Az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat keddi általános vitájának kezdetén Salamon László (KDNP), az előterjesztő alkotmányügyi bizottság elnökeként parlamenti expozéjában azt mondta : a tavasszal elfogadott új alaptörvény módosította az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányos szerepkörét, érintette hatáskörét, felemelte tagjainak létszámát, meghosszabbította az alkotmánybírói megbízatás idejét és megváltoztatta az AB elnökének megválasztásának módját, éppen ezért van szükség az új AB-törvényre.
A kormánypárti politikus szerint a két leglényegesebb változás az alapjogi bíráskodás bevezetése, illetve az „akcio popularis” intézményének megszüntetése jelentette. Salamon László szerint az előbbivel az alapjogvédelem új korszaka nyílik meg azzal, hogy az AB az egyedi ügyekben hozott bírói döntés esetleges alaptörvénybe ütközését is megvizsgálhatja. Az „akcio popularis” megszüntetésével pedig megszűnt annak lehetősége, hogy bárki anélkül, hogy jogai, vagy érdekei sérültek volna, normakontrollt kezdeményezhessen.
Az alkotmányügyi bizottság elnöke leszögezte: tudja, hogy van javítani való a törvényjavaslatban és kéri, hogy az előkészítés mellett a most kezdődő tárgyalási szakaszban is működjenek együtt a parlamenti pártok. Az alkotmányügyi bizottság nyitott minden jobbító javaslatra – tette hozzá a testület elnöke.
A kereszténydemokrata politikus elmondta azt is: a KDNP támogatja a törvényjavaslatot és erre kéri a többi pártot is.
Répássy Róbert a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára a kormány nevében arról beszélt, hogy az elmúlt 20 évben az AB „a közjogi berendezkedés egyik legbiztosabb sarokköve lett”.
Az új törvényben is szereplő változtatások közül kiemelte a „valódi alkotmányjogi panasz” lehetőségét, amellyel „új fejezet kezdődik az alapjogvédelmi tevékenység történetében”. A jelenleg hatályos törvény ugyanis kizárlóag alkotmányellenes jogszabály esetén adott lehetőséget az AB-nek eljárásra, addig az új alaptörvény ezt megtartotta, de új hatáskört is biztosít: a jövőben az alaptörvényellenes bírói döntéseket is meg lehet támadni az AB-nál.
Répássy Róbert szintén kiemelte, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben nem csak a köztársasági elnök, hanem a törvény kezdeményezője, a kormány, vagy az Országgyűlés elnöke javaslatára az Országgyűlés is kezdeményezhet előzetes normakontrollt.
Az államtitkár kiemelte azt is, hogy az új törvény sok eddig nem szabályozott esetről is rendelkezik: így az elnök helyettesítése, a főtitkár jogállása, vagy a hivatali szervezet feladatai.
Forrás:bhnn/bdó MTI