Legutóbb kedden éjfél után 12 perccel, hétfőn pedig rekordot döntve, hajnali 3 óra 42 perckor ért véget az ülés. Most újra hosszú műszakot tart a Tisztelt Ház. Több mint harminc törvény szerepel az „étlapján”, s a Fidesz-KDNP tervei szerint – élve a szavazók általi felhatalmazással –17 egyetlen napon zöld utat kaphat. Íme, a részletes menetrend.
Napjaink legnagyobb vitáját, parlamentben „a szabad nyugdíjpénztár-választás” kormányprogramja ingerelte, s ingerli. Érthető tengernyi pénzről, van szó, melynek jelentős része az elmúlt esztendőkbe- szolidan fogalmazva is – befolyásos csoportok révén „nyomtalanul elszivárgott.” Keményebben fogalmazó kormánypárti képviselők tolvajlást emlegetnek, ám az ellenzéki oldalon sem szerényebbek: pártállami államosításról, lenyúlásról regélnek. A felborzolt kedélyek megnyugtatását kívánja elérni a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozat-tervezet. (Dr. Orbán Viktor, Kósa Lajos, Lázár János Fidesz-képviselők önálló indítványa.)
|
Az Országgyűlés a közel 3 millió kötelező magánnyugdíj-pénztári tag eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében kinyilvánítja, hogy:
|
***
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános indoklása leszögezi:
|
A törvényjavaslat 2011. január 31-ig megteremti – akár pályakezdőként, akár önkéntes döntés alapján – a pénztártaggá vált embereknek azt a lehetőséget, hogy arról rendelkezzenek, számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át. A visszalépés lehetősége fennáll azon személyek esetében is, akik 2011. február 1-jét megelőzően vonulnak nyugdíjba és magánnyugdíj-pénztári tagságukra tekintettel részesülnek saját jogú nyugellátásban. A törvényjavaslatban foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok hozzájutnak nyugdíjcélú megtakarításuk reálhozamához, vagy rendelkezhetnek annak önkéntes nyugdíjbiztosító-pénztárba, vagy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlára történő átutalásáról. Azon magánnyugdíj-pénztári tagok, akiknek reálhozama negatív, úgy lépnek vissza az állami, munkafedezeti pillérbe, mintha ki sem léptek volna onnan, azaz nyugdíjcélú befizetésük inflációval növelt összege teljes mértékben jóváírásra kerül. A törvényjavaslat megteremti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben az egyéni számlanyilvántartás jogszabályi hátterét. A javasolt szabályok részletesen meghatározzák a nyugdíjrendszerváltás módját: azon magánnyugdíj-pénztári tagoknak kell nyilatkozatot tenniük, akik meg szeretnék tartani magánnyugdíj-pénztári tagsági jogviszonyukat. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló idő 2011. január 31-én zárul. Amennyiben a törvényjavaslat december 16-ig elfogadásra és kihirdetésre kerül, a magán-nyugdíjpénztári tagoknak elegendő idő (45 nap) áll rendelkezésre döntésük meghozatalára. A törvényjavaslat egyik leghangsúlyosabb eleme, hogy aki nem lép vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, az ugyan 2011. december 31-ét követően is teljesíti kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetését (a teljes munkavállalói, azaz 10 százalékos mértékben) magánnyugdíj-pénztárába, azonban ettől a dátumtól kezdődően nem jogosult a társadalombiztosítási pillérből nyugdíjellátásra, azaz mintegy „kiszerződik” az állami társadalombiztosítás rendszeréből. Szerzett jogai természetesen nem sérülnek, azaz addig az időpontig megszerzett társadalombiztosítási ellátási jogosultsága megmarad. Fontos eleme a törvényjavaslatnak, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának 14 hónapra történő felfüggesztését kompenzáló szabályt állapít meg: erre az időszakra a nyugdíjjáradék teljes egészében az állami pillérből kerül megállapításra. A nyugdíjpénztár-választás szabadságának megteremtése lehetővé teszi a pénztártagok teljes köre számára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést. A magánnyugdíj-pénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatos egyes pénzügyi kérdésekkel, a felállításra