A kárpát-medencei magyarság helyzetéről, a 2006-os őszi eseményekről és a kormány munkaerőpiaci intézkedéseiről is beszéltek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén napirend előtt.
LMP: felelősséggel a kárpát-medencei magyarság iránt
Dorosz Dávid, az LMP képviselője szerint az elmúlt időszakban olyan folyamatok indultak el, amelyek a kárpát-medencei magyarság helyzetét hátrányosan érintik. A szlovákiai magyarok helyzetéről szólva bírálta a szlovák nyelvtörvényt és a magyar kormányt is, amiért szerinte a mai napig nem veszi komolyan a szlovák kormánykoalícióban szereplő Híd-Most pártot. A vajdasági magyarok helyzetéről azt mondta, nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a szerb kormány által elfogadott kollektív bűnösségről szóló törvénynek következményei vannak Szerbia uniós csatlakozására nézve. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyar közösség küzd a legnagyobb nehézségekkel, a kormány ugyanis elvette az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségtől ( UMDSZ) a kapcsolattartási támogatások kezelését.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt válaszolta: Szerbia estében nyilvánvalóvá tették, hogy ha az unióhoz akar csatlakozni, akkor meg kell változtatnia az említett a törvényt. Hangsúlyozta, hogy a szlovák állampolgársági törvény ügyében a magyar kormány minden diplomáciai lépést megtesz annak érdekében, hogy ez a jogszabály megváltozzon.
MSZP: a kormány hallgassa meg a munkavállalók követeléseit
Kiss Péter, MSZP-s képviselő szerint a kormány munkahelyteremtésről beszél, de intézkedéseivel tízezrek munkahelyét veszélyezteti. Mint mondta, a kormány ugyan a rugalmasság jegyében akarja megváltoztatni a munkajogi szabályozást a túlóra esetében, de ez azt eredményezi, hogy Magyarországon egyre kevesebb ember dolgozik egyre többet.
Cséfalvai Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a rugalmas szabályozás célja, hogy ne kösse meg a dolgozók kezét, ne legyen korlát a túlóra előtt. Erre van szükség, ha meg akarjuk őrizni a munkahelyeket és meg akarjuk szüntetni szürke foglalkoztatást – tette hozzá. Mint mondta, ma Magyarországon 1 millió ember kap „szürkén” fizetést. Az államtitkár bízik abban, hogy egyeztetések végén kialakul egy olyan rugalmas munkaerőpiaci szabályozás, ami minden félnek kielégítő.
A Jobbik felelősségre vonást követel a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban
Gaudi Nagy Támadás, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy 2006 őszén „állami szinten szervezett terrorizmus tombolt Magyarországon”. Szerinte ezt kellene minél hamarabb az ügyészségnek megvizsgálni, a rendőri szervezeten át eljutva a politika vezetéshez és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökhöz.
A jobbikos politikus üdvözölte a Balsai-jelentés elkészülését, de bírálta is a jelentést, mert szerinte az fenntartja azt a „dogmát”, hogy a tüntetők kezdték az erőszakos cselekményeket, „ami kerek perec nem igaz”.
Tállai Andás önkormányzati államtitkár hangsúlyozta: jogi és politikai értelemben is folytatni kell a felelősségre vonást, a történtek nem maradhatnak büntetőjogi következmények nélkül. Most az ügyészség kezében van a labda – tette hozzá.
A KDNP szakszervezetekkel tárgyalt a munkatörvénykönyv módosításáról
Spaller Endre, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy a munka törvénykönyvének megváltoztatása kapcsán szakszervezetekkel tárgyaltak. A kormány célja a munkahelyteremtés, a szakszervezetek viszont „körmükszakadtáig” védték a vélt vagy valós munkavállalói jogokat, akkor is, ha azok életszerűtlenek voltak – tette hozzá.
Gulyás Gergely (Fidesz)napirend előtti felszólalásában Batthyány Lajos életművéről emlékezett meg.
Forrás:bgd/bdó MTI

