Lehet, hogy még ebben az évben, az új szabályok életbe lépése előtt döntést hoz az Alkotmánybíróság az úgynevezett médiaalkotmányról. A médiát szabályozó törvények első darabja ellen több panasz is érkezett, főleg az újságírók forrásvédelmének szűkítése, illetve a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége miatt.
A blogokra és a kommentekre nem vonatkozik a médiatörvény a Médiatanács szerint
Pengeélen táncol a magyar média szabadsága a Freedom House szerint
Sokan kényszerülhetnek alkotmánybírósági harcuk feladására
Az [origo] információi szerint a jövő héten kezdi meg tárgyalni az Alkotmánybíróság (Ab) az úgynevezett médiaalkotmányt, vagyis a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt. A médiát szabályozó jogszabályok közül elsőként elfogadott, a keretszabályokat tartalmazó törvény ellen az Ab honlapja szerint összesen hét beadvány érkezett.
A tárgyalás megkezdésének jelentőségét az adja, hogy új alaptörvény, illetve az Alkotmánybíróságról szóló új törvény szerint január 1-jétől jelentősen szűkül azoknak a köre, akik a testülethez fordulhatnak, megszűnik az úgynevezett actio popularis. Ez alapján a panaszosoknak ismét be kell adniuk a kérelmüket, és igazolni, hogy közvetlen érdekük fűződik a jogszabály felülvizsgálatához. Ha az Ab még az idén be tudja fejezni a médiaalkotmány tárgyalását, még a régi szabályok szerint bírálhatja el a panaszokat.
A médiaalkotmány legtöbbet támadott rendelkezése szerint az újságírók titoktartási joga nem terjed ki a „minősített adatot”, vagyis titkos információt átadó források védelmére, illetve „bíróság vagy hatóság” bűncselekmények megelőzése vagy felderítése érdekében az információforrás felfedésére kötelezheti a sajtót. A törvényben ugyan szerepel, hogy ezt „kivételesen indokolt esetben” teheti meg, de a gyakorlatban – mint az Átlátszó.hu esetében kiderült – ezt a rendőrség automatikusan kéri, nem indokolja a helyzet kivételességét.
A támadott rendelkezések közé tartozik a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége is, amely szerint a hírszolgáltatást végző sajtótermékek kötelesek „tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni” a „közérdeklődésre számot tartó” eseményekről. Szintén alkotmányellenesnek tartják a kérelmezők azt, hogy a törvény szerint a médiatartalom nem lehet alkalmas – a vallási és nemzeti kisebbségek mellett – „bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére”.
Az [origo] információi szerint a szeptemberben öt új taggal kiegészült Alkotmánybíróság már háromszor tárgyalt a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt beérkezett panaszokról, de határozatot egyelőre nem hozott. Korábban, még a létszámbővítés előtt már elkészült egy – a pénztárakban maradóknak kedvező – határozati javaslat, amelyről az utolsó pillanatig tárgyaltak az alkotmánybírók, de végül nem hoztak határozatot.
(origo.hu)