Magyarország megújul címmel mondja el hagyományos beszédét a miniszterelnök a Millenárison a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére. A Magyar Nemzet Online a Facebook-on feltett kérdésekből készített válogatást.
Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője korábban elmondta: Orbán Viktor beszédében sorra veszi majd az elmúlt év legfontosabb eseményeit, értékeli az ország és az emberek helyzetét, valamint „azt az eddig közösen elvégzett munkát, amelynek a célja az, hogy átszervezzük és megújítsuk Magyarországot, hiszen a terveink szerint 2011 Magyarország megújulásának éve lesz”.
A beszéd a jövőről is szól majd: Orbán Viktor sorra veszi a kormány, az ország előtt álló kihívásokat, és felhívja a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a nemzetközi gazdasági kihívásokból, illetve az előző kormányzatok rossz teljesítményéből adódnak – ismertette a szóvivő, közölve: a mostani országértékelőt a kormányfő arra kívánja felhasználni, hogy „Magyarország hangja, vagyis az emberek véleménye jusson kifejeződésre”.
Az érdeklődők azokat a kérdéseiket, felvetéseiket, amelyeket szeretnék, ha megválaszolna a miniszterelnök, e hét csütörtökétől tehetik fel Orbán Viktor Facebook-oldalán, illetve az orbanviktor@orbanviktor.hu címen. „Legyen ez egy közös miniszterelnöki beszéd” – mondta az említett közösségi portálta felkerült üzenetében a miniszterelnök.
A Fidesz elnöke 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit.
Orbán Viktor először akkori kormánya első évéről tartott értékelést 1999. február 4-én a Vigadóban, ahol történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba, és csökkenő államadósságot, egy számjegyű inflációt, gazdasági növekedést jósolt. Orbán Viktor hagyományteremtő beszédében, amelyet a Magyar Televízió egyenes adásban közvetített, bírálta a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot. Az ország helyzetéről szóló év eleji beszámolót ahhoz a szokáshoz hasonlította, amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyermekük növekedését. Ez a hasonlat a későbbi országértékelőkben is többször előkerült.
A következő évben, 2000-ben hangzott el Orbán Viktor országértékelő beszédeinek egyik legismertebb mondata: a „három szoba, három gyerek, négy kerék”, amely szinte szállóigévé vált.
Következő, 2001 elején mondott beszédében Orbán Viktor az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte, és arról is beszélt, hogy „szeretnénk hétköznapjainkat az örökléthez igazítani”.
A választás évében, 2002-ben tartott országértékelésében az előző négy évben elért eredményeket hangsúlyozta a pártelnök. „A levegőbe emelkedett rakétát nem lehet visszaparancsolni a földre. Hasonlóképpen, Magyarországot sem lehet visszafordítani a múltba” – fogalmazott.
A választási vereség utáni első országértékelésben, 2003 elején a Fidesz elnöke úgy vélte: a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre.
A 2004-es beszédet a felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE lágymányosi kongresszusi központjában mondta el Orbán Viktor. Úgy fogalmazott: a családok zsugorodásának és összetöpörödésének éve volt az előző esztendő, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik.
„Ismét kisebbek lettünk” – ez volt az egyik fontos mondata a 2005-ben a Körcsarnokban tartott országértékelésnek, amely új formát kapott, hiszen a beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg. Orbán Viktor korábban vidéki városokban és Budapesten találkozott választópolgárokkal, és nem pulpitusról, hanem minden oldalán székekkel körülvett színpadon beszélt. Az esemény megváltozott koreográfiájaként a rendezvény két házigazdája, Kudlik Júlia és Rákay Philip tett fel kérdéseket.
2006-ban, a választások évében a budapesti Syma csarnokban tartott országértékelőjében Orbán Viktor azt mondta: az elmúlt esztendő a beletörődés éve volt, és csak akkor sikerülhet a következő néhány év, ha újjáélesztjük a magyar szolidaritást, ez a választások tétje, és ez lesz az új kormány feladata is.
A pártelnök 2007 februárjában a Millenárison, az „Egy az ország, egy a zászló” jelszót hirdette meg, valamint a kormánnyal szemben kialakult új többség és egy erős Magyarországért küzdő, minden magyar embert képviselő polgári oldal képét vázolta fel, de arról is beszélt, hogy a terrorfenyegetések és „álmerényletek” mögött szerinte valójában a kormányoldal trükkjei állnak.
