Spanyol ideggyógyászok megerősítették az A-típusú személyiség és a szélütés fokozott kockázata közti összefüggést.
Hatvan évvel ezelőtt két szívgyógyász tíz esztendei vizsgálat alapján leírta a mindig időzavarban lévő, állandóan versengő, stresszre érzékeny embertípust, amelyet elneveztek „A” típusú személyiségnek, és ez a fogalom a szervi betegségek tanulmányozásától a lélektani kutatásig hatalmas lökést adott az orvostudománynak.
Meyer Friedman és Ray Rosenman figyelt fel arra, hogy a szívroham lényegesen gyakoribb az élet különböző helyzeteire igen hasonlóan reagáló emberek között. Ezek a szívbetegek mindig úgy érezték, hogy késésben vannak, mereven szervezett élet és munka szorításában gyötrődtek, igen aktívak voltak, és türelmetlenek önmagukkal és másokkal szemben is. A két kutató által A típusúnak elnevezett személyiséget igen sok vizsgálatban tanulmányozták, amelyekben általában nem tudták egyértelműen alátámasztani az A típusú személyiség és a szívkoszorúér-betegség fokozott kockázata közti összefüggést.
A Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry szaklapban most közzétett vizsgálatban Jose Antonio Egido és madridi munkacsoportja arra volt kíváncsi, milyen szerepet játszik a stresszhelyzetek megélése, földolgozása, illetve az A típusú személyiségjegyek a stroke előfordulásában. Részletes pszichológiai és társadalmi elemzést végeztek 150 szélütés miatt klinikájukra került betegnél és összehasonlításul ezt 300 egészséges, hasonló korú (átlagosan 53,8 éves) és ugyanazon a környéken lakó embernél is megtették. A résztvevőket részletesen kikérdezték az utolsó évben sorsukban előforduló súlyos stresszhelyzetekről, lelki és társadalmi megrázkódtatásokról, feszültségről. Alaposan kivizsgálták az esetleges szervi betegségeket is: a magas vérnyomást, cukorbetegséget, szívritmuszavart, magas koleszterinszintet. A többi kockázati tényezőt is értékelték: a dohányzást, az alkohol, kávé és az energiaitalok fogyasztását.
Az eredmények azt mutatták, hogy az agyi érkatasztrófát elszenvedő csoportban a stroke előtti évben négyszer gyakoribb volt az olyan stressz, amit a beteg saját bevallása szerint alig tudott elviselni, mint a kontrollcsoportban. Aki pedig az A típusú személyiségtípusba volt sorolható, annál kétszer akkora volt a súlyos agyi rosszullét kockázata, mint a kontrollcsoportban. Ez a megfigyelés tehát adatokkal is megerősítette az orvosok korábbi feltételezését.