Close

,,Ne hagyd magad zsarolni!”

AZ ÉN NYUGDÍJAM civil csoport sajtóközleménye a nyugdíjeinstand elleni tüntetésről
 
Békés, tiltakozó demonstrációt tartunk a nyugdíj-önrendelkezés érdekében 2010. december 12-én, vasárnap 14.00 órakor Budapesten, a Hősök terén. A korábbi, pontatlan hírekkel szemben a Kossuth téren nem lesz semmilyen demonstráció aznap, helyette lesz a Hősök terén.
Célunk: megvédeni a nyugdíjcélú megtakarításokat!

A kormány meghirdetett célja a magánpénztári megtakarítások átvezetése a költségvetésbe, magyarul államosítása. Ez most személyes vagyona hárommillió magyar polgárnak. Ehelyett csak bizonytalan, messzi ígéretet kapnak. A kormányzat pedig egy-két éven belül föléli ezt vagyont, ami a jövőben a most dolgozók nyugdíjának részét képezné.
Fél év múlva már az Európai Unió nem engedi az egyes országoknak a jövő ilyen felélését. Minket csak azért nem büntet, mert az Unió nem hoz szabályokat visszamenőleges hatállyal.
 
Tiltakozunk: az állami nyugdíjrendszerbe való visszakényszerítés ellen!
A kormány nem kérdezte meg a polgárok véleményét. Sem a választásokon, sem most, amikor a hárommillió ember dönthetne nyugdíj-megtakarításáról. A kormány semmibe veszi a nyugdíj-önrendelkezést, elveszi a nyugdíjpénztár-választás szabadságát. Háromszorosan bünteti azt, aki ragaszkodik nyugdíj-megtakarításához: Ezzel a kormány nem védi, hanem háromszorosan megsérti a magántulajdon alkotmányos elvét.
Ilyen választási lehetőséget vadnyugati filmekben láttunk, és köznapi nyelven ezt zsarolásnak nevezik. Mindezt azzal tetézi a kormányzat, hogy megfordítja az alapvető jogelvet: a szerződéséhez ragaszkodó állampolgárnak kell nyilatkozatot tennie, méltatlan körülmények között.
Tiltakozunk tehát: demokratikus jogaink megsértése és a kormány felelőtlen intézkedései ellen is!
 
Demonstrációnk másnapján tárgyal a magyar Országgyűlés ezekről a súlyos törvényekről. Nem sok jót ígér, hogy a kormányzat sürgősségi eljárást kért. Mégis, a józan ész és a felelős kormányzás reményében kérjük a kormányt és a többségi képviselőket:
Tartsák meg ígéreteiket: a nyugdíj-önrendelkezést, a pénztár-választás szabadságát!
Ne hozzanak kényszerhelyzetbe, valamint méltatlan körülmények közé hárommillió magyar állampolgárt!
 
Ne hozzon Magyarország, az Európai Unió leendő elnöke olyan szabályozást, amely fél év múlva már büntetendő lesz az európai közösségben!
Tartsák magukat a jogállami elvekhez és a magyar nyelv szavainak valódi jelentéséhez!

Előzmények
 
A kormány a nyugdíjak megvédését és a nyugdíjpénztár-választás szabadságát ígérte. Ennek pont az ellenkezőjét teszi. Első lépésként elvonta hárommillió ember 14 havi magánpénztári befizetését. Akkor még ennek a kompenzációját ígérte.
Első demonstrációnkon javasoltuk, kértük, hogy ne vegyék el azt a 14 havi összeget, ami a hárommillió ember öngondoskodását szolgálja. Vonják vissza a másfél hét alatt sietve elfogadott törvényt.
 
