Tovább növekedett a Frankfurti Könyvvásár látogatottsága, az idén már csaknem 300 ezren vettek részt a világ legnagyobb könyves rendezvényén.
A vásáron ismét megmutatkozott a könyvszakma kreatív ereje, hiszen a gazdasági válság ellenére tovább nőtt a látogatók száma, és a könyvkiadás és könyvkereskedelem valamennyi jelentős képviselője ott volt Frankfurtban, új ötletekkel, üzleti tervekkel – mondta a vasárnap véget ért rendezvényt értékelve Jürgen Boos, a vásár igazgatója.
A 64. Frankfurti Könyvvásár nyílt napjain 281 753 vendéget regisztráltak, ami 0,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A szakmai napokon mindenekelőtt a kiadói jogokkal kereskedő ügynökök száma emelkedett, a növekedés 4,4 százalékos. Ez is azt mutatja, hogy a digitalizáció hatására elindult változások révén a könyvszakmában mind fontosabb a szerzői jogok kérdése – mondta Katja Böhne, a rendezvény szóvivője. Fontos tendencia az is, hogy egyre több a nemzetközi projekt, a vásáron így már szinte valamennyi szakmai programot angol nyelven tartottak – tette hozzá. A könyvszakma átalakulásának várható irányait leginkább a gyermekeknek és fiataloknak szóló média területén lehet felfedezni. A legfőbb folyamat, hogy a könyvek, filmek és játékok ötvöződnek, integrálódnak. Erre példa egyebek között a vásáron az idén először saját standdal megjelent Sony Wonderbook (Varázskönyv) nevű új készüléke, amelyet a Harry Potter-mesék alapján fejlesztettek. A digitalizáció ellenhatása is kivehető volt a vásáron; számos kiadó például arról számolt be, hogy az elektronikus könyvolvasók terjedésére reagálva különleges kivitelezésű nyomtatott kötetekkel jelenik meg a piacon.
Mindemellett a vásár megtartotta a politikai jellegét is. Az idén mindenekelőtt Kína és a pekingi vezetés politikája volt a téma, nem utolsósorban azért, mert Liao Ji-vu (Liao Yiwu) emigrációba kényszerült kínai ellenzéki író kapta a Német Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülésének Békedíját, amelyet hagyományosan a frankfurti vásáron adnak át. A díjazott az ünnepségen elmondott beszédében az 1989-es Tiananmen téri tüntetések véres leverésére emlékeztetve hóhérnak nevezte a kínai kormány tagjait, és bírálta azokat a nyugati nagyvállalatokat, amelyek a szabadkereskedelem eszméjével takarózva együttműködnek velük, az irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettjétől, Mo Jentől (Mo Yan) pedig elhatárolódott, a néppel szemben álló állam írójának bélyegezve honfitársát.
A magyar programokat hosszabb kihagyás után ismét a Collegium Hungaricum Berlin (CHB), a német fővárosban működő magyar kulturális intézet szervezete, ezúttal a Balassi Intézettel közösen. Magyarország a nemzeti stand és a magyar kiadók standjai mellett a nagyközönség számára szervezett rendezvényhelyszíneken is megjelent, és nem csupán a könyvek és az irodalom révén – mondta az MTI-nek Can Togay János, a CHB igazgatója, aki szerint a szakma és a közönség egyaránt jól fogadta a magyar programsorozatot, amelyet új megközelítéssel állítottak össze. A szervezők arra törekedtek, hogy a magyar kultúra a világ legnagyobb könyvvásárán a könyvek mellett „új formátumokkal”, eseményekkel, műsorokkal is megjelenjen, és a nemzeti stand kereteiből kilépve „birtokba vegye a vásár publikus tereit”.
Nagy sikerrel mutatkozott be a díszvendég Új-Zéland is, a távoli szigetország pavilonját a vásár öt napja alatt 27 ezren keresték fel. A fesztiválra 1986 óta hívnak díszvendég országot, Magyarország eddig egyszer, 1999-ben, a közép-kelet európai államok közül elsőként töltötte be ezt a szerepet. Jövőre Brazília, 2014-ben pedig Finnország lesz a díszvendég a Frankfurti Könyvvásáron.