A Magyar Állami Operaházban (MÁO) rendhagyó társulati üléssel befejeződött az évad. Az ülésen bemutatták az Erkel Színház felújítására készült programcsomag változatait. Az aktív művészek számára Csillagóra-díjat alapítottak, amit négyen vehettek át két kategóriában.
A magyar kultúrtörténet elképzelhetetlen a magyar opera- és balettjátszás nélkül – hangsúlyozta az évadzáró eseményen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Az opera zászlóshajó – emelte ki, de olyan hajó, ami sosem érhet révbe, hiszen verseny van. Véleménye szerint a versenyképesség fenntartása miatt volt szükség az intézmény karcsúsítására.
Sokan vélik úgy, hogy a művészet szent és tiszta, a pénzt pedig piszkos, de a kettő nem lehet meg egymás nélkül – mutatott rá a miniszter. A művészetben van katarzis, a pénzben nincs, mégis, hogy a katarzis létrejöjjön, szükség van a megfelelő anyagi forrásokra – ezek előteremtésén munkálkodik a tárca. Konkrét számokat nem tud mondani – tette hozzá -, hiszen a 2013-as költségvetés még formálódik.
A MÁO kormánybiztosa, Ókovács Szilveszter felidézte, hivatalba lépése után két és fél hónappal derült ki, hogy jelentős létszámleépítést kell végrehajtani. „A törvényesség legteljesebb fenntartása mellett kezdtük ezt januárban, a tárgyalások során 36 kolléga megmenekült.”
Múlt heti pekingi utazása kapcsán arról szólt, hogy a budapesti Operaház az egyetlen kizárólagos játszóhelye a műfajnak, más helyzetben van, mint az ott jelenlévő bécsi, berlini vagy bajor ház, vagy az operaházak sokaságával bíró Egyesült Államok. Egy amerikai „vidéki” dalszínház költségvetésének egy tizedét sem éri el a budapestié.
Ezért nem tesz ígéretet sem az európai, sem az amerikai házakkal való versenyre, az erőforrásokat úgy használják, hogy a magyar operajátszás megmaradjon és fejlődjön is. A most záruló évadban 165 operaelőadást, ezeken belül 4 premiert, illetve 76 balettelőadást, ezeken belül 1 premiert tartottak. A következő szezonra 238 operaelőadást – 4 premiert -, és 82 balettelőadást – 2 premiert – terveznek. 143 magyar énekes fog színpadra lépni, a fiatal tehetségek nagy teret kapnak, de külföldi sztárokat is meghívnak, hogy a hazaiak megmérettethessék magukat.
Bár az Erkel Színház nem készül el arra az időre, amit a kormánybiztos szeretett volna, az oda szóló szerepszerződésekért helytáll az operaház, előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a Millenáris Teátrummal, hogy legyen második játszóhelyük.
Mozsár István ügyvezető igazgató az Erkel-projektet mutatta be, a színházi szakma különböző személyiségeinek tanácsait figyelembe véve alakult ki négy beruházási programcsomag. Ezek várhatóan egy héten belül a kormány elé kerülnek. A 0,9 milliárd értékű „szükség csomag” nem oldaná meg az operajátszás helyzetét. Az 1,7 milliárdos „minimális csomag” – ahogy a neve mutatja – csupán rövid távú és messze nem ideális, de erre vannak források.
A harmadik, az „alap csomag” viszont 15 évre nyújtana a budapesti operajátszás számára jó lehetőségeket, és az épület gazdaságos működtetését (például nyári előadások) is jól szolgálná. Ez azonban az előirányzott keret duplájába, 3,6 milliárd forintba kerülne.
A megbízott főzeneigazgató, Héja Domonkos karmester és a megbízott balettigazgató, Solymosi Tamás rövid beszámolója után átadták a most alapított Csillagóra-díjat, ami azzal jár, hogy az Európában bevezetett kitüntető kamaraénekesi címet három énekes, és az étoile címet egy táncos viselheti a 2012-13-as évadban, ők a főszerepes fellépéseikre (az első 20 előadásra) kiemelt gázsit kapnak. Kamaraénekes Sümegi Eszter, Váradi Zita, Bretz Gábor, étoile pedig Oláh Zoltán – a díj egy art deco keretbe foglalt herendi hattyú, ami mindkét műfajt szimbolizálja.
Végül, programon kívül, szót emelt a társulati működés fenntartása, az ehhez való visszatérés mellett Tokody Ilona Kossuth-díjas magánénekes, örökös tag, a Magyar Operaénekesek Egyesületének alelnöke.
Forrás: mti