Szóltunk, hogy ez ellentétes a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozattal. Kérdeztük akkor, hogy kivel egyeztettek erről. Elmondtuk, hogy tapasztalataink szerint ezen a kormánypárt szimpatizánsai is megdöbbentek. Hiszen a pénzek elvonásáról sem a választások előtt, sem utána nem hallottak.
Kértük, a kormányt, hogy ne rúgja fel egyoldalúan azt a több mint egy évtizedes megállapodást, amely a magánpénztár-tagok és a mindenkori kormányok (így a korábbi Fidesz-kormány) között fennállt.
Féltünk attól, hogy a kormány az egész magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetését tervezi.
Mindezt elmondtuk a november 14-i tüntetésen a Kossuth téren.
Mindezt megírtuk levélben Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, s a tüntetés részt­vevői, 1044-en aláírták. (A levelet mellékeljük, valamint egy másikat, válasszal együtt.)
A levélben kértük Miniszterelnök urat, beszéljen nyíltan a kormánya terveiről a magán-nyugdíjpénztárak jövőjét illetően. Levelünkre nem kaptunk választ.
 
Akkor még bíztunk a kormány szavahihetőségében. Reméltük, hogy
–      a „nyugdíjak védelme” nem a nyugdíj-megtakarítások elvételét jelenti;
–      a nyugdíjpénztár-választás szabadsága nem az emberek kényszerítését jelenti.
 
Azóta megtudtuk a kormány tagjaitól, hogy a 14 havi díj átirányítása csak első lépés egy átfogó tervben. Ezt a tervet hazánk miniszterelnöke nem nekünk, állampolgároknak mondta el, hanem Párizsban beszélt többek között a magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetéséről egy sajtótájékoztatón. Megtudtuk azt is, hogy ez egy gazdasági kísérlet.
A magyar miniszterelnök szerint ¼ ugyanakkor a piacok „utálják” a bankadót, a válságadót vagy a „nyugdíjrendszerben az első és második pillér összeolvasztását”.
Orbán Viktor hangsúlyozta: mivel eddig senki sem csinált hasonló gazdaságpolitikát, és Magyarország helyzete egyébként is különleges, ezért most nem lehet egészen pontosan tudni, hogy mi lesz ennek a gazdasági kísérletnek az eredménye: bukás vagy siker, de a kormány mindent megtesz a siker érdekében. (http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=348721)
 
Elvek
 
Mindaddig úgy gondoltuk, nemzeti egyetértés van a magánnyugdíj-takarékosság szükségességéről, s a meglévő intézmények megtartásáról, hiszen
–      Mindenki tudja, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon veszélyben van (kőkemény demográfiai okokból).
–      Az öngondoskodás olyan polgári erény, amit a Fidesz stabilan hirdetett, és egyetlen parlamenti párt sem kérdőjelezett meg.
Kiállunk a polgári öngondoskodás mellett, s ragaszkodunk nyugdíjpénztári megtakarításunkhoz. Ez a mi tulajdonunk, amit véd a magántulajdonhoz fűződő emberi jog.
Gazdasági érvek
 
Senkit nem akarunk fárasztani jól ismert gazdasági összefüggésekkel. Tudjuk, hogy demográfiai okokból húsz év múlva lényegesen kevesebb dolgozó tart el sokkal több nyugdíjast. (S ezen nem változtat a kormány – egyébként helyes – törekvése a gyermekvállalás növelésére.)
Az állami nyugdíjrendszert még több kifizetés (hárommillió ember többletnyugdíja) fogja terhelni. Ez olyan országokban is gondot fog okozni, amelyeket addigra Matolcsy víziói szerint utol fogunk érni.
 
Tisztességes beszédet, korrekt döntési helyzetet!
 
A szavaknak súlyuk van. Ez különösen fontos egy olyan kormányfő embereinél, akiről úgy tudjuk: sohasem hazudott.
A védelem nem einstand. A szabadság nem kényszerítés.
Egy nyugdíjvédelmi megbízott ne a nyugdíj-megtakarítások elvételével foglalatoskodjon, mert akkor végképp elvész az állami intézményekben való bizalom. Ne ígérjen adómentességet (Selmeczi: a hozamtöbblet szja-mentes), ha utána a „jogászok elmondják”, hogy ez nem lehet. Majd a többségi frakció mégis kinyilatkoztatja, hogy mégis lehet. A szavaknak súlyuk van.
Szavak jelentése a jogalkotás során: A kormányzó többség ne „nyilatkozat”-ot tegyen, hanem alkosson törvényt. A törvénytervezeteket pedig ne egyes képviselők adják be, mert akkor nem a kormány kormányoz, hanem valakik ’kitudjamilyen’ megbízásból.
Egy kormányfői szóvivő nem beszélhet „megvezetett” tüntetőkről (december 4.), amikor egyetlen fölvetésükre sem válaszol.
Ne beszéljen a kormányzat korszerű közigazgatásról, amit most fog megteremteni, ha csak személyesen lehet nyilatkozatot tenni.
És ne merje egy miniszter (latinul am. az ország szolgája) azt mondani, hogy kiírja magát a közösségből az, aki él a döntési lehetőségével. A magyar nemzet közösségéből egyetlen politikus sem írhat ki minket.
 
