Az önkormányzatokról, a kormány romastratégiájáról és a vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulójáról beszéltek azok a képviselők, akik kedden napirend előtt szólaltak fel az Országgyűlésben.
Az MSZP az önkormányzatokról
Az MSZP-s Tóth József a helyi önkormányzatok szeptember 30-iki napjára, illetve az első szabad helyhatósági választásokra emlékezett, és úgy értékelte, az elmúlt közel másfél évben a kabinet bűnbakként kezelte az önkormányzatokat, noha a szektor adóssága a teljes államadósságnak csak 5-6 százaléka, és összesen mintegy 100 helyhatóság produktuma. Felrótta, hogy idén 80 milliárd forintnyi forrást vontak ki a területről és hogy szerinte bizonytalanságok vannak a rendszer tervezett átalakítása kapcsán. Az új alaptörvény minimalizálja az önkormányzatok alkotmányos garanciáit – tette hozzá.
Tállai András szakállamtitkár rögzítette, az Orbán-kormány nemhogy bűnbakként, de a magyar közigazgatási rendszer egyik alappilléreként tekint az önkormányzatokra. A rendszer átalakítása meg kell, hogy történjen – hangsúlyozta, visszautasítva egyúttal, hogy ne lenne egyeztetés az új önkormányzati törvényről. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben 120 milliárdot vontak ki a szektorból és felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény garantálja a helyiek döntéshozatali jogát, az önkormányzati alapjogokat, a helyben lévő feladatellátást.
Jobbik: a romastratégia konzerválja a zsákutcás cigánypolitikát
Mirkóczki Ádám (Jobbik) túlzottan derűlátónak nevezte azt az „egyes sajtótermékekben megindult propagandát”, miszerint modell értékű, vagy történelmi siker lenne a kormány társadalmi felzárkózási és romastratégiája. Az szerinte csak konzerválja az elmúlt 10 év zsákutcás cigánypolitikáját, a problémák okát csak a szegénységben láttatja. Bűnözés elleni zéró toleranciát, a cigány politikai elit átvilágítását, a bentlakásos iskolák, az önfenntartó börtönök ügyének képviseletét, a szociális támogatások átalakítását sürgette, a mintegy 100 milliárd forint felett diszponáló roma koordinációs tanács kapcsán pedig azt mondta, ez 100 milliárdos merénylet a tisztességes magyar állampolgárokkal szemben.
Az állam teljesítményt vár el, ha pénzt ad, a források felhasználását ellenőrizni is fogják – hangsúlyozta válaszában Balog Zoltán államtitkár, felhívva a figyelmet arra, hogy cselekvési terv is készült, amely rögzíti, milyen összegből, mire mennyi megy el. Mint mondta, a siker azon múlik, sikerül-e meggyőzni embereket arról, hogy a romaintegráció közös érdek, ebben a jobbikos képviselő segítségét is kérve. Rámutatott arra, hogy az említett 100 milliárd forint felett a kormány diszponál, a koordinációs tanács véleményező és javaslattevő szereppel bír.
LMP: az ország nem tanult az iszapkatasztrófából
Ha ma történne a katasztrófa, semmivel sem lennénk felkészültebbek – értékelte az LMP-s Szilágyi László az egy évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófára emlékezve. Szerinte a kormány viszonylag jól kezelte a helyreállítást, de a történtekből kinyerhető gazdasági-politikai profitját igyekezett maximalizálni, a környezeti rehabilitációs folyamat átláthatatlan, „sokak számára aranybánya”.
Tállai András – aki szerint a felszólalás volt politikai haszonszerzés – elképesztőnek nevezte, hogy az első évfordulón nem a erőfeszítésekről és a kárt szenvedettekről beszélt az ellenzéki képviselő, hanem pénzügyi számonkérést tart „pitiáner” hivatkozásokkal. Erre nem lehetett felkészülni – mondta a katasztrófa kapcsán az államtitkár, hangsúlyozva: a fizikai helyreállítás megtörtént, elkezdődött a jogi következmények levonása, több jogszabály-módosítást meghoztak, például a vörösiszap veszélyes anyaggá vált. Sajnálatos, hogy a katasztrófa bekövetkezett, de a kormány és az ország helytállt – összegzett.
A Fidesz a békési ivóvíz arzénmentesítéséről
Farkas Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy az ivóvíz arzénmentesítésének kérdése Békés megyében két évtizedes kérdés, és hogy Románia területén, mintegy 20 kilométerre a határtól található egy ivóvízbázis, amely országhatáron átnyúló vízátvezetéssel megoldhatná a problémát.
A KDNP az önkormányzatokról
A kereszténydemokrata Michl József az önkormányzati választások után egy évvel kitért arra, hogy az elmúlt 21 évben sok gonddal küzdöttek a 40 éves tanácsi rendszer után felállt önkormányzatok. Az önkormányzati képviselők létszámát felére csökkentető döntést történelminek nevezve megállapította, hogy az önkormányzatok hatékonysága ettől nem szenvedett csorbát. Síkra szállt az önkormányzatiság erősítése mellett és beszélt arról, hogy az Orbán-kormány folyamatosan segítette a forráshiányos kis önkormányzatokat.
Tállai András államtitkár reagálásában azt mondta, a kormányprogram kiemelt része a közigazgatási rendszer megújítása. A kormányhivatalok létrejöttek, a járások kialakítása a következő lépés – emlékeztetett, szót ejtve arról is, hogy a január elsejétől hatályos alaptörvény rögzíti a meglévő önkormányzati alapértékeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kiegészítő támogatások összege 2011-ben jelentősen nőtt, a megyei önkormányzati rendszer sorsa pedig rendeződött az intézményhálózat állami kézbe vételéről született megállapodással.
Forrás:bhi/bdó MTI