A választások közötti időszakban készített közvélemény-kutatások párttámogatottságra vonatkozó eredményeit mindig inkább becslésnek kell tekinteni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet vezető elemzője beszélt arról is, hogy a miniszterelnök retorikájában megjelenő középosztály kifejezés tulajdonképpen az emberek összességét jelenti.
Minden ilyen „piacbecslés” fontos visszajelzés a döntéshozók, a politika iránt érdeklődők számára – mondta a párttámogatottsági felmérésekről az InfoRádió Aréna című műsorában Mráz Ágoston Sámuel.
Nézőpont Intézet vezető elemzője emlékeztetett, hogy speciális „piacról” van szó, hiszen választások között a szavazóknak nincsen „vásárlási”, vagyis döntéshozatali kényszerük. Éppen ezért szerinte helyesebb lenne a kutatás helyett a becslés kifejezést használni.
Ami a hasznot illeti, ezzel a becslési módszerrel azonban nagyjából ki lehet számolni, hogy egy-egy pártnak mekkora az aktuális szavazótábora – csak mindig hozzá kell tenni, hogy az eredmény, választási szituációban, mozgósító kampány eredményeképpen megváltozhat.
A Nézőpont Intézet nem lát olyan releváns szavazótábor-mozgást egyik párttól a másik irányába, amelyből messzemenő következtetést lehetne levonni – mondta az elemző. Az viszont egyértelmű, hogy csökken a szavazók részvételi hajlandósága a választásokon.
Ez minden pártot érintette, mindegyikük szavazótábora csökkent, vagyis kisebb a torta, kevesebb az aktív választók száma. A csökkenés azonban az intézet becslése szerint kevésbé érintette a Fideszt, amelynek a szavazótábora kompakt egésznek tűnik, amelynek az esetében tíz százalékos a csökkenés – magyarázta az elemző.
Az intézet becslése szerint a legnagyobb arányban a szocialista párt aktív szavazótábora csökkent. Ennek Mráz Ágoston Sámuel szerint az általános választási hajlandóság csökkenésén túl az egyik oka a Demokratikus Koalíció kiválása az MSZP-ből, a másik pedig magának az MSZP-nek az erős válsága: sem világos vezetése, sem világos stratégiája nincs a pártnak.
Bár politikai értelemben komoly teljesítmény, hogy Mesterházy Attila profi módon „kiszerelte” Gyurcsány Ferencet az MSZP-ből, még nem dőlt el, ki lesz a párt miniszterelnök-jelöltje – bár az elemző szerint egyesélyes a március végén várható kongresszus eredménye ebből a szempontból -, és egyre többen beszélnek Botka László szegedi polgármester és Mesterházy Attila küzdelméről, márpedig az ilyesmi mindig gyengíti egy-egy párt szavazótáborát.
Mráz Ágoston Sámuel azonban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az MSZP-nek minden bizonnyal vannak olyan szimpatizánsa, akik most kivárnak, és egy mozgósító kampányban elérhetőek. Tehát ennél a pártnál vannak becslésük szerint a legnagyobb választói tartalékok is.
Mi az a középosztály?
A miniszterelnök évértékelő beszédében többször említette a középosztályt, amelyre politikáját alapozni óhajtja, de a szavaiból úgy tűnt, hogy ebbe a középosztályba mindenki beletartozik, vagy legalábbis kellene, hogy beletartozzon – értett egyet a műsorvezető felvetésével az elemző.
Mráz Ágoston Sámuel emlékeztetett arra, hogy korábban Orbán Viktor beszélt már emberekről, még korábban pedig polgárságról és plebejusokról. Ezeknek új hívószava, megfogalmazása a középosztály kifejezés, amelyet korábban nem használhatott a Fidesz, mert azt a Dávid Ibolya vezette MDF, bár nagyon szűk értelemben véve, de „kisajátította”.
A kifejezés jelentéstartalma az elemző szerint nem más, mint az embereké, tehát minden „hétköznapi”, „átlagember”, illetve polgár és plebejus beletartozik. Ezt a magyarázatot támasztja alá szerint, hogy a miniszterelnök többször is hangsúlyozta: a középosztály alulról nyitott, tehát mindenki beletartozik, aki szeretne, függetlenül a jövedelmi viszonyaitól, és külön hangsúlyozta a középosztály és a nyugdíjasok, az idősek szövetségét.
InfoRádió