Ha a fővárosi polgármesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kerületben legyen járási hivatal, Navracsics Tibor „meghajlik” az akaratuk előttük, ám igyekszik meggyőzni őket, hogy nem ez a legjobb megoldás. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter erről a Hír TV-nek nyilatkozva beszélt, kitérve arra is, hogy nem szeretné, ha a járási hivatalokat aktív parlamenti képviselők vezetnék. Az interjúban téma volt a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos uniós kifogásra adott magyar válasz tartalma is.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn közölte, hogy a budapesti kormánypárti képviselők, akik polgármesterek is egyben, ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kerületben legyen járási hivatal.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban a Hír TV kedd esti műsorában kifejtette: „ha a budapesti kerületi polgármesterek gyomra ezt beveszi, hogy 23 polgármesteri hivatal és 23 polgármester mellett 23 kormányhivatal és 23 kormányhivatal-vezető jöjjön létre, és ez a közigazgatás racionalizálásába az ő részükről belefér, akkor én meghajlok az ő erejük előtt. Ők pont 22-vel vannak többen, mint én”. Hangsúlyozta ugyanakkor, abban bízik, sikerül meggyőznie a kerületi polgármestereket, hogy nem ez a legjobb megoldás. Hozzátette: a Budapestre tervezett hét járási körzet – amennyit a közigazgatási tárca eredetileg javasolt – nincs kőbe vésve.
Kitért arra is, szeretné, ha a járási hivatalokat nem aktív országgyűlési képviselők, hanem szakemberek vezetnék. „Nem szeretném, ha elrontanánk ezt a közigazgatási reformot egyesek egyéni ambíciói vagy egyéni sértettsége miatt” – fogalmazott.
A bírák nyugdíjazásának uniós kritikájára adott magyar válaszról szólva a tárcavezető kifejtette: a terveik szerint az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal elnöke minden évben meghatározna egy olyan státuszszámot – az „önkényes kiválasztás” elkerülése érdekében -, amelyet a „továbbszolgáló” bírák tölthetnének be pályázat útján. Ezt a megoldást egyébként általánossá tennék az egész közszférában.
Az EU-s kohéziós pénzek befagyasztásáról szólva Navracsics Tibor azt mondta: abban bízik, hogy igazi veszéllyé nem válik, hiszen az intézkedés csak 2013. január 1-jén lépne hatályba, mégpedig akkor, ha Magyarország nem tudná hitelt érdemlően bizonyítani, hogy európai uniós tagságának kezdete, vagyis 2004 óta először a kormány idén három százalék alá tudja szorítani a költségvetési hiányt. Reméli azonban, hogy a kabinet az év során ezt hitelt érdemlően bizonyítani fogja majd. „Már most hoztunk olyan lépéseket, amelyekkel igyekszünk meggyőzni a bizottságot arról, hogy igenis három százalék alatt tartható (a hiány), de az év folyamán még ha szükséges, hozunk további intézkedéseket” – mondta, megjegyezve ugyanakkor, megérti az Európai Bizottságot, hiszen ha egy ország belép egy szervezetbe, és elfogadja annak szabályait, ám hét éven keresztül nem teljesíti a feltételeket, akkor „viszonylag természetesnek tekinthető”, hogy ezzel jár valamilyen szankciórendszer.
A miniszterelnök-helyettes szerint egyébként „még mindig Őszöd árát fizetjük”, az akkori kormányok
hitelvesztését: „ha mondunk valamit, három biztosítékot kérnek rá, hogy elhiggyék”.
Beszámolt arról is, hogy a Velencei Bizottság – a mostani konzultációk után – késő tavasszal újabb hat magyar sarkalatos jogszabályt – köztük a nemzetiségi, az Alkotmánybíróságról szóló és a választójogi törvényt – is áttekint majd.
Forrás: mti