Magyarország kész átláthatóvá tenni a törvényalkotási folyamatot – jelentette ki washingtoni tárgyalópartnereinek Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár, aki az elmúlt napokban az amerikai fővárosban folytatott tárgyalásairól pénteken számolt be az MTI-nek.
A magyar diplomata Philip Reekerrel, az amerikai külügyminisztérium balkáni és Thomas O. Melia emberi jogok ügyében illetékes helyettes államtitkárával, a tárca stratégiai tervező osztályának munkatársaival, valamint a Nemzetbiztonsági Tanács európai ügyekért felelős igazgatójával egyeztetett. Látogatást tett a Heritage Foundation kutatóintézetben és az amerikai Helsinki Bizottságnál is.
Prőhle Gergely kijelentette: az álláspontok különbözősége miatt nagyon fontos annak hangsúlyozása, hogy Magyarország kész átláthatóvá tenni a törvényalkotási folyamatot, ami a helyettes külügyi államtitkár látogatásának célja volt.
„Én kezdeményeztem a találkozót Thomas Meliával, amit ő nagyra értékelt is” – mondta Pröhle Gergely.
Mint mondta, a megfogalmazott kritikák mögött az húzódik meg, hogy az amerikai történelmi tapasztalat nagyon eltér a magyartól. Például az egyház finanszírozását illetően az Egyesült Államokban nem veszik figyelembe azt, hogy a második világháború után Magyarországon milyen anyagi helyzetbe kerültek az egyházak, ezért szükséges megvilágítani az amerikaitól teljesen eltérő keretfeltételeket.
A választójogi törvénnyel kapcsolatban Prőhle Gergely tárgyalópartnereinek elmondta, hogy nemrégiben erről konferenciát rendeztek Magyarországon, amelyet az Egyesült Államok ott lévő képviselői is nagyon nagyra értékeltek.
„A lényeg az, hogy beszélgettünk egymással, odafigyelünk egymás szavára és hogyha a világos érveket sorakoztatunk fel, azok meggyőzőek tudnak lenni” – nyilatkozott Prőhle Gergely.
A magyar diplomata hangsúlyozta, hogy Magyarország a törvényalkotás során kész konzultálni nemzetközi szakértőkkel, így nemrégiben Strasbourgan találkozott a Velencei Bizottság főtitkárával.
Az amerikai tárgyalófelek nagy érdeklődést mutattak az iránt, hogy mi Magyarország álláspontja az európai regionális együttműködés egyes lehetőségeiről, így a visegrádi csoport jelenlegi és jövőbeni szerepéről és lehetőségeiről az Európai Unión belüli érdekérvényesítésben, illetve hogy milyen álláspontot képvisel Budapest a keleti partnerség és a nyugat-balkáni fejlemények ügyében.
„Azt hiszem, mindenki megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy jelek mutatkoznak Szerbia szándékaiban a törvényi keretek megváltoztatása irányában” – mondta a diplomata a szerb restitúciós törvénnyel kapcsolatos tárgyalásokról.
Mint mondta, az Egyesült Államok részéről nagyon fontos stabilitási tényezőnek látják az unió balkáni bővítését, amivel kapcsolatban a külügyi vezető megismételte Magyarország elkötelezettségét.
„Világos az időkeret és ennek a belgrádi vezetés tudatában van” – válaszolta a helyettes államtitkár arra a kérdésre, hogy vajon Magyarország konkrétan a törvény megváltoztatásának elvégzéséhez köti-e a szerb uniós tagjelöltség (decemberi) támogatását.
Prőhle Gergely beszámolt arról partnereinek, hogy a legutóbbi, Budapesten, illetve Visegrádon megtartott V4-es elnöki csúcs világossá tette, hogy Lengyelország részéről is nagyon hangsúlyozott a közép-európai identitás.
Budapest kész átláthatóvá tenni Washington számára a magyar törvényalkotási folyamatot
