Close

A legrégebbi “dinoszaurusz keltetőt” fedezték fel Dél-afrikai Köztársaságban

A legrégebbi ismert “dinoszaurusz keltetőt” fedezték fel a Dél-afrikai Köztársaságban.

A százkilencvenmillió éves leletekről a nemzetközi kutatócsoport az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában jelentette meg tanulmányát.

Eddig tíz dinoszauruszfészek került napvilágra különböző mélységben a Golden Gate Highlands Nemzeti Park területén. Ezek százmillió évvel idősebbek, mint a korábban legrégebbinek vélt keltető – olvasható a tanulmányt ismertető PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos hírportálon.

A fészkelőhely a közepes méretű, “mindössze” 4-6 méteres növényevő Massospondylus dinoszauruszé volt. Minden egyes fészekben 34 kerek, 6-7 centiméteres tojás volt akkurátusan elrendezve. A tojások közül sokban felfedezhető az embrió, és a keltető közelében találtak parányi dinoszaurusz lábnyomokat is.

A fészkek elhelyezkedéséből az üledékes kőzetben a paleontológusok arra következtetnek, hogy e korai dinoszauruszok hűségesek voltak a keltetőhelyhez, amelyet újból és újból felkerestek, mégpedig csoportosan. A tojások elrendezése viszont arra utal, hogy a nőstények gondosan eligazgatták őket a fészekben. A lábnyomokból az őslénykutatók azt “olvasták ki”, hogy a tojásból kikelt apróságok mindaddig a keltetőhelyen tartózkodtak, míg legalább megduplázták testsúlyukat. Az apróságok négy lábon közlekedtek, a felnőttek a hátsó végtagjaikon.

“A tojások, az embriók és a fészkek egy majdnem vízszintes sziklahasadékból kerültek elő egy 25 méteres szakaszon. Becsléseink szerint fészkek tucatjait rejtheti még a kőzet, amelyek idővel napvilágra kerülnek a természetes erózió nyomán” – hangsúlyozta Robert Reisz, a Torontói Mississauga Egyetem professzora, aki David Evansszal, a Királyi Ontariói Múzeum paleontológusával irányította a kutatásokat.

“Bár sok fosszília kerül elő, nagyon kevés olyan leletünk van, amelyekből megismerhetjük a dinoszauruszok szaporodását. Különösen igaz ez a korai dinoszauruszokra. A 190 millió éves fészkek viszont betekintést engednek a dinoszauruszok szaporodási stratégiáiba evolúciójuk kezdeti szakaszán” – emelte ki Evans.

A Massospondylus (ógörög eredetű nevének jelentése: megnyúlt gerinc) a proszauropodák (korai növényevő dinoszauruszok) egyik neme, amely a kora jura korban, mintegy 200-183 millió évvel ezelőtt élt. Testhossza körülbelül 4-6 méter, tömege mintegy 135-250 kilogramm lehetett. Valószínűleg növényevő volt, bár létezik olyan elképzelés, amely szerint proszauropodák mindenevők voltak. Karcsú testtel, hosszú nyakkal és farokkal rendelkezett: nyakát 9, hátát 13, keresztcsontját 3, farkát pedig 40 csigolya alkotta. Mellső lábainak hüvelykujjain éles karmok helyezkedtek el, amelyeket a táplálkozás vagy esetleg a védekezés során használhatott. Néhány újabb vizsgálat szerint a Massospondylus folyamatosan növekedett egész életében, testében a madarakéhoz hasonló légzsákok voltak, és feltehetően gondozta az utódait.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top