Close

MSZP: több alapelvet sért az egyházi törvény tervezete

Az MSZP szerint több alapelvet, így az állam és az egyház szétválasztásának alapelvét, vagy az állam előtti egyenlőség elvét is sérti a közelmúltban benyújtott egyházi törvény tervezete. Nyakó István és Lendvai Ildikó, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság szocialista tagjai vasárnap, budapesti sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy a jogalkalmazók az elmúlt időszakban többször tettek észrevételt az egyházi törvénnyel kapcsolatban, és üdvözlendő, hogy a jelenlegi törvény hibáin javítani akarnak.

Nyakó István a javaslat pozitívumaként említette, hogy egy bíróság hatáskörébe rendeli az egyházak bejegyzését, és ezer főhöz kötnék az alapításhoz szükséges létszámot. A tervezet ugyanakkor aggályos abból a szempontból, hogy sérti az állam és az egyház szétválasztásának alapelvét, mert a törvény definiálja, hogy mi a vallás. Sérülhet az állam előtti egyenlőség elve is: 1895 óta törvény mondja ki, hogy az államnak egyenlő távolságot kell tartania minden egyháztól, de a javaslat ennek gyökeresen ellentmond, mert kategorizálja az egyházakat – tette hozzá az ellenzéki politikus.

Képviselőtársa, Lendvai Ildikó az MSZP módosító javaslatait bemutatva azt mondta, „helyre kell állítani a határokat az egyház és az állam között”. Indítványaik abból a meggyőződésből indulnak ki, hogy az egyház és az állam szétválasztása a lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság alapfeltétele – mondta a politikus.

Szólt arról, hogy a jelenlegi törvényben a hittant fakultatív tárgyként kezelik, az újban viszont ez a szó nem szerepel, ezért az MSZP – módosító indítvánnyal – újra beemelné a készülő törvénybe. Hozzátette: annak deklarálása is hiányzik a törvénytervezetből, hogy a hittan nem lehet kötelező tantárgy.

„Felmerülhet az is, hogy az iskolaigazgató tanárokat rúghat ki, ha nem az egyházi iskolája vallását gyakorolja” – fogalmazott Lendvai Ildikó. Az MSZP ezért úgy módosítaná a javaslatot, hogy ne lehessen emiatt tanárokat elküldeni – fűzte hozzá.

Lendvai Ildikó sérelmezte azt is, hogy a népszámlálásnál rákérdeznek a vallási hovatartozásra is, bár igaz, hogy arra nem kötelező válaszolni. Négy KDNP-s képviselő – Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter – június 10-én terjesztette a Ház elé a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot. A dokumentum melléklete 13 felekezetet említ, amelyet az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minősít. A történelmi egyház kifejezés nem szerepel benne.

MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top