A legnagyobb hangsúlyt a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének támogatására kell fordítani, hiszen ezek biztosíthatják a megfelelő foglalkoztatást és a munkahelyteremtést – nyilatkozta a fidesz.hu-nak Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációkért felelős államtitkára. Elmondta: júniusig mintegy 3100 fejlesztéshez igényeltek támogatást a pályázók, ezek jelentős része a vállalkozásfejlesztés területét érinti. Arról is tájékoztatott, idén még további pályázatokat írnak ki az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében.
– Mely területekre helyez különösen nagy hangsúlyt az Új Széchenyi Terv?
– A nemzeti összefogás kormánya a korábbi pazarló, nehézkes, átláthatatlan rendszerrel szemben egy új, jelentősen egyszerűbb, rugalmas, a polgárok elvárásainak megfelelni képes fejlesztéspolitikai rendszerben kívánja a forrásokat elosztani. Ehhez nélkülözhetetlen volt a fejlesztéspolitika gyökeres megújítása, méghozzá úgy, hogy a jövőben egységes és átfogó stratégia és fókuszált fejlesztési célok mentén épüljön fel és működjön a rendszer. Az ÚSZT kialakítását széleskörű nemzeti konzultáció kísérte. A prioritásokat, célokat a vállalkozókkal, szakmai szervezetekkel folytatott párbeszéd alapján tűztük ki. Legfontosabb területként a vállalkozásfejlesztések támogatását jelöltük ki, különösen nagy hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra, amelyek a magyar gazdaság motorjai. Nélkülük elképzelhetetlen a gazdasági fejlődés. További támogatások a zöldgazdasági és a foglalkoztatási programokban, a tudomány és innováció, valamint a közlekedésfejlesztés támogatásában realizálódnak.
Ezenkívül fontos a turizmus támogatása is, hiszen ezen a területen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek. Az egészségügyet és a turizmust is ötvöző „egészségipari” programok nemcsak a gazdasági fellendülést szolgálják, de az egészségügy háttérvilágát, például a gyógyszer-, illetve orvosi műszergyártást is megmozgatják. Az eddigi eredmények és pozitív visszajelzések is azt bizonyítják, hogy jó az irány. Az intézményrendszer átláthatóbb lett, a kifizetések felgyorsultak, és folyamatosan nő a benyújtott pályázatok száma.
– Az ellenzék év elején hevesen támadta az Új Széchenyi Tervet, ma már nyugodtabbak a kedélyek. Mit gondol erről?
– Nem szeretném minősíteni az ellenzéki kritikákat, de azt kell, hogy mondjam: tetszettek volna átadáskor több forrást hagyni a kasszában. 2007 és 2013 között 8000 milliárd forintos támogatási keretből az előző kormány már több mint 4600 milliárd forintot utalt ki, és további 1400 milliárd forintot kötött le fejlesztéspolitikai stratégia nélkül, szétaprózottan, a vállalkozások támogatása, a gazdaság élénkítése nélkül. Nekünk most a még rendelkezésre álló, alig 2000 milliárd forintnyi forrást kell a korábbinál jóval célzottabban és hatékonyabban felhasználni.
A második Orbán-kormány gyakorlatilag az ország megmentésére vállalkozott. Az első hónapok után világossá vált, hogy nem elég megmenteni és stabilizálni az országot, meg is kell újítani. Ezt a reformot minden területen véghez kell vinni, mert ha nem következik be, nem tudjuk az országot arra a gazdasági növekedési pályára állítani, ami biztosítja a vállalt hiánycél tartását és a kilábalást az adósságcsapda ördögi köréből. A kétségbeejtően alacsony foglalkoztatási arányról már nem is beszélek.
AZ ÚSZT a közszféra improduktív beruházásai helyett nagyobb hangsúlyt fektet a gazdaságfejlesztésre, és ezen keresztül a foglalkoztatás fenntartható bővítését célzó konstrukciókra.