kerülő pénzügyi alap döntéshozatali rendjével, a vagyon kezelésével és felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket rögzíti a törvényjavaslatnak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról szóló része. Az Országgyűlés – a javaslat elfogadása esetén – létrehozza a jogi személyiséggel felruházott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot. Az Alap eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag törvényben meghatározott célokra használhatók fel, azaz csak a költségvetési törvényben meghatározott mértékig, az ott meghatározott előirányzat javára történő befizetésre illetve az államadósság csökkentésére fordítható. Az Alap legfőbb döntéshozó szerve az Alap Irányító Testülete, az Alap portfoliójába tartozó vagyon kezelésére kijelölt szerv az Államadósság-kezelő Központ Zrt., működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A vázolt változások az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárak működésének kereteit nem érintik, sőt összhangban a kormányzati szándékokkal, adókedvezménnyel ösztönzi az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakba történő átutalást és ezzel az önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokat. |
***
Egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslat alapvetően technikai jellegű.
|
Egyszerűbbé teszi a közigazgatás működését. A közigazgatási hatósági eljárási határidők naptári napban való megállapítása alapvetően és elsősorban az ügyfelek jogainak és érdekeinek védelmét segíti. Az eljárási határidők munkanapokban való meghatározása elsősorban a hatóságoknak és nem az ügyfeleknek kedvezett. A határidők naptári napban való megállapítása azért kedvező, mert az ügyfeleknek nem kell attól tartaniuk, hogy az ügyintézési határidő munkanapokban való számítása miatt ügyük intézése elhúzódik. A hatályos szabályozási megoldás következtében ugyanis, például a 3 vagy 4 napos munkaszüneti napok esetén az ügyintézés teljes időtartama kitolódhatott. A javaslat elfogadását követően 2011. január 1-jétől a közigazgatási hatósági eljárásokban ismét naptári napokban számítják a határidőket. |
***
Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat hat büntető tárgyú, valamint három ágazati törvény kisebb terjedelmű módosítását tartalmazza.
|
A büntetőeljárásról szóló törvény további módosítása két okból indokolt. Egyrészt az Alkotmánybíróság 2009 és 2010 során három olyan határozatot is hozott, amelyek eljárásjogi kérdéseket érintettek, másrészt a Tisztelt Ház előtt folyamatban van az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, ez utóbbi szintén tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a büntetőeljárási szabályok kiegészítésének a szükségességét igénylik. Például lehetőséget teremt arra, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatot végző tagja a megbízhatósági vizsgálat során törvényben meghatározott szabálysértést vagy bűncselekményt kövessen el. Ezzel összhangban a jelen törvényjavaslat megteremti a jogszabályi alapot arra, hogy – hasonlóan a fedett nyomozókra vonatkozó jelenlegi hatályos szabályokhoz – bizonyos esetekben a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervek tagjaival szemben a feljelentést el lehessen utasítani, illetve a nyomozást meg lehessen szüntetni. A törvényjavaslat módosítja a fogolyszökés tényállását is. Reagálva a társadalmi igényekre, a korábbinál szigorúbb anyagi jogi jogkövetkezményeket is megállapít arra az esetre, ha a terhelt a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát, megszegi a lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őrizet szabályait. Ebben az esetben a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy a törvényjavaslat értelmében fogolyszökést követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő. |
***
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosítása az előterjesztés szerint a mezőgazdaságból élő kis és középgazdaságok megmentése érdekében halaszthatatlan.
