A héten az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának küldöttei az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagjaival és Czerván György vidékfejlesztési államtitkárral folytattak eszmecserét Budapesten. A találkozó aktualitását az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika jövőjével kapcsolatos, nemrégiben napvilágot látott, még nem hivatalos reformtervezete adta. „2011 első félévében Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Az Európai Parlament szakbizottságai egymás után látogatnak el hazánkba, hogy az elnökségi programról és a felkészülési folyamatokról tájékozódjanak, hiszen a magyar elnökségnek sok összetett feladattal kell megküzdenie” – emlékeztetett Tabajdi Csaba, az EP Mezőgazdasági Bizottságának tagja.
Az Európai Bizottság november 18-án fogja nyilvánosságra hozni azt a jogalkotási javaslatot, melyben a KAP 2013 utáni működését szabályozná. „Magyarországnak nagy felelőssége a reform alakításában, ugyanis elnöksége alatt az Európai Tanácsnak a huszonhét tagállammal egyeztetett állásfoglalást kell elfogadnia, melynek kialakításában hazánknak nagy szerepe lehet, illetve kell, hogy legyen” – hangsúlyozta a magyar képviselő. A szocialista delegációvezető figyelmeztetett arra, hogy Magyarország könnyen szembekerülhet az EU-val, ha folytatja jelenlegi törekvéseit, miszerint a családi gazdaságokat a nagybirtokok támogatásának terhére kívánja előnyhöz juttatni. Tabajdi Csaba jelezte, hogy a magyar kormány jelenlegi pozíciója ellentétben áll az Európai Bizottság és a tagállamok többségének álláspontjával. Az Európai Bizottság már többször állást foglalt a mezőgazdaság többszintű versenyképességi modellje mellett. Ez a struktúra magába foglalja a világszinten is versenyképes nagygazdaságokat (üzemszerű mezőgazdaság), a közepes birtokméretet és a családi és kisgazdaságokat is. A Magyar Kormány ugyanakkor támogatni látszik a nagygazdaságokkal szemben bevezetendő felső támogatási plafon bevezetését.
Tabajdi Csaba szerint a közös állásfoglalás nehézségekbe ütközhet a különböző országok eltérő igényei miatt, bár az igazi viták már a magyar elnökséget követően, a következő költségvetési időszakról folytatott tárgyalások során kerülnek napvilágra. Az új tagállamok többsége, valamint a régi tagállamok közül néhányan (pl. Portugália) méltánytalanul kevesebb területalapú támogatásban részesülnek, mint például Franciaország, Németország, vagy Hollandia. (Összehasonlításképpen Lettország 83, Portugália 174, Németország 346, Franciaország 310, Hollandia 469 euró/hektár közvetlen támogatásban részesül majd 2013-ban.)
Magyarország jó uniós csatlakozási tárgyalásokat folytatott, ennek következtében kedvezően tudta érvényesíteni érekeit. Akkor a támogatások tagállami szintjét úgynevezett történelmi referenciák alapján állapították meg. Gabonatermelő ország lévén hazánk 312 euró hektáronkénti támogatásra számíthat a 2013-as felzárkóztató folyamat révén, amely alapján előkelő helyet foglal el az új tagállamok között. „Magyarország egy mérsékelt reformban érdekelt, ezért az Európai Bizottság közleménye kielégítően szolgálja a magyar érdekeket, ugyanakkor érdemes lenne ösztönözni a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának helyreállítását” – mondta a szocialista delegációvezető.
„Magyarország számára nagyon fontos, hogy a régi tagállamokhoz képest fennálló technológiai lemaradását behozza, és ehhez továbbra is változatlanul juthasson hozzá elegendő vidékfejlesztési támogatáshoz. Egye hangsúlyosabbak a környezetvédelmi szempontok is a mezőgazdaságban. Kulcsfontosságú, hogy hazánk célzottan juthasson olyan támogatásokhoz, mely vízgazdálkodási innovációt illetve beruházásokat ösztönöz. Az éghajlatváltozás egyre gyakrabban befolyásolja a hazai és az európai termelékenységet, ezért szükséges lenne az árvizek, belvizek és az aszályok elleni védekezést és megelőzést erősíteni. Ezért hazánknak érdekében állna a KAP keretében folyósított vidékfejlesztési források megerősítése, amely pontosan ezen célok megvalósulását finanszírozná” – mondta Tabajdi Csaba.