A kormányzó többség szabad választáson nyerte el legitimitását. Ezt senki nem kérdőjelezi meg. Mi is békés tüntetésre hívunk fel, nem kormánybuktatásra, utcai rendbontásra.
Mint magyar állampolgárok, elvárjuk a tisztes közbeszédet. Nem vagyunk a nyugdíjpénztárak képviselői, hanem ügyfelei (s úgy vagyunk megelégedve velük, ahogy Magyarországon a szolgáltatókkal vannak az emberek). De az a címkézés, hogy „eltőzsdézik” a megtakarítást, az nem érv. Ha mi, vagyonunk tulajdonosai, úgy ítéljük meg, hogy rosszul forgatják a pénzt – és korrekt döntési feltételeket kapunk – akkor otthagyjuk őket. Önrendelkezési jogunkkal élve.
 
Mint magyar állampolgárok, elvárjuk a kormányzattól, hogy vezesse az országot, s ne arról beszéljen – érvek nélkül – hogy minket megvezettek. A döntés jogát fenntartjuk magunknak.
Elvárjuk ugyanakkor a korrekt döntési helyzetet is:
–      Ne kényszerítsenek a döntésnél a jogszerző idő elvonásával.
Ha fizetik egy dolgozó után a 24%-ot, akkor ő nem zárható ki a szolidaritásból, nem zárható ki a közösségből. Mert ha kizárják, akkor az a 24% nem más, mint büntetőjárulék.
–      Ne ijesztgessen minket senki azzal, hogy úgyis „kivezetik a magánnyugdíj-pénztárakat” a rendszerből.
–      Ne annak kelljen nyilatkoznia, aki fenntartja a magánjogi szerződését.
–      Ne hozzák méltánytalan helyzetbe az állampolgárokat azzal, hogy csak személyesen lehet nyilatkozatot tenni.
Különösen ne a kisebb településen lakókat: ki fizeti meg nekik az utazást és az elveszett munkanapot?
 
Jogállami eszközök
 
A jogállam védelmet nyújt az elhamarkodott döntések, a kormányzat kísérletezéseivel szemben. Ezt húsz év alatt megszoktuk. Most azt látjuk a nyugdíjügyben, hogy kiesett a jogállam egyik tartóköve, az Alkotmánybíróság. Nincs jogköre, hogy megítélje, alkotmányos-e fizettetni 24%-ot úgy, hogy az nem jár jogszerző idővel (büntetőjárulék).
A hárommillió ember nyugdíj-megtakarítását máris bevonták az állami költségvetésbe. Nincs független Állami Számvevőszék, hatékony Költségvetési Tanács, amely erről véleményt mondhatna.
A sort folytathatnánk.
 
Van még bíróság, amelyhez fordulhatunk, mert úgy érezzük, nem szabályosan jártak el velünk, amikor nyugdíj-megtakarításunkról kell döntenünk.
Biztosak vagyunk benne, hogy sokan fognak élni ezzel az eszközzel.
 
¼ és tovább
 
És bízunk a józan észben. A kormányzatéban is, hogy most vagy hamarosan belátja: ez a kísérlet nem vezet jóra.
Mindenesetre mi szóltunk. És mindazok, akik eljönnek a demonstrációra.
Ha kell, nem utoljára szólunk.
 
 
Budapest, 2010. december 8.
 
A demonstráció szervezője:
’AZ ÉN NYUGDÍJAM’  civil csoport

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top