A kismarosi Morgó-patak partján buja zöldek között áll ez a nemes előkelőséget sugalló, a természethez alkalmazkodó családi ház. Vendéglátónk először a kertjét alakította ki, csak azután jöhetett az építkezés.
Kismaroson a Dunakanyar ölelésében, lombos erdő szélén, hűs patak partján találtunk rá erre az álomszerű kertre, akár a mesében. A kedves házigazda két nagy bögre gőzölgő kávéval fogadott bennünket. Gyorsan fel is hörpintettük, hogy mielőbb láthassuk, mit tartogat számunkra a kert.
Aki járt már a Börzsönynek e vonulatában, pontosan tudja, milyen az, amikor nem ereszt az érzés, amikor rabul ejt a mesebeli látvány, a tiszta levegő. A terméskő borítású ház falát az évek alatt szépen befutotta a vadszőlő és a borostyán, folyton változó pompájával követve az évszakok sokszínűségét. A tervezéssel-kivitelezéssel foglalkozó tulajdonos családi kötődésből vásárolta meg a telket, először megálmodta, majd aztán sorra, aprólékos gonddal valósította meg elképzeléseit. Kijelölte a ház helyét, egy szakemberekből álló dolgos brigád segédletével nekilátott a majdani öntözőrendszer csöveinek lefektetéséhez. Hosszasan tanulmányozva a különböző növényeket, beültette évelőkkel, folyton zöldellőkkel, egynyáriakkal, díszbokrokkal és különleges fákkal, hogy az év minden szakában legyen szín a kertben.
A zöldre festett ablakok előtt halad el a kismarosi kisvasút. A gőzmozdony pöfékelése, füttye még inkább meséssé teszi a kertek kertjét.
A cikk folytatása az A Mi Otthonunk magazin szeptemberi számában olvasható. Keresse az újságárusoknál!