Marosvásárhelyen szinte egyik érdekelt fél sem tűnik túlságosan derűlátónak azok után, hogy jelentős késéssel, de az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elmarasztalta a kétnyelvűséget szabályozó hazai és nemzetközi rendelkezéseket, és ezáltal a magyar diákokat semmibe vevő iskolaigazgatókat.
Mind a magyar gyerekek szülei, mind az ügyet kirobbantó Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), mind Maros megye magyar főtanfelügyelő-helyettese úgy érzi, hogy a CNCD amúgy teljesen egyértelmű válasza nem elegendő az iskolai diszkrimináció felszámolásához.
Mint ismeretes, a diszkriminációellenes testület tagjai azért látogattak meg négy marosvásárhelyi általános iskolát, mert a magyar szülők és az emberjogi szervezet a kétnyelvűség hiányát kifogásolta. A CNCD mind a négy tanintézet – a 2-es számú iskola, a Liviu Rebreanu, a Dacia és az Európa általános iskola – vezetőségét elmarasztalta, és kétnyelvű feliratok felszerelésére szólította fel. Közben az RMDSZ kezdeményezésére helyi tanácsi határozat is született, amiben a városatyák lényegében a 2001/215-ös törvénybe foglaltakat erősítették meg.
Bojkottra készülnek
„Eddig semmiféle előrelépés nem történt, sőt a tanév végén a kétnyelvű oklevelekért is meg kellett küzdeniük a szülőknek” – mondta el lapunknak Horváth Kovács Ádám, a CEMO elnöke, aki gyermekeit éppen az egyik inkriminált iskolákba járatja. Amennyiben a nyári szünidő alatt sem sikerül törvényes mederbe terelni a dolgokat, a magyar szülők eldöntötték: gyermekeik bojkottálni fogják az új tanévet. „Ha nem jelennek meg a magyar feliratok, egyszerűen nem fogjuk engedni gyermekeinket iskolába. Ez nem egy-két szülő partizánakciója lesz, felhívást intézünk a város valamennyi magyar szülőjéhez” – hangsúlyozta Horváth Kovács Ádám. A CEMO-elnök ugyan elégedett a diszkriminációellenes testület döntésével, azonban pesszimista a tanfelügyelőség, az iskolaigazgatók és az önkormányzat hozzáállását illetően.
Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes szerint nem feltétlenül csak a román igazgatókban kell keresni a hibát. „A magyar aligazgatók is sokkal többet tehetnének. Pozitívumként a Dózsa György utcai 2-es iskola fiatal aligazgatóját említhetem, aki addig ragasztgatta a magyar feliratokat, amíg a román gyerekek megunták letépni azokat” – fejtette ki Illés Ildikó. Szerinte a magyar pedagógustársadalomnak éppen ezért érdeke megtalálni azokat a felelősséget vállaló személyeket, akik az augusztusi igazgatói és aligazgatói versenyvizsgák után nemcsak statisztaként állnak egy-egy vegyes tannyelvű iskola élén, hanem megküzdenek a magyar gyerekek jogaiért is.
Késik a kétnyelvű táblák kihelyezése
Annak ellenére, hogy a tíz évvel ezelőtt életbe lépett közigazgatási törvény leszögezi, hogy a homlokzati névtáblákról az önkormányzatnak kell gondoskodnia, Marosvásárhelyen ezen a téren sem történt előrelépés. A helyi tanács jogi szempontból teljesen fölöslegesen az elején ugyan megszavazta a kétnyelvű feliratok kifüggesztését, Dorin Florea polgármester azonban nem érzi elérkezettnek a pillanatot a törvény és a tanácsi határozat végrehajtásához. „Többször is tárgyaltam a polgármesterrel, ő meg is ígérte, hogy intézkedik, de ennél többre nem jutottunk” – számolt be a Krónikának Csegzi Sándor. A tanintézetekért felelős alpolgármester úgy érzi, a kisebbségi jogok biztosítása Vásárhelyen még mindig kedveskedésnek számít, és nem kötelességnek. Csegzi szerint az iskolák formai kétnyelvűsítése egyenértékű lenne a megbékélés kinyilvánításával, ez azonban a felettesét, Dorin Floreát támogató nacionalista körök számára elfogadhatatlan.
Forrás: kronika.ro