Új lemezén munkálkodik és januárban amerikai turnét tervez Guessous Majda Mária, a félig marokkói félig magyar, Junior Prima Díjas népzenész, aki a nevét viselő trióval a napokban adta elő Kelet közel című koncertjét a budapesti Vollnhofer ArtStudio-ban, klubkoncert sorozatának nyitányaként.
Egy évvel ezelőtt Guessous Majda Mária, vagy ahogy mindenki hívja Mesi, első, Szivárványhíd című lemezének bemutató koncertjén még a Zeneakadémia Népzene Tanszékének végzős hallgatója volt. Mára már ott óraadó tanár, illetve egyben a hazai MUS-E program aktív művésze is. (A MUS-E – Musique-Europe – multikulturális mintaprogramot 1993-ban Yehudi Menuhin indította útjára, amelynek célja az elfogadásra, kreativitásra nevelés a művészetek által. Jelenleg tíz európai ország hozzávetőlegesen 400 iskolájában alkalmazzák a MUS-E programot, közel 60 ezer gyerek bevonásával és 1000 művész közreműködésével).
A Debrecenben felnőtt énekesnő idegen hangzású családi nevét marokkói édesapjától kapta. Mindig is vonzották a keleti népek zenéi, így Törökországban is tanult népzenét, s törökből le is nyelvvizsgázott. Ilyen háttérrel s ilyen élettapasztalat birtokában már a tavalyi első lemezével, a “Szivárványhíddal”, jelképesen összekötött különböző népeket és kultúrákat. A magyar, török és marokkói nyelven előadott dalok a születéstől a halálig tartó és minden kultúrában hasonló érzelmekkel átélhető életfordulókról szóltak. Mesit koncertjein állandó zenésztársai Barvich Iván és férje Boros Gerzson Dávid kísérik szebbnél-szebb hangszereken. A Vollnhofer ArtStudio-ban most előadott koncert más tematika szerint épült fel mint az első lemez anyaga. Címe – Kelet közel – sok mindent egyesít magába. Jelent egy égtájat, egy másik világot, egy másfajta életritmust, vallást, identitást, a nap keletjét, a kezdet érzését. A műsor egy arab fohásszal kezdődött, majd az „Az Úristen nékem édes táplálóm” kezdetű blokk Istenhez szóló magyar, török és marokkói népénekei következtek.
Aztán egy magyar népének és egy andalúz szerelmes dal „találkozásának” lehettünk fültanúi. Majd török keserves és táncdallam csendült fel, amit egy dorombszóló után előadott moldvai táncdallam követett. A virágot eltiltani nem lehet című újabb összeállításban magyar, török és marokkói lakodalmas népdalokat hallhattunk, amelyet kavalon és darbukán (török dobon) előadott egyiptomi dallamok követtek.
A Rózsám a kertben című blokkban magyar-török párhuzam köré épülő összeállítást, majd befejezésül ismét török keservest és táncdallamot hallhattunk. E keleties koncert alapötlete – mint megtudtuk – nem keleti, hanem egy nyugati utazás során született. Igaz, ez a nyugati út az egykor 700 esztendeig mórok lakta Spanyolországba vezette a „csapatot”. Idén nyáron Mesiék Andalúziában turnéztak az Artisjus Zenei Alapítvány támogatásával, a 61. Granadai Nemzetközi Tánc és Zene Fesztivál meghívásának téve eleget, de a FEX (Festival Extensión) rendezvény három fellépését is elvállalták Granada kiemelt pontjain illetve más városokban. A legjelentősebb előadás Granada város önkormányzatának udvarán zajlott le; az ottani közönséget, mint megtudtuk, főleg a kultúrák különbözősége fogta meg. E turné-élmény hatására született meg a mostani koncert sőt, egy következő lemez alapötlete – mondta az énekesnő, majd hozzátette: januárra egy amerikai turnét is tervez, amelyet 2011-ben a Folkbeats Autentikus Népzenei és Világzenei Tehetségkutató verseny Fődíjaként nyert meg.
