A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin.
A cigarettában és más dohánytermékekben található vegyületek jelentős része ártalmas, esetleg rákkeltő hatású is. Ilyen például a benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid, hidrazit. A kátrány mint égési melléktermék lerakódik a tüdőben, így minden egyes szál elszívásával csökken annak légzési felülete. Nem elhanyagolható az sem, hogy a dohányfüstnek jelentős a mérgező hatású szénmonoxid-tartalma.
A függőség kialakulásáért azonban a nikotin a felelős. A nikotin tulajdonképpen erős drog, melynek halálos dózisa 20-60 mg. Enyhe mérgezés során fejfájást, szédülést, hányingert, hasmenést, verejtékezést, szapora pulzust okoz. Ezt gyakran tapasztalják az első alkalommal rágyújtók is. A tartós nikotinhatás gyomorfekélyt, érszűkületet (a szívkoszorúerek szűkületét), valamint légúti károsodást okozhat.
A nikotin a függőséget a dopamin felszabadulásának befolyásolásával éri el, ezáltal fokozza az örömérzetet, oldja a szorongást, javítja a koncentráló képességet, emellett emeli a pulzusszámot, vérnyomást, cukor- és májanyagcserét, gyomorsavtermelést. A cigaretta az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a nikotint a szervezetünkbe juttassuk. Belégzéssel a nikotin rendkívül gyorsan, 7 másodperc alatt eljut az agyba!
A dohányzás egészségkárosító hatásai
A dohányzás érrendszeri károsító hatása miatt közvetve szinte minden szerv működését károsítja. Az érszűkület következtében jelentősen emelkedik a szívinfarktus kialakulásának a veszélye, alsó végtagi keringészavar miatt amputáció válhat szükségessé, megnő a trombózis és az embólia (vérrög) kialakulásának kockázata.
A dohányfüstben található rákkeltő anyagok minden daganattípus előfordulási gyakoriságát emelik, de különösen a szájüregi, gége-, és tüdődaganatok számát. A gyomorsavtermelés növelésével a dohányzás a gyomorfekély, gyomordaganat egyik fontos oka is.
A dohányosok élete évekkel megrövidül, de életminőségük is határozottan romlik: fizikai erőnlétük csökken, köhögnek, fulladnak. A légutak közvetlen károsítása krónikus gyulladást, hosszabb távon asztmás panaszokat okoz. A rendszeres dohányzás (az aktív és a passzív is) csökkenti a fogamzó képességet mindkét nemben, növeli a vetélés, koraszülés, fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázatát. Az osteoporosis (csontritkulás) egyik kockázati tényezője, okozhatja az izületi gyulladások fellobbanását, de kutatások szerint szerepe lehet az időskori vakság kialakulásában is.
Forrás: webbeteg.hu