Megújul az egykor szebb napokat látott, ma 1700 lelket számláló tolna megyei község Ozora, mely egykor Zsigmond király legendás hadvezérének, az Ozorai Piponak volt a székhelye.
Ozora reneszánsz várkastélya azért egyedülálló a hazai építészeti emlékek között, mivel nem esett át jelentős átépítéseken, rommá sem vált, így eredeti formájában könnyen rekonstruálható. Ennek első lépése 2007-ben fejeződött be, amikoris a kastélyépületet múzeumként megnyitotta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Reneszánsz ebédlő, konyha és kandallós trónterem, továbbá Pipo hitvesének, Borbálának a hálószobája, valamint Zsigmond-kori fegyverekkel, illetve azok másolataival berendeztet fegyverterem is megtalálható az épület korhűen helyreállított és berendezett helyiségei között.
A második helyreállítási szakasz két éven át fog tartani, és részben uniós, valamint állami támogatásokra támaszkodik majd. Erről írt alá támogatási szerződést Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója és Sebestyén Attila, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség operatív igazgatója. Keretében tovább folytatódik a reneszánsz várkastély felújítása, a várfal helyreállításával és annak feljáróhidakkal való kiegészítésével. A vár történeti kertjét is felújítják, azt korabeli gyógy-, fűszer- és dísznövényekkel, köztük az akkor közkedvelt levendulával is beültetve, és kikotorják a mostanra betemetett várárkot is. A rekonstrukció kiterjed a községre is, mely „reneszánsz főteret”, egy valódi piazzát kap, szökőkúttal és Donatello firenzei Dávid szobrának másolatával. Egy reneszánsz élményházat is létesítenek, felidézve annak a világnak a mindennapjait.
Az Eszterházy-kocsma épületében látogatóközpontot alakítanak ki, ahonnan egy kamera segítségével a tér sarkában felfedezett gólyafészket is megfigyelhetik a látogatók. Szabadtéri színpad is létesül még, és parkoló is az ide érkezők számára. 
Ozora egykor jelentős városka volt, fénykorában, a XVIII. században, amikoris az Esterházyak dél-dunántúli birtokközpontja volt, 8-10 ezren, de még a XX. század elején is 5 ezren lakták.
Ozorai Pipo korának nevezetes személyisége volt. A valamikor vagyonos, de aztán elszegényedett firenzei Scolari kereskedő család sarjaként szerencsét próbálni jött Magyarországra, hogy hasznosítsa széleskörű műveltségét, nyelvtudását és a számolásban, könyvelésben való jártasságát. Maga a király úgy figyelt fel az akkor még kamaszra, hogy a hadjárat költségvetésének számításakor valósággal szégyenbe hozta a számokkal nem boldoguló főurakat. Később aztán nem csak gazdasági szakemberként, de katonaként, diplomataként is megmutatta sokirányú képességeit. Az ozorai birtokhoz szerelmi házassága révén jutott. Összesen 18 győzelmes hadjáratot vezetett, és főként a törökverésben tűnt ki, Hunyadi János is az ő szolgálatában fejlődött nagy hadvezérré. A becsület, a hűség és a tisztesség mintaképe volt – ritka erények korának főurai között – egyéni tragédiája, hogy dinasztiát nem alapíthatott, ugyanis négy gyermeke meghalt.
Szöveg és kép: Bognár Mária
Cseppnyi Firenze a tolnai dombok között