|
A különböző természeti katasztrófák miatt ellehetetlenülő termelőket a kereskedő cégek olyan gazdasági helyzetbe, vagy éppen csődhelyzetbe sodornak, ami már társadalmi szinten is kezelhetetlen. A mezőgazdasági termelőket ugyanis a gazdasági és a piaci körülmények számos esetben jobb meggyőződésük ellenére is olyan terményértékesítésről szóló szerződések aláírására kényszerítetik, amelyeknek egyes rendelkezései tárgyilagos mérlegelés szerint is jó erkölcsbe ütközőnek és így semmisnek minősülnének egy per esetén. E szerződésekben ugyanis fedezeti vásárlásokra kötelezik a termelőket, akkor is, amikor a szerződött terménymennyiség vagy annak egy része a termelőnek fel nem róható okból nem termett meg. A módosítás alapján semmisnek kell tekinteni azt a szerződést, amely a jó erkölcs, az üzleti tisztesség, az üzleti etika ellen szól. Az előterjesztésnek visszamenőleges hatálya nincs. |
***
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szintén a vidék védelmében született.
|
A törvénymódosítás célja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által lefolytatott eljárások gyorsítása és így a támogatások mielőbbi kifizetéséhez szükséges jogi feltételek megteremtése. A bevezetendő módosítások – a rendelkezésre álló tárgyi, személyi és egyéb feltételek keretei között – tovább csökkentik az ügyfelek adminisztrációs terheit és a lehetőségek határain belül tovább gyorsítják az eljárásokat. |
***
Az egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények módosítása négy törvény módosítására tesz javaslatot.
|
Ezek közül kettő az egyes állami tulajdonban lévő hitelintézetek konkrét szabályanyagát tartalmazó norma: a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény – továbbiakban MFB-törvény -, valamint a Magyar Export-Import Bank részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény. A törvényjavaslat módosítja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényt, és megváltoztatja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. Törvényt is. A módosítások lényege és célja: a hatékonyság, az idomulás, az átláthatóság és az egyszerűsítés. Hatékonyság a fejlesztési lehetőségek megvalósítása tekintetében, idomulás az élet adta helyzetekhez új banki eszközök felszabadításában, és átláthatóság az állami tulajdonban lévő bankkal kötött ügyletek terén, egyszerűség a szabályozás vonatkozásában. |
***
Felismerve, hogy a nemzeti adatvagyon körébe tartozó nyilvántartások fokozott biztonságáról való gondoskodás elengedhetetlen az állampolgárok államba vetett bizalmának visszaállítása, valamint a közigazgatás folyamatos és zavartalan működésének biztosítása, született meg a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslat célja, hogy a kezelt adatok jellegére és a nyilvántartások alapján végzett állami feladatok fontosságára tekintettel kiemelt jelentőségű állami nyilvántartások védelmét biztosítsa. Egyfelől annak előírásával, hogy a jövőben e nyilvántartásokkal kapcsolatban adatfeldolgozói tevékenységet csak az állami szférába tartozó, ily módon az adatkezelő által közvetlenül ellenőrizhető szervezet láthasson el, másfelől az ilyen nyilvántartások jogszerű felhasználását akadályozó cselekmények büntetőjogi szankcionálásával.
