Befolyásolták a bírákat a 2006 őszi megmozdulások kapcsán hozott döntéseikben – nyilatkozta Völgyesi Miklós, a parlament előtt fekvő semmisségi törvény megalkotását javasló nyugalmazott legfelsőbb bírósági bíró a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este.
A Független Rendőr Szakszervezet továbbra is tiltakozik a törvényjavaslat ellen. A Helsinki Bizottság jogásza pedig úgy látja, a tervezetből vállalhatatlan dolgok és veszélyes precedensek következnek. A semmisségi törvényről, többek között annak a bíróságok függetlenségére és a jogállamiságra gyakorolt lehetséges hatásairól is vitázott egymással Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezetője, Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, és Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este.
„A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) úgy gondolja, elfogadhatatlan ez a törvény, hiszen morálisan és etikailag is sérti az igazságszolgáltatás működését, ezen belül a rendőrtársadalmat. Szeretnénk, ha ez a törvény nem lépne életbe, ezért is fordultunk a köztársasági elnök úrhoz” – nyitotta a vitát Pongó Géza, az FRSZ főtitkára.
Völgyesi: Nem igazak a törvény elleni vádak
„Nekünk teljesen más a véleményünk, alapvetően az a probléma, hogy más tényekből indulunk ki, mint a rendőr szakszervezet, és a levont jogkövetkeztetésekkel sem értünk egyet, ezek egyszerűen nem így vannak” – reagált Völgyesi Miklós, aki úgy látja: már az a felvetés sem igaz, hogy a semmisségi törvény semmisítené meg a 2006 őszi utcai megmozdulások után hozott, csak rendőri tanúvallomásokra alapozott ítéleteket.
„A törvény csak alapot nyújt arra, hogy minden egyes ügyben, ami ilyen eljárásokban született, a bíróságokon lévő iratokat elő kell venni és peren kívüli eljárásban bírónak kell megvizsgálni, hogy a törvényben megszabott feltételek alá esik-e az ügy és a semmisséget meg kell-e állapítani vagy sem” – hangzott el.
Azzal sem tud egyetérteni, hogy a semmisségi törvény olyan helyzetbe hozná a bíróságokat, amely az önálló hatalmi ág működését veszélyezteti – mondta Völgyesi Miklós, aki még tavaly ősszel kezdeményezte a törvény megalkotását Balsai István miniszterelnöki megbízott munkatársaként
Helsinki Bizottság: szó sincs a bírák szabad mérlegelési jogáról
„Súlyos tévedés, hogy ebben az esetben a bírók szabad mérlegelési jogkörben dönthetnének arról, hogy a 2006 ősze kapcsán hozott, vitatott ítéleteket megsemmisítik-e vagy sem. A törvény ugyanis kötelezővé teszi számukra, hogy hivatalból indítsanak eljárást és hivatalból semmisítsék meg még 2011. október 23-a előtt azokat az ítéleteket, amelyeket a törvény megjelöl” – kapcsolódott a vitába Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság jogásza, amely szervezet egyébként úgy látja: súlyosan sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét és a jogállami büntetőeljárás szabályait a semmisségi törvényjavaslat; helyette amnesztiát javasolnak.
Konkrétan nem más történik, mint hogy az Országgyűlés megnevez olyan bírósági ítéleteket, amelyeket a parlament semmisnek szeretne nyilvánítani, és kötelezi arra a bírákat, hogy a semmisséget ők mondják ki. Ebben a körben a bíráknak semmilyen szabad mérlegelési joga nincs – szögezte le Tóth Balázs
.Cél szentesíti az eszközt?
Úgy gondoljuk, hogy „cél szentesíti az eszközt” alapon nyújtották be a parlamentnek a semmiségi törvényt – reagált Pongó Géza. A szakszervezeti vezető hozzátette: azért fordultak a közvéleményhez, a nyilvánossághoz, mert korábban hiába keresték meg parlamenti pártok frakciót azzal a kéréssel, hogy ne támogassák a törvénytervezetet. Hozzátette: most az államfőhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy ne írja alá – küldje vissza megfontolásra a parlamentnek, illetve küldje előzetes normakontrollra a jogszabályt.
„Nem lehet egy törvénnyel megsérteni negyvenkétezer rendőr munkavállaló tisztességét és becsületét. Hiszen itt majdnem kimondjuk, hogy arra az öt hét időtartamra kollektív bűnösséget állapít meg a törvény, miszerint a rendőrök hazudnak. Vannak a hatályos jogrendben olyan eszközök, amelyekkel ki lehet szűrni, ha valaki nem mond igazat. De ameddig ezt nem lehet bebizonyítani, addig az ártatlanság vélelme a rendőrre is áll” – tette hozzá az FRSZ főtitkára..
Vállalhatatlan dolgok következnek a törvényjavaslatból
A javaslattal az is a probléma, hogy vállalhatatlan dolgok következnek belőle; nem csak a rendőrök vonatkozásában kollektívan megbélyegző az üzenet – hogy az érintette eljárásokban rossz ítéletek születtek -, hanem a bírákra is – fűzte hozzá Tóth Balázs.