A 2008-as országértékelőben a közelgő népszavazás volt a fő téma; a Fidesz elnöke a Syma csarnokban arról beszélt, hogy a népszavazáson az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz, és március 9-én Magyarország elindulhat a változás útján.
Új irány, Magyarország, új irány, magyarok – ezt a jelszót hirdette meg a Fidesz elnöke 2009-es országértékelő beszédében, amelyet a budai Millenárison mondott el. Orbán Viktor nemzedéki összefogásra buzdított, és a józan piacgazdaság korszakát jósolta.
Tavaly februárban, a választások előtt néhány héttel – ismét a Millenárison – Orbán Viktor évértékelő beszédében közölte, hogy ő és pártja készen áll a nemzeti ügyek kormányának vezetésére, amelynek alapját a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend értéke jelenti. A legfontosabb nemzeti ügynek a gazdaság talpra állítását nevezte meg. 2010-ben a Facebook közösségi portálra a pártelnök kérésére több száz javaslat érkezett a „rajongóktól” az országértékeléssel kapcsolatban.
* * *
A devizahitel, a családtámogatás és az elszámoltatás. Ezek a slágertémák a kormányfő videoüzenete alatt, ezekről szeretnének a legtöbbet hallani a hétfői beszédben. Felvetik például a miniszterelnöknek, hogy „miért csak a lakáshiteleseken lehet segíteni, és miért nem lehet a vállalkozókon is a hiteleket illetően, amikor nekik ugyanúgy nehézségekbe ütközik a kölcsönök visszafizetése. Saját maguk és családtagjaik megélhetéséért küzdenek nap mint nap”. Mást a svájci frankos lakáshitele nyomasztja. „Ez a fekete felhő egy négytagú család lakótelepi otthona felett tornyosul egyre magasabbra” – írja egy hozzászóló. Nincs egyedül: „Miért kell a devizahitelesnek szinte éheznie,hogy ne vigyék el a házát, és miért kell egy gazdasági mérnöknek egy külföldi szállodában takarítani?” Más amiatt aggódik, hogy „nagyon sok család életét nehezíti meg a magas rezsiköltség. Mikor várható a szolgáltatók díjainak felülvizsgálata?” Érdeklődnek afelől is Orbánnál, hogy tervezi-e a kormány, hogy csökkenti 25 százalékról kisebbre, „esetleg 15 százalékra az élelmiszerek áfáját”. Valaki más pedig a fiatalok lakáshoz jutásának lehetőségéről szeretne hallani.
Vérszívók és lusztráció
Az elszámoltatás kapcsán felmerül az is, hogy „nincs értelme neveket sorolni, mert egy nap kevés lenne hozzá”. Olvashatunk a „sok vörös bűnözőről”, „az ország vért szívó, a tisztességes munkát nehezítő korrupt sleppről, egy meglátás szerint azért, mert ha megvan, hogy „mennyit loptak az MSZP-s politikusok”, akkor Orbán további nyolc évig miniszterelnök lehet. Idekapcsolódnak azok is, akik lusztrációs törvényről szeretnének hallani: „még mindig nem lenne késő” (…) „az összes régi káder eltűnne a közéletből”. Ellenvélemény is van természetesen: „Helyesnek tartom, hogy a Miniszterelnök úr elsődlegesen az ország gazdasági jelenére, jövőjére a nemzet egységességére, valamint az EU elnökségre összpontosít, s nem különböző megtorlásokra, büntetésekre – azoknak is eljön az idejük.”