|
Az indoklása: a kormányváltás előtti korszakban úgy tekintettek a személyes adatokra, mint üzleti lehetőségre. Csak így fordulhatott elő, hogy a személyes adatokat is tartalmazó állami nyilvántartásokkal kapcsolatos informatikai feladatokat, úgynevezett adatfeldolgozási feladatokat privát cégek végezték számos esetben. A kiszervezések következtében több esetben magáncégek is betekinthettek minősített adatokba, olyan adatokba, amihez semmi közük nem volt, és a jogszabályok alapján nem is volt jogosultságuk. Így történhetett, hogy agrártámogatási, egészségügyi nyilvántartásokat például egyszerűen privatizálták. Ebben az ügyben hetven vállalkozás érintett, és a szóban forgó szerződések évente több mint 12 milliárd forintjába kerültek az adófizetőknek. A törvény ezt a tűrhetetlen helyzetet felszámolja. Nem államosít, hanem valódi biztonságot teremt a nemzeti adatvagyon részét képező adatnyilvántartásokban, amelyek valójában soha nem képezték magáncégek vagyonának a részét, a kiszervezésének következtében azonban mégis olyan helyzetbe került az állam, mintha semmi köze nem lenne ezekhez az adatokhoz. Az adatvagyon-törvény visszahelyezi az államot az őt megillető szolgálati őrhelyére. Megteremti annak lehetőségét, hogy az állampolgárok biztonságban tudják személyes adataikat. A személyes adatokhoz kapcsolódó valamennyi feladatot csak az állam végezheti felelősen, hiába busásan jövedelmező üzlet néhányaknak. E törvény nem a kevés kiváltságost, hanem a sokaságot szolgálja. A magyar polgárok érdeke egyértelműen a törvényi garanciákkal körülbástyázott, biztonságosan tárolt és biztonságosan kezelt nemzeti adatvagyon. |
***
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a helyi igényekre is tekintettel a célszerűnek tartja Devecser központtal, – amely a korábbi járási székhely volt bírósággal, földhivatallal – a kétpólusú ajkai kistérséghez tartozó települések leválasztásával egy új kistérség kialakítását, egyben az ajkai kistérségnek ésszerű határok közötti megmaradását. Az indoklás hangsúlyozza: Devecser városát az utóbbi évtizedben végbement fejlődése, közlekedési, közszolgáltatási és igazgatási szerepe, alkalmassá teszi térségi központi feladatok ellátására. Lehetőséget biztosít a környék településeinek, hogy a jelenlegi ajkai kétpólusú térségi szerveződés önállóan egy-egy pólusúvá váljon, egyúttal megteremti a vörös-iszap katasztrófában összekovácsolódott települések közös gazdasági, társadalmi fejlődésének koordinálását. A változtatással kialakított két új kistérség hatékonyabban, költségtakarékosabban, az állampolgárok igényeihez jobban igazodva tudja majd ellátni a feladatait.
|
A törvénymódosítás alapján a jövőben az eddigi Ajkához tartozó 39 település közül, a devecsei kistérségi központhoz tartozik: Adorjánháza, Apácatorna, Borszörcsök, Csögle, Dabrony, Devecser, Doba, Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Nagyalásony, Nagypirit, Oroszi, Pusztamiske, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár, Vid. Az ajkai kistérségnél marad: Ajka, Bakonypölöske, Csehbánya, Halimba, Kislőd, Magyarpolány, Noszlop, Nyirád, Öcs, Szőc, Úrkút, Városlőd. |
***
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló javaslat szerint a sport stratégiai ágazat. Hatékonyabb működése érdekében a magyar sport finanszírozási rendszere egyes alapelemeinek átalakítása elengedhetetlenül szükséges. A törvénymódosítás e cél megvalósítását szorgalmazza.
|
Visszaadja a Magyar Olimpiai Bizottságnak, a korábbi kormányok által megvont – köztestületet megillető – legfontosabb döntési kompetenciát: a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásának, elosztásának a jogát. A londoni olimpiára való felkészülést koordináló szervezet jogkörévé teszi, hogy az olimpiai mozgalom támogatására mellett, a sportmozgalom egészének stratégiai fejlesztéséről, támogatásáról is rendelkezhessen. |
***
Végszavaznak az egyes energetikai tárgyú törvények, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról.
