Close

Egységes gyermekjóléti mutatók az EU-ban jövő évtől – TÁRKI-közreműködés

Hazai szociológusok is hozzájárulnak az Európai Unió gyermekjólléti mutatóinak kidolgozásához, amelyeket az unió 2012-től ajánl majd a tagországoknak felhasználásra – mondta a munkába bekapcsolódott Társadalomkutatási Intézet Rt. (TÁRKI) szociológusa az MTI-Pressnek. Gábos András közlése szerint az azonos mérési módszerek kidolgozása az Európai Bizottság által 2020-ig kijelölt stratégia megvalósításával is összekapcsolódik.

    
A stratégia fontos eleme a tagországokat sújtó szegénység felszámolása, amihez jó támpont a gyermekek életkörülményeinek vizsgálata. E leginkább kiszolgáltatott korosztály helyzete ugyanis érzékeny szeizmográfként ad képet a társadalmakban zajló folyamatok hatásairól, ami pedig útmutatóul szolgálhat a politikusoknak döntéseik meghozatalához. – A gyermekjólét azonban meglehetősen tág fogalom. A tagállamok szociológusai között jelenleg eltérőek az értelmezések, ezért indokolt az egységes szempontrendszer meghatározása – magyarázta a szakember.
Ehhez a munkához a TÁRKI – korábban egy, az EU által kiírt pályázat elnyerésével, legutóbb pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkóztatásáért Felelős Államtitkárságának a felkérésére – több ilyen jellegű elemzést elvégzett már, és azok eredményét az unió is felhasználja.
A szociológus ismertetése szerint az anyagi jólétről való megfosztottság méréséhez – a jövedelmi szegénységen túlmutatóan – kilenc szempontot vesznek alapul az unió gyakorlatában. Közöttük egyebek mellett azt, hogy az adott család mennyire maradt el a közüzemi számlákkal, milyen nagyságú mozgósítható anyagi tartalékkal rendelkezik szükség esetén, milyen összetételű étkek kerülnek az asztalára. A gyermek életminőségének egységes meghatározásához az anyagi javakon kívül számításba veszik a családban élő gyerekek tanulási lehetőségeit (18 éves korig), egészségügyi ellátottságukat és egészségi állapotukat, vizsgálják életmód-kockázatukat és lakókörnyezetüket.
Az eddigi kutatásokból kiderült, hogy az unió tagországaiban a gyerekek húsz százaléka, azaz minden ötödik gyerek az anyagiakat tekintve szegénységben él.
– Ez az arány igaz a magyar gyermekekre is, míg a teljes népesség esetében a szegénység 12 százalékos. Attól, hogy az uniós átlag alá a süllyedjünk, megvéd minket a viszonylag jó hazai szociális ellátó rendszer. A felmérésekből az is leszűrhető, hogy több országban, Magyarországon kívül Belgiumban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Cseh- és Írországban kiemelkedően magas azoknak a családoknak az aránya, ahol mindkét szülő munkanélküli. Máshol, például a lengyeleknél, valamelyik szülő dolgozik ugyan, ám jövedelme – akár a lett, a szlovák vagy a román szegények körében – nem elég a megfelelő életvitelre, az állam pedig kevesebbet fordít a szociális ellátásra, mint például az a magyar gyakorlatban megszokott – fejtette ki Gábos András.
    
A tanuláson át vezet a kiút
    
A felmérések szerint míg az EU fejlettebb tagországaiban a városi gyerekek között élnek a legnagyobb számban szegények, addig nálunk éppen fordított a helyzet, a vidéken lakók közül tengődnek a legtöbben rossz körülmények között. Ezen belül is leginkább az ország keleti és észak-keleti régióiba koncentrálódik a szegénység. Itt, főként az apró falvakban minden második gyerek szülei segélyből kénytelenek eltartani a családot.
A szakember aláhúzta, hogy a gyermekszegénység legfőbb meghatározója a lakhelyül szolgáló régió, a szülők iskolázottsága, illetve annak hiánya, és az etnikai hovatartozás. – E tekintetben a romák helyzete különösen nehéz. És mivel többszörösen összetett problémáról van szó, a társadalompolitika keresi az átfogó megoldásokat. Részben választ adhat rá a magyar uniós elnökség időszaka alatt kidolgozott és nemrég elfogadott roma keretstratégia” – tette hozzá.
A gyermekjóléti mutatók között megkülönböztetetten fontos az oktatás helyzetét tükröző közös szempontrendszer kidolgozása. A szegénységből való kitörésre, a generációkon át öröklődő élethelyzetekből elsősorban a tanuláson át vezet a kiút. Képzettség nélkül alig van esély a helytállásra a munkaerőpiacon. – Az egyik ilyen, az EU által használt egységes mutató a korai iskolaelhagyást veszi alapul – magyarázta Gábos András. – Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó fiatal 24 éves koráig nem jut el a középiskola alsó tagozatának befejezéséig. Az unió országai fiataljainak 14 százaléka sorolható ebbe a csoportba, Magyarországon 11-12 százalék ez az arány.
A magyarországi helyzetet nehezíti, hogy az iskolák tanítási színvonala között nagyok a különbségek. A hátrányos régiókban gyakran kevésbé felkészülten fejezik be tanulmányaikat a diákok, mint a szerencsésebb körülmények között élő kortársaik, így a továbbtanulásnál is rosszabbak az esélyeik. A társadalom viszont ilyen-olyan okok miatt nem elég mobil, így a fiatalnak nehezebb dolga van az otthonról hozott hátrányok kiegyenlítésére az oktatás révén. Biztató jel viszont, hogy a legutóbbi – 2009-ben végzett – felmérés szerint a magyar fiatalok szövegértési mutatója némileg javult a három évvel korábbihoz viszonyítva.
– Sokáig az uniós átlaggal megegyezően nálunk is a gyerekek 21 százaléka küszködött ilyen problémákkal, a funkcionális analfabetizmus nehézségeivel. A magyar fiatalok körében azonban az arány 18 százalékra csökkent, ami persze még mindig elfogadhatatlanul magas – fedte fel a TÁRKI szociológusa.

MTI/Kruppa Géza

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top