Érkeztek hozzászólások az oktatás területéről is: „A pedagógustársadalom már nagyon várja a közoktatási törvény módosítását. Az lenne a kérdésem, hogy várhatóan mikor kerül sor a törvény parlamenti tárgyalására.” Más azt szeretné tudni, hogy mikor állítják vissza a szakképzést Magyarországon az iskolákban; és egyben a kormányfőnek is szegezi a kérdést a hozzászóló: hogyan képzeli el a jövőbeli Magyarországot szakemberek nélkül? Hasonló a következő hozzászólás lényege is, megfogalmazója azt szeretné tudni, hogy „mikor értjük már meg,hogy nem ülhet mindenki irodába? Kellenek kétkezi munkások is, és ha ők meg vannak becsülve, változik minden.” Még mindig az iskolában maradva: „én csak egyet kérek, hogy a jövő generációjának az iskolában mihamarabb legyen illem, erkölcs és hitbeli nevelése”. A kérdező szerint ugyanis „amíg ez nem kezdődik el, addig a nehezen várható el, az egymás iránti tisztelet, a munka iránti alázat és az anyagiaktól mentes szeretet meglegyen a jövő nemzedékében. Talán az új oktatási törvényben ez benne lehetne, és akkor húsz év múlva egy korrektebb és tisztességesebb magyar társadalomban tudunk majd élni”. Valaki ennél kevesebbel is beérné: „Viktor, én most vagyok tizedikes, nekem most hogy lesz az érettségi?”
Minimálbérrel egyenlő gyes
Sokakat érdekel a családi adókedvezmény és a családi pótlék is: „Két egyetemista anyukájaként az érdekel, hogy a családi pótlék vagy bármilyen támogatás kiterjesztését tervezik-e kitolni az első diploma megszerzésének végéig. Kiadásunk pont annyi, mint egy kisgyerekesnek, az ösztöndíj semmire sem elég, munkát pedig nem lehet nappalis órarend mellett vállalni, ha bejárnak az előadásokra.” Azt is szeretnék tudni, hogy „hogyan veheti fel a sok kedvezményt az a gyerekes család, ahol a férj munka nélküli és az anya anyaságin van.” Jött kérdés az anyák flexibilis munkabeosztásáról is: „A vállalkozó anyák támogatása (képzéssel, adókedvezménnyel és pályázati szinten) égető kérdés, hiszen ezek a nők szívesen dolgoznának, ha mellette a gyereküket is tisztességesen tudnák nevelni. Ezen vállalkozások támogatásával nem csak munkahelyeket lehet teremteni. A munkával párhuzamosan ezek a nők következő generációk minőségi felnevelését is biztosítják. Ez hosszú távon az egész társadalom érdeke.” Más a gyest emeltetné fel a minimálbér szintjéig, megint más szép és jó dolognak tartja a családok támogatását, de úgy látja, hogy az egyedül gyermeküket nevelő szülőknek is nagy segítségre lenne szüksége.
Fiatalokat érintő kérdéseket is olvashatunk a videó alatt, kérdezik a miniszterelnököt arról például, hogy a „magánlakás-építtetés és lakhatás hatvanéves balliberális, bürokratikus, átláthatatlan és emberellenes jogszabályait mikor teszik rendbe és élhető európaivá.” Egy hozzászóló szerint pedig azért kell beszélni a diplomások vagy diploma előtt álló fiatalok lehetőségeiről, „mert az nem baj,hogy kimennek külföldre egy-két évre, csak vissza is jöjjenek”. Megtaláljuk ezt kicsit nyersebb formában is: „mikor nem fogjuk azt érezni, hogy ha valamihez kezdeni akarunk az életünkkel, akkor el kell innen takarodni?” A munkahelyteremtés pedig annak kapcsán kerül ide, hogy legyen hol elhelyezkedni a „rengeteg többdiplomás, túlképzett” fiatalnak.
Nem Harry Potter
Kulcsszó lehet az országértékelőn a közbiztonság is, valaki kétségbe vonja például, hogy minden településen lenne rendőr. Megoldást szorgalmaznak az olyan személyekkel kapcsolatban is, akik „szociális segélyekből élnek, iskolázatlanok, gyerekeiket sem járatják iskolába, és nem hajlandók integrálódni a társadalomba, ugyanakkor több település, főleg idős emberei, rettegésben élnek miattuk.”
De olyan opció is van, hogy: „Szerintem a miniszterelnök úr meg tudja oldani az évértékelést nélkülünk is. Tessék mondani valami biztatóan nagy ívűt!” Más ezt így fogalmazza meg: „tudomásul kéne venni, hogy Orbán Viktor nem a Harry Potter, és nem tudja azt a varázslatot, ami elhozza a világbékét meg a kolbászból kerítést! Ha húsz évig birkaként tűrtünk, hát várjunk még egy keveset”.
MTI – mno.hu