Inkább hasznos, mintsem kockázatos elemei lehetnek a magyar gazdaságpolitikának a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közzétett lépései, de önmagukban semmiképpen nem tudják megoldani a magyar gazdaság gondjait – mondta az MTI-nek egy banki elemző szerdán, azt követően, hogy az MNB gazdaságösztönző lépéseket jelentett be.
A szakember elmondta: az MNB lépései a terminológiát tekintve a nem szokványos monetáris politika területéhez tartoznak. Kifejtette: egy nagyobb jegybank, így az amerikai Fed vagy az euróövezeti EKB is vesz állampapírt, de ezek nagy hiteles bankok, nagy gazdaságokban. Az esetükben az árfolyam szempontjából sokkal kevésbé releváns tényezőként jelennek meg ezek a lépések, ezért megtehetik, hogy nagyobb tételben vásárolnak állampapírt – mondta a közgazdász.
Hangsúlyozta: az MNB eszköztárának lényegesen szűkebbnek kell lennie a nagyokhoz képest, hiszen a nagy monetáris lazításnak viszonylag gyorsan lennének érezhető hatásai.
A banki elemző emlékeztetett: a nemzetgazdasági miniszter és a miniszterelnök már többször jelezte, jó lenne, ha a jegybank jobban törekedne az ilyen eszközök bevezetésére. Elmondta ugyanakkor, hogy az MNB látja, hogy ennek komoly kockázatai vannak, hogy óvatosan kell velük bánni. Példaként említette több dél-amerikai állam esetét, ahol ezekhez az eszközökhöz nyúltak, és komoly „visszacsapásai” voltak a lépéseknek – tette hozzá.
A szakember megfogalmazása szerint a jegybank szerdai bejelentése „kicsit Mátyás királyos”, adott is valamit, meg nem is. A jegybank eszköztárát kibővíti ugyan, de jegybanki alapkamathoz igazítva biztosít hosszabb távú finanszírozást a hitelintézeteknek. A már most jelentkező piaci hatások között említette, hogy egyes kötvényhozamok nagyot estek: lényegében a két éves állampapír, illetve a kamatpálya közötti különbségek eltűntek – mondta.
A közgazdász hangsúlyozta, hogy amíg a mennyiségekről nem tudunk semmit, addig keveset lehet mondani ezekről az eszközökről. Úgy értékelt: figyelembe véve azt, hogy a banki hitelezési hajlandóság alacsony, és figyelembe véve azt, hogy az MNB kihelyezése nem a piaci ár alatt történik, hanem a mindenkori jegybanki alapkamaton, ha a mértéke nem túl nagy, akkor egy olyan eszköz, aminek a kockázata kicsi, a belőle származó gazdasági haszon mérsékelt, de valószínűleg meghaladja a kockázatokat.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem szokványos monetáris politikai eszközöknél alapvető kérdés, hogy a piac hitelesnek tartja-e, és nem gondolja-e azt, hogy a kormány ráerőszakolta akaratát a jegybankra. Úgy fogalmazott: „ez most nagyjából egy olyan dolog, ahol ez a gyanú nem merül fel, és (a lépés) segíthet”.
A jelzáloglevél-piaci vásárlásokkal kapcsolatosan a szakember ara hívta fel a figyelmet, hogy az a nagy kérdés, hogy a lépés csak új hitelekre vonatkozik, vagy régi hiteleket is lehet jelzálog-papírosítani. Ezen felül az is kérdéses, hogy a teljes állományt megveszi-e a jegybank – tette hozzá.
Elmondta: ebben a helyzetben, ha egy banknak van egy forint alapú jelzáloghitel portfóliója és csinál belőle levelet, amit elad a piacnak, vagy minél többet az MNB-nek, akkor az ebből nyert pénzt nem biztos, hogy addicionális hitelként helyezi ki, lehet, hogy inkább elcsomagolja és hazaviszi. Hozzátette: van olyan kereskedelmi bank Magyarországon, amely a válság kitörés óta – úgy tűnik -, egyre inkább le akarja építeni a hitelportfólióját és viszi haza pénzét.
A szakember szerint ugyan nincs erre vonatkozó utalás az MNB közleményében, de kell lennie valamiféle garanciarendszernek, amely biztosítja, hogy ez a pénz tényleg a hitelezésre megy és, nem arra, hogy minél több pénzt tudjanak „hazalapátolni” a tulajdonosoknak.
A hitelpiac beindítására vonatkozó reményekkel kapcsolatosan a közgazdász elmondta: a jegybanki intézkedés összességében valamelyest javíthat a helyzeten, de alapvetően nem a jegybankon múlik, hogy a bankok nem hiteleznek, hanem a gazdaságpolitikai bizonytalanságon, illetve a magas felárakon. Kifejtette: amikor 5-600 bázispont a magyar CDS, ez a felár épül be a magyar hitelek árába, így nagyon kevés olyan projekt van, amely képes kitermelni ezt. A gazdaságpolitikai bizonytalanságot fokozza a bankadó és a végtörlesztés, ami sok bankot kellemetlen helyzetbe hozott, és determinálja, hogy nem tudnak hitelt nyújtani, nincs tőkéjük, ráadásul az anyabank sem hajlandó ilyen környezetben újabb tőkét adni – magyarázott a szakember.
Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az intézményrendszer tud valamit javítani azon a helyzeten, hogy Magyarországon a legalacsonyabb az egész régióban a nettó bankrendszeri hitelkihelyezés a magánszektor felé. Ez mindenütt pozitív, csak Magyarországon nem nem – tette hozzá.
A közgazdász hangsúlyozta: minden ilyen eszközzel nagyon óvatosan kell bánni, mert „ha nem hiteles, akkor a piac azt fogja rögtön gondolni, hogy a jegybankot legyőzte a kormány”. Így monetáris lazításra számítanak majd, ami árfolyamgyengülést okozhat, és akkor szétesik az egész rendszer. „A jegybank bölcsen teszi, ha korlátokkal alkalmazza az új eszközt. „Nem tartom kizártnak, hogy tovább lehet majd lépni, de látszik, hogy a nagyobb tételnek komoly kockázatai lehetnek” – figyelmeztetett a banki elemző.
Forrás: mti