Molnár János festő- és grafikusművész alkotásait bemutató tárlat nyílt a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. A Sárkány ellenében című kiállítás öt teremben 90 alkotáson keresztül ad betekintést a művész több évtizedes alkotói útjába, különös hangsúllyal azokra a művekre, amelyek a látható világ és a belső tapasztalat határterületein születtek. A tárlat július 11-ig tekinthető meg a kastély nyitvatartási idejében, csütörtöktől-vasárnapig.
A kiállításon Sárkányölő Szent György legendáját 41 képen követhetjük végig, különböző korok festői stílusában ábrázolva. a perzsa miniatúrától kezdve varrottasok, fafaragások, de az alán művészet is jelen van, hiszen a művész jász ember. Sorozatátt Molnár János 2020-21-ben a koronavírus-járvány idején és a rákövetkező két évben festette. Elmondása szerint tervei között szerepel még további kilenc kép megfestése, hogy elérje az ötvenet, a vázlatok már megvannak hozzá. Mindezt persze úgy, hogy a sárkány ne vegye észre – mondta nevetve az alkotó.
Nagy hatást gyakorol szemlélőjére a Mi magunk grafikai sorozata, amely az emberi lét, az emberi életút állomásait meséli el, a születéstől az elmúlásig. A figurális ábrázolás motívumait a Kárpát-medencéből – nagyobbrészt Erdélyből, Gyimesből, Mezőségből – meríti. A képek alatt egy-egy népdalból vett idézet, az adott állomás egyfajta összegzése.
Megcsodálhatjuk a kiállításon a Magyarok keresztje című alkotását is, amelynek közepén levő magyar címer körül négy égtáj felé helyezkedik el Szűz Mária ölében Jézussal, Szent István és felesége, Gizella. Egy nő, mint az élet kútja és egy gyermekét tartó moldvai anya.
A kastély állandó kiállítása a Halász család múltját és a kastély történetét mutatja be korabeli fotók, iratok és személyes dokumentumok segítségével.
A kiállítások megtekintése után érdemes sétát tenni a felújított kastély gyönyörű parkjában is, elmerülni az ősfás kert csendjében. A parkot a századforduló hangulatát idézve állították helyre: gondozott sétányok, szobrokkal díszített zöldfelületek és gondosan jelölt fafajták között sétálhatunk.
Bognár Mária