A Kis, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete KKAOSZE) negyedik alkalommal rendezte meg országos fórumát az agrártárca vezetése illetve az irányító hatóságok és az agrárvállalkozók között. Az Országos Agrárfórumnak, a Bács-Kiskun megyei Bakod-puszta adott otthont. A konferencián Dr. Fazekas Sándor Vidékfejlesztési Miniszter a magyar agrárium helyzete a kormány 400 napos tevékenységének tükrében címmel adott tájékoztatást. Szó volt az agrárfinanszírozásról, az Agrárbank működéséről, és Bács-Kiskun megye mezőgazdaságáról is
Kovács László KKAOSZE elnökének üdvözlő szavai után Török Ferenc Kalocsa polgármestere szólt a tanácskozás résztvevőihez. Mint elmondta, a környék ezer éve mezőgazdasági terület, és a fő megélhetést az itt élők számára mindig is a mezőgazdaság biztosította. Kalocsa városa elkötelezett abban a tekintetben, hogy segítse a város és környékének vállalkozóit, hogy a visszatérjenek a mezőgazdaságnak azon ágazatai, amelyek régen sok ezer családnak biztosítottak megélhetést.
– Valaha itt minden család az őszi-téli paprikapénzre számíthatott. Azért dolgozott egész évben a paprika földeken, kapált, palántázott, hogy az innen származó jövedelemből autót, bútort, hűtőszekrényt, TV készüléket vehessen. Jelenleg ott tartunk, hogy a kalocsai paprika terület erőteljesen lecsökkent, kevesen foglalkoznak ezzel a fontos fűszernövénnyel. Ennek vannak nemzetközi piaci és egyén okai is, de nekünk az a feladatunk, hogy ez megváltozzon – fogalmazott a polgármester. Hozzátéve, Magyarország mezőgazdaságának vissza kell szerezni azt a hírnevét, amit korábban kivívott a világban, és minden segítséget meg kell adni a gazdálkodóknak ahhoz, hogy a régi magyar termékek, termények újra elfoglalják méltó helyüket. Főként arra van szükség, hogy a munkaerő-igényes ágazatok, a kertészet, és a feldolgozás fejlődjön. Mint megjegyezte, a multik közvetítésével a német élelmiszeripar által gyártott termékek Magyarországra történő beszállítása 1998 óta 30 százalékkal nőtt.
– Kalocsa vállalkozásbarát önkormányzat igyekszik lenni. Jelenleg 120 hektáron kezdtünk el gazdálkodni. Újra élesztjük a mára lepusztult tangazdaságot, a Start közmunka program keretében egy éven keresztül a mezőgazdaságban foglalkozatunk közmunkásokat. Nagyon remélem, hogy ebből kinőhet egy mintaprogram, amit másoknak is tudunk ajánlani – mondta Török Ferenc polgármester, aki Kalocsa közelebbi megismerésére bíztatta a vendégeket.
Felemelkedésünk záloga a vidék Magyarországa
Fazekas Sándor miniszter azzal kezdte tájékoztatását, hogy jó hírrel érkezett, mert hogy
hazánk történetének első tanyaprogram pályázatáról döntés született, és ennek eredményeként közel egy milliárd forintos fejlesztés, támogatás valósulhat meg a tanyák világában.
– Régen kellett volna már egy ilyen segítség a tanyán élőknek, gazdálkodóknak, hogy megújuljon az az életforma, amelyik a lakóhely és a gazdálkodás színterének egységét testesíti meg. Olyan eredményes legyen, mint ahogy nyugaton is jól láthatóan prosperáló, virágzó terület a tanyás gazdálkodás.
Németországban, Ausztriában, Ausztriában, Franciaországban olyan tanyákat látunk, amelyek magyar szemmel valóságos kastélyoknak tűnnek, kiváló termékeket készítenek, s amelyeket messzemenően elismer az ottani társadalom. Ezért is volt fontos nemzetstratégiai kérdés, hogy a tanyák fejlesztése megkezdődjön, véget érjen a tanyarombolások kora. Ezért is hirdettük meg a tanyaprogramot, mely a tanyasi áruk piacra jutására, gépek beszerzésére, utak rendbetételére, korszerűsítésekre is irányul. 201 pályázó nyert az idén, körülbelül a pályázók fele, jövőre pedig másfél milliárd forinttal folytatódik ez a program – ígérte a miniszter
– Az elmúlt évben olyan választás történt Magyarországon, amelynek eredményeképpen két harmados parlamenti többséget kapott a Fidesz-KDNP pártszövetség, olyan felhatalmazást nyert, ami történelmileg is ritkaság, s ami Európában is egyedülálló. Ezzel egy olyan nemzeti összefogás testesült meg, amelynek a célja, hogy korábbi hanyatló pályáról letérve egy erős Magyarországot építsünk, ahol rend van, amelynek létalapját az aktív termelő munka és nem a hitel, a spekuláció, segélyekből élés jelenti – szögezte le a tárca vezetője.