Vollnhofer Mária galériatulajdonos s egyben ikonfestő elmondta: a mostani program Guessous Mesi klubkoncert sorozatának első előadása volt. A sorozat műsorai minden hónap első hétfőjén kerülnek bemutatásra: a következő koncert november 5-én lesz, amelyre vendégművészként Szőke Szabolcs gadulka és sarangi játékost hívták meg. Kérdésünkre azt is hozzátette, a 2011-ben létrehozott Vollnhofer ArtStudio azért viseli családja német eredetű nevét, mert ezzel akart emléket állítani a német származásuk ellenére Magyarországhoz mindig hű felmenőinek, akik igyekeztek jó magyarokat nevelni az utódaikból, természetesen belőle is. Így aztán amikor olasz férjével – s itt kezd különössé válni a történet – több külföldi ország után 2000 és 2005 között munkavégzés miatt Üzbegisztánban éltek, mélyen átérezte, hogy az ottaniak a magyarokra igazi „rokoni érdeklődéssel” tekintenek. S ő már akkor megcsinálta a „Keleti nyitást” (amely most már „kormányprogram”), s meghívta Magyarországra Lekim Ibragimov, Taskentben élő ujgur festőt és fiát Gairatot, 2006-ban pedig Said Shamirbaev fiatal taskenti üzbég festőt.
A Vollnhofer AtrtStudioban, annak 2011-es megalapítása után pedig rögtön helyet adott Benkő Mihály keletkutató „Őseink nyomában Ázsiában” című fotókiállításának, amelyen ismét kortárs üzbég, kirgiz és mongol festők szerepelhettek. Ezek után már nem lepett meg, amikor Vollnhofer Mária a koncertközönség soraiban „régi kedves ismerősének”, Jaczkovits Miklósnak, Magyarország volt kazahsztáni nagykövetének mutatott be, aki elmondta, hogy a Vollnhofer ArtStudio szerinte egy hiánypótló kulturális- művészeti intézmény, amely missziót teljesít az ázsiai, szűkebb értelemben a közép-ázsiai régió művészeti értékeinek hazai megismertetésében. Emlékeztetett rá, hogy a magyarság keleti gyökerei kapcsán történelmileg szorosan kötődik ehhez a térséghez, s hogy az ArtStudio ebből fakadóan támogatja a magyar őstörténet kutatást is. Jaczkovits úr felhívta a figyelmemet a VAM Design Centerben nemrég megnyílt, s a hajdan volt Szkítia világát bemutató kiállításra is. Az anyag a neves kazah régész restaurátornak, Krym Altinbenkovnak a kurgánokban megtalált leleteiről készült másolatait tárja a magyar közönség elé. Mesiék koncertje után találkozhattam Sipos Jánossal, a török népzene kutatójával is, Mesi az ő bíztatására kezdett török zenével foglalkozni. Én rögtön Bartók Béla 1936-os törökországi útját hoztam szóba: nagy zeneszerzőnk ott gyűjtött zenei anyagából vonta le máig érvényes következtetéseit a Volga-vidék, valamint Anatólia népzenéjére vonatkozóan. Többek között azt, hogy egyes ereszkedő anatóliai dallamok csak a régi stílusú magyar népzenében, illetve a szomszédok által átvett variánsokban találhatók meg az egész világon. Sipos elmondta, hogy Bartók kutatását folytatván 1988-1993 között 1500 dallamot gyűjtött össze Anatóliában valamint Kazahsztánban, Azerbajdzsánban és a Kaukázusban. S hogy e hat év gyűjtőmunkájának eredményeit a Bartók Béla nyomdokain Anatóliában című CD-sorozatában tette közzé.
Elmenőben még jól megnéztem a galéria éppen aktuális kiállítását, a koncert arab és török dalai ugyanis történetesen épp a 2003-ban elhunyt neves kalocsai születésű papfestő és iró, Prokop Péter képei alatt csendültek fel, aki Rómában élt és hatalmas életművet hagyott maga után. A héttéranyag szerint kilencezer festményt illetve freskókat és üvegablakokokat készített számos templomban, kápolnában Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában és Amerikában.
Így vált Budapest azon az estén igazi világvárossá a Vígszínházzal szomszédos saroképületi galériában, mert átélhetően sejlett fel, hogy milyen gazdag a nyugati és a keleti örökségünk, s hogy milyen jó lesz itt élni, ha valóban élni tudunk ezekkel.