|
Célja a hőenergiával kapcsoltan villamos energiát termelő erőművek kötelező átvételi jogosultságainak 2010. december 31-ei hatállyal történő megszűnéséből eredő, a lakosságot, valamint a külön kezelt intézményeket érintő negatív hatások kiküszöbölése illetve mérséklése. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása az új gázárszabályozás alkalmazásának technikai pontosítása. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítását pedig az ajkai vörösiszap katasztrófa bekövetkezte után tapasztalt hatásköri problémák indokolják. Fontosnak tartja a bányafelügyelet hatáskörébe telepíteni a bányászati hulladékok kezelését – beleértve a bauxit feldolgozása során keletkező vörösiszap kezelését is -, valamint e hulladékok kezelésére és tárolására szolgáló létesítmények vonatkozásában az építésügyi hatósági engedélyezést. Ezzel összefüggésben módosítani szükséges az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt is. |
***
Túl van a vitán az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.
|
Elsődleges célja egyes pénzügyi tárgyú uniós jogi aktusok hazai jogrendbe történő átültetése. Emellett több, a törvények hatályosulásából eredő, a gyakorlati működés során problémákat okozó technikai jellegű pontosításokat is tartalmaz. Újra szabályozza a tőzsdei kivezetést, valamint az ügyfelek számára vonzóbbá teszi a lakás-takarékpénztárak igénybevételét is. |
***
Végszavazáshoz érkezik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat vitája.
|
Az Országgyűlés a pénzügyi piacok zavartalan és eredményes működése, a piaci viszonyok átláthatósága, a tisztességes piaci verseny fenntartása, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítése, a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek védelme, a nemzetközi felügyeleti együttműködés erősítése, valamint a szabályozó hatóság megteremtése érdekében, az Európai Unió joganyagával összhangban alkotja e törvényt. |
***
Zárószavazáshoz érkezik a csak salátának becézett, Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat is.
|
Az Alkotmánybíróság határozata értelmében (4/2006. II. 15.) a költségvetési törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés e tárgykörről más tárgyköröktől elkülönítve folytat vitát és elkülönítve dönt. Az államháztartásról szóló törvény (1992. évi XXXVIII. 36. §.) szerint azonban a kormánynak a költségvetési törvényjavaslat benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek, illetve összefüggnek az államháztartás működésével. A törvények módosításai – több, min száz oldalon – ennek tesz eleget. |
***
Szerepel az elfogadandók között három nemzetközi szerződés zárószavazása is, – ezek aligha ébresztenek ingert az ütközésre.
Tárgyalnak továbbá még több mint tucatnyi javaslatról, legtöbb a befejezéséhez közeledik. A keddi nap fő témájának a jövő évi költségvetés újra megnyitott részletes vitája mellet a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló javaslatok tárgyalását, valamint a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvényjavaslat rajtja jelenti. Alapdilemma: az igazságszolgáltatással, mint szolgáltatással szemben – nem csak a hazai és nemzetközinormák alapján, de a társadalom és a gazdasági élet folyamatos és kiszámítható működésénekfenntartása érdekében is – az egyik legfontosabb elvárás az lenne, hogy az állampolgárok és agazdálkodó szervezetek azonos jogalapból származó ügyeiben az ország bármely pontjánazonos döntés szülessen, lehetőleg közel azonos – ésszerű – idő alatt. Ennek akövetelménynek azonban nem felelnek meg a bíróságok, mindez az egész igazságszolgáltatásmegítélését negatívan befolyásolja.Az előterjesztő dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter éppen ezért szükségesnek tartja, hogy az Országgyűlés érdemi, már rövid és középtávon iseredményt hozó lépéseket tegyen a bíróságok hatékony működésének és az eljárásokgyorsításának érdekében.
Természetesen nem maradnak el a parlamenti ülést színesítő napirend előtti szólások, interpellációk, és kérdések sem. Íme, a tervezett menetrend.
HÉTFŐ
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaság, illetve a Moldovai Köztársaság területén jogellenesen tartózkodó személyek átadásáról és átvételéről szóló, Budapesten, 1997. június 4-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 2000. évi XXIV. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita és határozathozatal.)
A Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásban Szerződő Félként való részvételéről szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita és határozathozatal.)
A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Általános vita és a határozathozatal.)