„Azt is kimondja, vagy legalábbis azt üzeni a törvényalkotó, hogy a bírák nem feleltek meg annak a szakmai elvárásnak, amit velük szemben támasztunk, tehát, hogy nem megfelelően mérlegelték volna a bizonyítékokat. Nekem nagyon furcsa, teljesen életszerűtlen, hogy egy országgyűlési képviselő – aki az iratanyagokat nem látta, nem volt jelen az eljárás során, nem látta a bizonyítási eszközöket és nincs is joga ezeket mérlegelni, semmi nem hatalmazza fel rá – jobb döntést hozhatna, mint az a bíró, aki konkrétan eljárt az ügyben; ez egyszerűen abszurd” – szögezte le a Helsinki Bizottság jogásza.
Völgyesi: az elhangzottakból semmi nem igaz
Engedje meg, hogy most már reagáljak – vette át a szót a stúdióban Völgyesi Miklós. Ami itt elhangzott, az egyszerűen nem igaz – sem a jogi érvelés, sem pedig a tény, amiből kiindult a szakszervezeti főtitkár úr – mondta a nyugalmazott bíró, aki szerint nem mindegy, milyen alapokról indulunk a vitában – ezért felolvasta az Országgyűlés tavaly júliusban hozott, 33. számú határozatának egyes részleteit, szerinte ebből az OGY-határozatból kell kiindulni az ügyben.
Az általa felolvasott idézet: „Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az előzetes letartóztatások indítványozásakor, elrendelésekor az első fokú ügyészi és bírói szervezet sem volt képes alkotmányos rendeltetésének megfelelni, és személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekre az esetek többségében megfelelő szakmai indokok hiányában, a büntetőeljárás alapelveinek semmibe vételével került sor. […] 2006 szeptember 19-22. napján, valamint 2006. október 23. napján a törvények betartására felesküdött rendőrök százai több különböző helyen, egymástól függetlenül egyidejűleg, a rendőrségi törvényt már önmagában sértő azonosíthatatlanság mögé bújva, soha korábban nem tapasztalt törvénytelen brutalitással léptek fel a védtelen és békés polgárok ellen.”
Völgyesi: A bírákat instruálták
Megállapítható-e mindebből, hogy hazugok-e vagy sem a rendőrök, illetve alkalmatlanok-e vagy sem a bírák – vetette közbe a Közbeszéd.
„Erre nem ilyen egyszerű a válasz. Bizonyítékaink vannak rá, hogy az ügyben eljárt bírákat befolyásolták, instruálták őket. Baka András úrnak felajánlottuk, hogy meg tudjuk nevezni azokat a bírósági vezetőket, akik befolyásolták főleg az azokat a bírákat, akik az előzetes letartóztatásokban jártak el ” – mondta Völgyesi Miklós.
Hozzátette: nem csak az előzetes letartóztatásokról beszél, hiszen az érdemi bírósági döntésekkel kapcsolatban is megírták 2007-ben a Legfelsőbb Bíróság elnökének – akkor még a Civil Jogász Bizottság nevében – , hogy milyenek és hogy folynak le az eljárások, „hogy statáriális jellegű tárgyalások folytak, ahol a vádlottak védekezése korlátozott volt, ráadásul az érdemi döntések a legteljesebb mértékben vitathatók, különösen azokban az esetekben, amikor felfegyverkezve elkövetettséget állapított meg a bíróság” – mondta Völgyesi Miklós, hozzátéve, készen állnak a bírák befolyásoltságára vonatkozó kijelentések bizonyítására.
Veszélyes precedens a bírói munka politikai felülvizsgálatára
Pongó Géza megismételte: felháborítónak tartja, hogy a törvény szól arról, hogy a rendőrök hazudtak. „Nem szabad ilyen törvényt beiktatni egy demokratikus jogrendbe” – mondta a főtitkár.
A Helsinki Bizottság jogásza úgy látta a vita végén: rendkívül rossz precedenst teremt az ügy. Ugyanis mindebből az is következik, hogy ha egy következő kormánynak nem tetszik majd a mostani érában hozott ítéletek valamely tömege – például a mostani elszámoltatási ügyekben hozandó ítéletek -, azt mondhatja az akkori parlamenti többség is, hogy a mostani bírói döntések nem voltak megfelelőek, vagy instruálták őket, és semmisé teszi azokat. „Ez egy olyas fajta precedenst teremt, amire az elmúlt huszonegy évben nem volt példa. Olyan táptalajt ad a politikának a bírói ítéletekbe történő beavatkozásra, ami egyszerűen vállalhatatlan és elképzelhetetlen a jogállamban” -szögezte le a Helsinki Bizottság jogásza a Duna Televízió stúdiójában.
(Képünk illusztráció)
Duna TV nyomán