Mint rámutatott, ennek megfelelően állt fel a minisztérium, különböző területek: a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, az élelmiszerlánc-biztonság, a vízügy, környezet-és természetvédelem összefogásával.
– A cél az, hogy magyar vidéket talpra állítsuk, hogy a magyar vidék újra versenyképes, élhető táj legyen. Olyan települések, falvak és városok legyenek a magyar vidéken, amelyek megélhetésben, életminőségben versenyképesek más országok vidéki tájaival, az agglomerációval. Én azt hittel vallom, hogy a magyar nemzet a történelem legzivatarosabb időszakában nem maradhatott volna meg, ha nincsenek erős vidéki közösségei, akár itt a Duna mentén, a Tiszántúlon, a Hortobágyon, vagy a Felvidéken. Mindig a vidék volt az, ami a magyarságot megtartotta. És a mostani példátlan világgazdasági válság időszaka megint azt mutatja, hogy a vidéken lehet túlélni a kríziseket. Ott lehet józan beosztással, termeléssel, önfenntartással, és a jövedelemtermeléssel elérni azt, hogy helyben maradjunk, hogy ne szegényedjünk el, vagy ha nagyon nehéz helyzetbe is kerültünk, de szépen ledolgozzuk azokat a hátrányokat, amelyek a válság következtében sújtanak bennünket. Nagyon fontos tehát, hogy a vidék talpra állítása megtörténjen. A vidék gerince pedig a mezőgazdaság. Ezért a magyar mezőgazdaságot, amely sok csapást szenvedett el az elmúlt húsz esztendőben, különösen az utolsó nyolc évben, most megerősítsük. Valamennyien tudjuk, hogy egész iparágak sorvadtak el, tűntek el, feldolgozó kapacitásokat, piacokat veszítettünk. Ezeket vissza kell építenünk, vissza kell szereznünk, mert csak ezáltal tudunk megélhetést biztosítani az embereknek – mondta a miniszter.
Mint utalt rá, az elmúlt másfél év aktív munkával telt el. Elkezdtek egy programalkotást, létrejött a vidékstratégia.
– Sokan fanyalognak ezen, mondván tele van a padlás programokkal, szakértői anyagokkal, miért van erre szükség? Azért, mert Magyarországon nem volt agrárprogram, nem volt egyetlen olyan fiók sem, egy 700 oldalas anyag arról, hogy hol tartunk, és hova akarunk eljutni. Milyen feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy bizonyos célokat a foglalkoztatásban a termelésben elérjünk. Az teljesen abszurd dolog, hogy egy olyan mezőgazdasági országban, mint miénk nem volt semmiféle mezőgazdaság fejlesztési program, aminek a mentén az egyes ágazatok fejlesztését, vagy ha kell a védelmét megtervezték és végrehajtották volna. Az utóbbi időben különösen a cukoripar került a közérdeklődés középpontjába, de említhetnénk a hűtőipart, a feldolgozást, a húsfeldolgozást is. Egész megyék maradtak feldolgozó kapacitás nélkül. Szinte nincs olyan település, ahol ne lenne néhány bezárt élelmiszeripari egység.
A mi célunk egy olyan sokszínű mezőgazdaság, amely a magyar táji természeti adottságok, termelési hagyományokra alapozva versenyképes, magas árfekvésű termékeket állít elő. Biztosítja a belső ellátást, és munkaalkalmat teremt. Intenzív kultúrákra, magasabb feldolgozottságú, nagyobb jövedelmet biztosító termékekre van szükség. Nem pedig nagyipari monokultúrás termelésre, ahol a lakosság számára túl sok hely nem marad – fejtette ki Fazekas Sándor
– Az agrárstratégia elkészítése mellett sikeres volt agrárdiplomáciánk is. Az EU-s elnökség felkészülési időszaka, de maga az uniós elnökség is arról szólt, hogy nekünk ott a magyar érdekeket hatékonyan érvényesíteni kell. Egy egész kötet lehetne megtölteni azzal, hogy 2004 után hol maradtunk alul EU-s érdekérvényesítésben. Hogy a szőlőkivágások, baromfi-állatjólét kapcsán olyan feltételeket vállaltunk, amihez nagyon nehezen tud alkalmazkodni az ágazat. Az agrártámogatásoknál is sokkal eredményesebbek lehettünk volna. A magyar EU-s elnökség alatt viszont egyetlen olyan döntés sem született, ami a magyar mezőgazdaság számára káros lenne – szögezte le a miniszter.
