Az utolsó simításokat végzik a már hatályos hungarikum-törvény végrehajtási utasításain – mondta Gyaraky Zoltán minisztériumi főosztályvezető. Ezek mellékleteként adják ki azt az adatlapot, amelyen a hungarikummá nyilvánítást kérheti bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és csoportosulás. A végső döntést a Hungarikum Bizottság fogja meghozni, a rendszer a jövő év második negyedétől kezdi működését.
Négypárti támogatottsággal fogadták el idén júniusban a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt, mondta beszélgetésünk elején Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának vezetője.
Kiemelvén, Magyarországon minden politikai erő nagyon fontosnak érzi, hogy legyen hungarikum-törvényünk. Ez a törvény azonban önmagában is „hungarikum”! Más államok, legalábbis eddig, nem alkottak mondjuk germanikum vagy italianikum törvényt. A hungaricum-törvény elkészültét több éves szakmai vita előzte meg. Szakágazatonként, tudományáganként igen eltérőek voltak a vélemények, hogy mit tekintsünk hungarikumnak. A törvény végül úgy fogalmazta meg: a hungarikum olyan kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.
Az lényeg, hogy ez valóban egy nemzeti értékpiramis csúcsát jelentse – szögezte le a főosztályvezető. S hogy hogyan lehet a piramis csúcsára feljutni, hogy válhat valami hungarikummá? Egy többlépcsős rendszeren felfelé haladva. A nemzeti értékpiramis első lépcsőfokát a települési önkormányzatok adják. Itt, helyi szinten kell először összegyűjteni az adott település értékeit, amelyek a települési bizottság döntése alapján bekerülnek az úgynevezett települési értéktárba. Az arra érdemeseket a megyei értéktár bizottság döntése alapján a megyei értéktárba is felveszik. A megküldött listákat végül a Magyar Értéktárban összesíti és rendszerezi a tizenöt fős Hungarikum Bizottság, amelynek elnöke Fazekas Sándor Vidékfejlesztési miniszter. 
Az így kiválasztott, hungarikummá minősített értékek végül bekerülhetnek a Hungarikumok Gyűjteményébe. A rendszer várhatóan jövő év második negyedében kezdi meg működését.
– Fontos – tette hozzá a főosztályvezető –, hogy ne legyen túl sok hungarikumunk, nehogy felhíguljon a minőség! Mire felvetettük: miképp lehetséges, hogy a hírek szerint máris vannak hungarikumaink, pedig a rendszer még csak ezután kezdi meg működését! Ez úgy lehet – hangzott a válasz –, hogy egyes kiemelkedő hazai és nemzetközi minősítéseket kapott értékeink a hungarikum-törvény erejénél fogva automatikusan hungarikummá váltak! Például a táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje is így lett hungarikum. Akárcsak a mohácsi busójárás, vagy az Unesco világörökségi listáján szereplő magyar helyszínek, például a Budai Várnegyed és az Andrássy út. 
Hollókő ófalu és környezete, az Aggteleki karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta, Pécs ókeresztény temetője, a Fertő – Neusiedlersee kultúrtáj, vagy a Tokaj történelmi borvidék. 
Hungarikumok lettek a törvény erejénél fogva a közösségi oltalom alatt áll termékek és élelmiszerek úgynevezett földrajzi jelzői is, hogy csak néhányat soroljunk föl: az alföldi kamillavirágzat, a gönci kajszibarack, a hajdúsági torma, a kalocsai fűszerpaprika őrlemény, a csabai kolbász, a magyar szürke marha, a szőregi rózsatő, vagy a békési szilvapálinka, sőt maga a pálinka és törkölypálinka elnevezés is! A közösségi oltalom alatt álló szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzői, Badacsony, Balaton-felvidék, Etyek, Nagy-Somló, Szekszárd, Villány és a többi. 
S az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, mint a Dunántúl, a Zemplén, a Felső-Magyarország, a Balaton-melléki- vagy a Duna-Tisza közi megjelölés is hungarikum lett. Illetve egy közösségi elismerés alatt álló különleges termék, a pozsonyi kifli szintén! Mire a Budai várnegyed példájából kiindulva megkérdeztük, hogy egy kivételes panoráma, például a fonyódi hegy tetejéről, ahonnan egyedülálló módon lehet a Balatont egész hosszában belátni az összes tanúheggyel, hungarikum lehet-e? 
– Ez jó kérdés, meg kell vizsgálni! – hangzott a válasz. – A pályázóknak nagyon jól meg kell tudni indokolni, mitől olyan különleges illetve milyen kulturális, földrajzi és történelmi érték társítható hozzá, akárcsak a többi hungarikum-jelölt esetében. A törvény már hatályos, most a végrehajtási utasítások elkészítése van soron: a rendszer várhatóan a jövő év második negyedében kezdi meg működését. A helyi közösségeknek máris érdemes azon gondolkodniuk, hogy milyen értékeiket terjesszék fel először a települési értéktárba, ahonnan a továbbjutók legjobbjai végül hungarikumok lehetnek. Bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és csoportosulás kezdeményezheti egy-egy érték felvételét bármelyik értéktárba – mondta a főosztályvezető. 