Meglepő információkat szivárogtatott ki a magyar származású Gyula N-yaljatok-ki. A Viki-lik számos, Magyarországra vonatkozó dokumentumot tett közzé.
Meglepő információkat szivárogtatott ki a magyar származású Gyula N-yaljatok-ki a www.pelenka.hu oldalon. A Viki-lik számos, Magyarországra vonatkozó dokumentumot tett közzé, az írások alapján egyértelműen megállapítható: a magyar kormány csupán optikai csalódás.
A sürgönyök feladói: Paul Lendvai, Josef Kirchengast, Michael Frank, Sibylle Hamann, Timothy Ash, Michal Dybula, Robert Chote, Lars Calmfors, Coen Teulings és Dunja Mijatovic.
2010/12/09 Dosszié: HUELYE MAGYAROK, HUELYE ORBAAN
Táviratok Magyarországról
A Der Standard üzenete: rágalomkampány Paul Lendvai ellen. „Csak idő kérdése volt, mikor vág vissza neves kritikusai ellen a birodalom: a belpolitikai birodalom, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök épít” – írta a liberális napilap, amelyben Paul Lendvainak vendégkommentátorként heti rendszerességgel jelentkező rovata van.
Josef Kirchengast: Lendvai egyfajta felségsértést követett el. „Ilyet nem lehet büntetlenül tenni egy olyan ember ellen, aki már első miniszterelnöksége idején is feketelistát köröztetett állítólag Magyarország-ellenes újságírókról”.
A Süddeutsche Zeitungban Michael Frank szerint Paul Lendvai könyve példát mutat arra, miként szegül szembe a differenciált hazaszeretet a nacionalista düh merev szorításával, a hazáról és nemzetről szóló harsány jelszavakkal és a köréjük fonódó magyarkodással.
Sibylle Hamann a Die Pressében úgy látja, hogy a jelek szerint minden magyar, bel- és külföldön egyaránt köteles dicshimnuszokat zengeni a kormányról és hangosan felhördülni, ha kritizálják azt – olvasható Lendvaival és könyvével kapcsolatban.
Süddeutsche Zeitung: január elsejével Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztségét. „Vajon hogy fog kinézni (az EU) szavahihetősége és a világ minden tája felé szétkürtölt figyelmeztetései, ha az elnöklő nemzet nem felel meg az elveknek? Mindegy lehet az EU-nak, ha a földrész egy központi fekvésű állama új pártdiktatúrát készít elő? Arról van szó, hogy (az EU) saját háza táján is megkövetelje a kifelé oly hangosan dicsért ‘európai értékeket'”.
Financial Times azt írja, a politikai és gazdasági gyengeség alááshatja Magyarország EU-elnökként, elvégzendő teendőit, egy kiszámíthatatlan vezető így is olyasmi, amit Európa aligha engedhet meg magának.
Neue Zürcher Zeitung: Az Európai Unió „némi aggodalommal várja egy olyan tagország elnökségét, amelyben a kormány gyakorlatilag korlátlan hatalomra támaszkodhat. Hogy mit várhat az EU Orbántól az átmeneti vezető szerepében, még egyáltalán nem tudni. Ugyanilyen bizonytalan az is, hogy az EU szemében mikor lépi át valaki a demokrácia és az autokrácia közötti láthatatlan határt”.
EBESZ: Dunja Mijatovic, a szervezet sajtószabadságért felelős illetékese a magyarországi új törvényeket „diktatórikus államokéihoz” hasonlítja. „Kétharmados többsége birtokában Orbán Viktor kormánya erőltetett ütemben hajtja át egyik törvényt a másik után, ami ajtót nyit a kormányzati önkény előtt. A médiumokat államtanács alá rendelik, az alkotmánybíróságot megfosztják lényeges ellenőrzési jogköreitől, az állam tetszőleges módon nyúlhat hozzá gazdasági vállalatokhoz – és senki sem izgatja magát.”
BBC idézi Kovács Zoltánt: „Ez az egész a média, az átláthatóság és a szakma ellen irányul”, és Gavra Gábort: „Nem tudjuk, mi áll pontosan a törvényben, de aggasztónak tartom, hogy egy tanács hóbortjainak legyünk kitéve”.