– Különböző csapásokkal is meg kellett küzdeni az elmúlt másfél évben Egyszer 11-et írtam össze ezekből a csapásokból. Volt árvíz, belvíz, most éppen aszály van, fagyká, vörösiszap, dioxin- és uborkabotrány. Mindegyikkel meg kellett küzdeni. Elkezdtük azt a munkát, hogy ágazatonként rendbe tegyük dolgainkat. Másfél évvel ezelőtt nem volt olyan területe a magyar mezőgazdaságnak, amelyikre azt lehetett volna mondani, hogy sikeres, jövedelmező, megélhetést biztosító állapotban van. Ebből a helyzetből kellett kihúzni, stabilizálni és növekedési pályára állítani az agráriumot, sertéstől kezdve a méhészeten át, fűszernövényekig.
Ahogy említettem a cél a magasabb feldolgozottsági szint, a magasabb jövedelem elérése, hiszen a magyar termékeket, amelyek egyébként kiváló minőségűek. Az előző ciklusokban, részben kormányzati segítséggel, olyan irányba tolták el, hogy minél alacsonyabb feldolgozottságúak legyenek, így haszon másoknál van, kikerül az országból. Fontos kérdés a belső piacok visszaszerzése, de a külsőké is. Az elmúlt nyolc év felelőtlen gazdálkodása külpiacainkon is tetten érhető. Valamikor hatalmas felvevő piacaink voltak Oroszországban. Kazahsztánban, Ukrajnában, az arab világban. Az egykor volt miniszterelnök szerencsétlen megjegyzése Szaud-Arábiával kapcsolatosan magyar munkahelyek ezreibe került. Most elkezdtük az agrárkapcsolatokat újraépíteni. Oroszországba egy év alatt 20 százalékkal nőtt a magyar kivitel. Nem mellesleg Szaud-Arábia a világ egyik leggazdagabb országa, s nem véletlenül járt ott miniszterelnöki delegáció. Itt is beindult az együttműködés. Magyarországnak barátokra támogatókra van szüksége, meg kell nyernünk a partnereket. A hazai mezőgazdaság akár 15 -16 millió embert is el tudna látni élelmiszerrel. Ez azt jelenti, hogy ha elég ügyesek vagyunk, sok tízezer munkahelyet létesíthetünk összegzett Fazekas Sándor.
A belső piacok visszaszerzése, a külsők bővítése
A rendezvényt követően vidékfejlesztési miniszter rövid interjút adott lapunknak. A tárca vezetőjét egyebek között arról kérdeztük, hogy Horvátország uniós csatlakozása nem jelent-e a túl nagy konkurenciát a magyar mezőgazdaság szereplői számára.
– Horvátország csatlakozása alapvetően magyar érdek is, hiszen nemcsak szomszédság, de az ezer éves közös történelmi múltunk is összefűz bennünket, Szent Lászlótól kezdve Könyves Kálmánon át a Zrinyiekig, Frangepánokig. Déli szomszédunk belépése az EU-ba egyúttal komoly lehetőség is a magyar mezőgazdaság számára. Hiszen Horvátország bár jelentős termelő, de az adriai turizmus egy olyan felvevő piac, ahol hazánk 1990. előtt jó néhány termékkel, például tejtermékekkel volt jelen. Az elmúlt években ezt a piacot elveszítettük, és a jövőben magyar minőségi termék számára újra megnyílik a lehetőség, hogy itt is megjelenhessenek.
Hogyan látja a határon túli, főként az erdélyi magyar gazdákkal való együttműködés esélyeit?
A hegyvidéki magyar termékek előállítása gyakorlatilag az erdélyi gazdálkodók kezében van. Ők minőségi magyar termékeket állítanak elő, ennek köszönhetően az uniónál sikerült elérni, hogy a hegyvidéki termék kiemelt kategóriába kerüljenek. Erre a jövőben egy nagyon erős gazdasági együttműködés is felépíthető. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, a különböző tudományos, oktatási és kereskedelmi szálak is összekötnek bennünket a nemzetet összekötő magyar állampolgárság mellett. A gazdaszervezetek között ma is van együttműködés. A kétirányú kereskedelem komoly erősödésen ment keresztül az elmúlt időszakban
Mi a legfontosabb iránya a magyar mezőgazdaságnak?
Mint előadásomban is hangsúlyoztam a vidékfejlesztési stratégia tartalmazza azokat a célkitűzéseket, amelyeket el szeretnénk érni. A magyar mezőgazdaság számára az emberek megélhetése, a foglalkoztatás biztosítása a legfontosabb, és ehhez célok és eszközök kellenek. A legfontosabb célunk az, hogy a feldolgozottsági szint növekedjen, munkaintenzívebbek legyenek az ágazatok és ezáltal magasabb jövedelmet érjünk. Ez a belső piacok visszaszerzésével a külsők megtartásával és bővítésével tudjuk leginkább elérni.
Valkó Béla