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Tarlós István és dr. Kovács Zoltán Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos és Tarlós István Fidesz-képviselők önálló indítványa.Szavazás a módosító javaslatokról.)
Egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Zárószavazás.)
Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.(A napirendi pont előadója: dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Zárószavazás.A törvényjavaslat egy szakaszának elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Jakab István, Font Sándor -Fidesz-, Sáringer-Kenyeres Tamás -KDNP- képviselők önálló indítványa.Zárószavazás.)
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Zárószavazás.)
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pontok előadója: dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)
Az egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pontok előadója:dr. Fellegi Tamásnemzeti fejlesztési miniszter. Zárószavazás.)
A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslat.(A napirendi pont előadója: dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Zárószavazás.A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)
Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.(A napirendi pont előadója: dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.(A napirendi pont előadója: dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás.A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat.(A napirendi pont előadója: dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás.A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.(A napirendi pont előadója: dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás.)
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat.(A napirendi pont előadója: dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás.)
Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.(A napirendi pont előadója: dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat. (Dr. Cser-Palkovics András, Rogán Antal, Menczer Erzsébet Fidesz-képviselők önálló indítványa.Szavazás a módosító javaslatokról.A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)
A kötelező magánnyugdíj-pénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozat-tervezet. (Dr. Orbán Viktor, Kósa Lajos, Lázár János Fidesz-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig. Elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lasztovicza Jenő, Ékes József Fidesz-képviselők önálló indítványa.Általános vita a lezárásig, majd részletes vita.)
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Borkai Zsolt, Szalay Ferenc Fidesz-képviselők önálló indítványa.Általános vita a lezárásig.)
Egyes energetikai tárgyú törvények, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.(Kósa Lajos, Schmidt Csaba Fidesz-képviselők önálló indítványa.Általános vita a lezárásig.)
A kötelező magánnyugdíj-pénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozat-tervezet. (Dr. Orbán Viktor, Kósa Lajos, Lázár János Fidesz-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig és lehetőség szerint a határozathozatal.Elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lasztovicza Jenő, Ékes József Fidesz-képviselők önálló indítványa.Lehetőség szerint határozathozatal.)
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Borkai Zsolt, Szalay Ferenc Fidesz-képviselők önálló indítványa.Lehetőség szerint határozathozatal.)
Egyes energetikai tárgyú törvények, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.(Kósa Lajos, Schmidt Csaba Fidesz-képviselők önálló indítványa.Lehetőség szerint határozathozatal.)
A Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter. Részletes vita.)
Egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Tarlós István és dr. Kovács Zoltán -Fidesz- képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Tarlós István és dr. Kovács Zoltán -Fidesz- képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)
KEDD
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Újra-megnyitott részletes vita.)
Képviselői felszólalására rendelkezésre álló időkeret
|
Fidesz |
225 fő |
163 perc |
|
MSZP |
58 fő |
96perc |
|
Jobbik |
47 fő |
86 perc |
|
KDNP |
37 fő |
77perc |
|
LMP |
15 fő |
55perc |
|
Függetlenek |
3 fő |
3perc |
|
Összesen |
385 fő |
480perc |
A bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvényjavaslat. (Együttes és összevont általános és részletes vita. A napirendi pontok előadója: dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)
Képviselői felszólalására rendelkezésre álló időkeret
|
Felszólalók |
Vezérszónoki felszólalások |
További képviselői felszólalások |
Összesen |
|
Fidesz |
30 perc |
72 perc |
102 perc |
|
MSZP |
30 perc |
30 perc |
60 perc |
|
Jobbik |
30 perc |
24 perc |
54 perc |
|
KDNP |
30 perc |
18 perc |
48 perc |
|
LMP |
30 perc |
4 perc |
34 perc |
|
Függetlenek |
– |
2 perc |
2 perc |
|
Összesen |
150 perc |
150 perc |
300 perc |
Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadói: dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.)
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)