Close

A kormány életpályamodellt dolgoz ki a katonáknak

A haderő mindig is elengedhetetlen marad, bár jelenleg gyakran felvetődik a kérdés, hogy mi szükség van egyáltalán rá Magyarországon, és az a hamis kép alakult ki, hogy a honvédelem nem fontos ügy – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédében egy konferencián pénteken Budapesten.A Húsz éve szabadon Közép-Európában címmel szervezett kétnapos nemzetközi tanácskozáson Hende Csaba kiemelte: a történelemben legtöbbször nem látták előre a háborúk kitörését, és a biztonsági kockázatok mindig nagyon gyorsan alakulnak ki. Pénzügyi okokból és a politikai érdekek miatt a honvédelem alakítását nem mindig a célszerűség és az ésszerűség vezérelte, ezért a haderő jelenleg csak korlátozottan képes megfelelni az alkotmányban foglalt feladatainak – mondta.

A miniszter felidézte: a Néphadsereg sok tekintetben eltért attól a magyar haderőtől, amelyet a rendszerváltozás után szándékoztak felépíteni, így például túlméretezett volt, és az állampárt irányította.
A kilencvenes évek elején csökkent a haderő létszáma és a védelmi kiadások mértéke, és sokan elhagyták a hivatásos szolgálatot – emlékeztetett.
Több fontos döntés is született azonban abban az időben: lefektették a biztonságpolitika és a honvédelem alapjait, és megalkották a honvédelmi törvényt – mondta. Hozzátette: a tisztikarból többeket külföldi tanintézetekben taníttattak, és nagy hangsúlyt fektettek az idegen nyelvek elsajátítására is.

Mint Hende Csaba kifejtette, a kilencvenes években összességében nőtt Magyarország veszélyeztetettsége a balkáni háborúk miatt, a harcok gyakran a magyar határok mentén zajlottak, emellett igen sok menekült is érkezett a térségből az országba. 1995 és 1998 között mégis folytatódott a haderő leépítése, és az akkori kormány a NATO-csatlakozás szándékát használta fel ennek igazolására – emelte ki. Hozzáfűzte: pedig a NATO nem a “potyautasok” védelméről szól.
2002 után a NATO-nak tett vállalásokat nem sikerült teljesíteni, és bár 2006-ban tízéves haderő-fejlesztési tervet dolgoztak ki, a kormányváltás után kiderült, hogy ebből semmi sem valósult meg – jegyezte meg.

A miniszter kijelentette: hivatalba lépésekor “morális válságot” talált a tárcánál, az elmúlt években átpolitizálódott a honvédség, ami főként a személyi döntésekben nyilvánult meg.
A természeti katasztrófák nyilvánvalóvá tették, hogy nagy bajban a honvédségre lehet számítani – tette hozzá -, ezért is növelik az önkéntes tartalékos erők létszámát; a katasztrófavédelemben nyújtott segítség mellett a honvédségi objektumok őrzése is a feladatuk lesz.
Mint elmondta, a kormány növeli a honvédelmi kiadásokat az új költségvetésben, és kiszámítható, világos életpályamodellt dolgoz ki a katonáknak.

Újra ünnepélyes és nyilvános formában tesznek esküt a katonák

Négyszáznyolc, az alapkiképzést befejező szerződéses katona tett esküt pénteken a szentendrei kiképzőbázison – tájékoztatott a Honvédelmi Minisztérium.
A közlemény szerint Hende Csaba honvédelmi miniszter az avatáson elmondta: “minden túlzás nélkül állíthatom, új életet kezdtek el. Nagy feladatot, igazi küldetést vállaltok magatokra. Köszönettel tartozunk mindannyian ezért a döntésért, és az eskü kimondott szaváért.”

A miniszter hozzátette, hogy a vezetés tisztában van ennek a döntésnek a jelentőségével, hat év után most ezért tették megint ünnepélyessé a honvédesküt.
A közleményben foglaltak szerint 2004 óta a szerződéses legénységi állományú katonák eskütétele nélkülözött minden ünnepélyes jelleget: az esküszöveg aláírása a nyilvánosság kizárásával történt.

A Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisa mint a katonai alapkiképzés intézménye kezdeményezte, és a honvédelmi miniszter engedélyezte, hogy újra ünnepélyes és nyilvános formában tegyenek esküt a szerződéses állomány katonái.
Az esemény azért is bír nagy jelentőséggel, mert az esküvel válik a kiképzendő katonajelöltből a Magyar Honvédség tényleges tagja – olvasható a közleményben.

Forrás: fidesz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top