnök, két évig pedig alelnök volt. Ennyi idő alatt előfordult, hogy egyesek érdekeit megsértette, akik ezt nem vették jó néven, felléptek ellene, többen pedig intenzív kampányt folytattak azért, hogy lemondassák – jegyezte meg.
Közlése szerint elsősorban nem az ellene fordulók neve, hanem az ügyek az érdekesek. Ezek között említette, hogy az egyik fontos zsidó alapítvány vezetője diplomabotrányba keveredett, mert felmerült: érettségi nélkül szerzett diplomát, s emiatt a rendőrség is vizsgálatot indított. A Mazsihisz volt elnöke rámutatott: szorgalmazta, hogy az illető mutassa meg érettségi bizonyítványát vagy mondjon le, ami nyilván ellene fordította a gyanú árnyékába került embert, holott a mai napig nem lehet tudni, bemutatta-e végül az érettségijét.
Nem tartotta etikusnak azt sem – noha a törvény ezt nem zárja ki -, hogy az egyik vidéki zsidó hitközség elnökének cége nyerte meg a közbeszerzési eljárást a Dohány utcai zsinagóga egyik beruházására. A vállalkozás időközben fizetésképtelenné vált, emiatt nem lehet tudni, ki állja majd a garanciát a zsinagógában lévő liftekért – állapította meg, közölve: ez a hitközségi elnök az ellenzék egyik vezéralakjaként minden bizonnyal indul a Mazsihisz elnöki posztjáért.
Emlékeztetett arra, többször kifogásolta, hogy vannak olyan Mazsihisz-vezetők, akiknek feleségei komoly pozíciókat töltenek be a Mazsihisz különböző intézményeinél, ami szerinte ezen intézmények objektív vizsgálatait lehetetlenné teszi. Ezeket a nézeteit sem vették jó néven – összegezte.
A sajtóban megjelent felvetésekkel kapcsolatban elmondta: a magyar állam, mint támogató, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök), mint támogatott és a Mazsihisz, mint jogosult között 2007-ben létrejött szerződés alapján a holokauszttúlélők kárpótlási összegének kamataiból törvényesen juthatott a Mazsihisznek, az erről szóló szerződés aláírói között azonban nem szerepelt. Ezt változtatták meg 2011-ben, amikor az volt az állami akarat, hogy a kárpótlási pénz kamata közvetlenül a túlélőkhöz kerüljön, ez utóbbi összeg azonban nem jelentős – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a sajtóhírekkel ellentétben csak javaslatként hangzott el a Mazsök kuratóriumának hétfői ülésén, hogy ha már nem ő a Mazsihisz elnöke, akkor ne legyen a Mazsök kuratóriumának sem a tagja.
A Mazsök badacsonytomaji ingatlanának hasznosításával kapcsolatban megemlítette, hogy amikor ez az ügy zajlott, nem volt döntéshozó pozícióban a Mazsökben. Elmondta, a Mazsök rossz bérleti szerződést kötött az ingatlanról egy kft.-vel, a közalapítvány kuratóriumának egyik akkori alkalmazottjának pedig aktív szerepe volt ebben.
Ennek következtében olyan helyzet alakult ki, hogy a bérbeadó Mazsöknek jóval több pénzt kellett fizetni a bérlőnek, mint amennyi a befolyt bérleti díj volt. Ez úgy fordulhatott elő, hogy kétszeres kedvezményt kapott a bérbevevő, egyrészt eleve kapott jelentős kedvezményt azon a címen, hogy sokat kellett beruháznia az ingatlanba, másrészt az ingatlannal kapcsolatban felmerülő költségeit kifizettette a Mazsökkel. Emiatt jó néhány millió forintot kellett kifizetnie a Mazsöknek, és ezért mondta fel a Mazsök akkori elnöke és alelnöke, a szervezet érdekeit szem előtt tartva, az üdülő bérleti szerződését – mondta.
Feldmájer Péter szólt arról is, hogy a szerződés felmondása után bírósági per indult, mert mintegy 380 millió forintos követelése volt a bérlőnek a Mazsökkel szemben. A per egyezséggel végződött, a 200 millió forint bérlőnek való kifizetését a Mazsök kuratóriuma is megszavazta, mivel úgy látták, hogy a bérlő valóban nagy beruházásokat hajtott végre az ingatlanon – jegyezte meg a Mazsihisz menesztett elnöke.
Forrás: MTI