A Wall Street Journal szerint a tengerentúli befektetők távol maradnak a magyar eszközöktől, mivel attól tartanak, hogy a fizetőeszközre további esés vár. Emellett Magyarország megítélésének nem kedvez az sem, hogy az ország magas adósságállománya miatt a feltörekvő piacok egyik legsérülékenyebb állama. A The Wall Street Journal szerint a magyar kormány rövidesen átveszi a hatalmat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsában. A lap szerint nincs kétség afelől, hogy a kabinet át akarja venni a politikai irányítást a jegybankban, hogy az inflációs célt a jelenlegi 3 százalékról 3,5 százalékra emelhesse.
A Royal Bank of Scotland londoni elemzése szerint a magyar kormányt „hitelességi hiány” sújtja, mivel a befektetők „úgy érzik”, hogy nincs „következetes, világosan átgondolt (gazdaság)politika”. Az elemzésben azt írják: a magyar gazdaságpolitika inkább reaktívnak, semmint proaktívnak tűnik, aminek következtében a piacot sokszor sikerül „meglepni, túlságosan gyakran kellemetlen módon”, és utána a kormány „kárenyhítő PR-gyakorlatokra kényszerül”.
Timothy Ash úgy véli, valós annak a veszélye, hogy a hitelminősítők a magyar adósosztályzatok rontásával reagálnak. Az RBS vezető elemzője szerint a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings részéről a legvalószínűbb egy ilyen lépés, és „attól kell tartani”, hogy mindkét cég „legalább egy” fokozattal visszaminősíti Magyarországot.
Moody’s: Egyszerre két fokozattal minősítette le a Moody’s a magyar államadósság besorolását, Baa1-ről a befektetésre ajánlott szint legaljára, Baa3-ra. Ez utóbbi megfelel az 1996-os besorolásunknak, és egy kategóriába kerültünk Romániával, illetve Bulgáriával. Év végéig még a Fitch is leminősítheti Magyarországot, és akkor mindhárom nagy intézetnél csak eggyel leszünk a befektetésre nem ajánlott, bóvlinak nevezett kötvénybesorolás fölött.
Azzal, hogy Magyarország visszacsinálja a rendszerváltó országokban egyébként jellemzően követett nyugdíjreformot, a Bloomberg hírügynökség szerint Argentína példáját követi.
Példa nélküli Európában, hogy a kormány saját polgárait azzal fenyegeti, hogy kiüti őket az állami nyugdíj rendszeréből – nyilatkozta a Bloombergnek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Ez valószínűleg elég már ahhoz, hogy azt mondhassuk, senki nem fog a magánnyugdíj-pénztáránál maradni, ha józanul gondolkodik. Németh Dávid, az ING elemzője egyszerűen úgy értékelte a bejelentést a Bloombergnek, ez egy rémálom.
Le Figaro: a piacok nem bíznak az Orbán-kormányban. A lap szerint a reform hatására folytatódhat a külföldi tőke kimenekülése az országból, miközben Magyarország az uniós soros elnökségre készül, amelyet január 1-jétől fél éven át lát el. A lap azt is megjegyzi, hogy a Közép-Európa leggyengébb nemzeti valutájának számító forint folytatja két éve tartó ingadozását, amely annak a jele, hogy a piacok nagyon kevés bizalmat szavaznak az Orbán-kormány kezdeményezéseinek.
A BNP Paribas varsói elemzője, Michal Dybula szerint is az valószínű, hogy a többség visszatér az állami rendszerbe, a kormány ezzel a lépéssel lerombolja az eddigi nyugdíjreformot, és hosszú távon sem változik a felosztó-kirovó rendszer.
A Financial Times arról ír, hogy a magyar Költségvetési Tanács ügyében emelt szót hétfőn három külföldi költségvetés-felügyeleti szerv vezetője. Robert Chote, a nagy-britanniai Költségvetési Felelősség Hivatalának elnöke, Lars Calmfors, a svéd Költségvetés-politikai Tanács elnöke és Coen Teulings, a hasonló profilú holland Központi Tervezési Iroda igazgatója írta alá. Szerintük vannak példák más országokból is: Hugo Chávez elnök felszámolta a költségvetési tanácsot Venezuelában. Svédországban a pénzügyminiszter a Költségvetés-politikai Tanács költségvetési keretének csökkentésével fenyegetőzött, miután a testület bírált gazdaságpolitikai lépéseket.
Na, és ha valaki rendesen összetojta magát, rendeljen nyugodtan a webről! www.pelenka.hu!
Porpanek José Armando
gondola.hu