Elfogadta az Országgyűlés a médiaalkotmányt
Elfogadta az Országgyűlés kedden a médiaalkotmányt, kitolta a költségvetési és adóhatáridőket, és támogatták a képviselők a bioüzemanyagokat érintő javaslatot is. Folytatódott a vita a 98 százalékos különadó ügyéről is.
A parlament a kormánypártok szavazatával fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot, amely 2011. január elsején lép életbe.
Az indítvány elfogadásával a polgári törvénykönyv helyett a jövőben a médiaalkotmány tartalmazza a sajtó-helyreigazítás – alig változó – szabályait is.
Az elfogadott médiaalkotmányról bővebben itt. L. Simon László szavazást követő sajtótájékoztatójáról pedig itt olvashat.
Kitolták a költségvetési és az adóhatáridőket
Az adótörvényeket a választások évében nem 45, hanem 40 nappal a kihirdetés előtt kell hatályba léptetni – egyebek között ezt tartalmazza az Országgyűlés által kedden elfogadott, az államháztartási törvényt módosító indítvány.
A parlament 295 igen és 45 nem szavazat mellett fogadta el kedden az államháztartási törvény gazdasági bizottság által kezdeményezett módosítását. E szerint fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt – az országgyűlési képviselők általános választásának évében legalább negyven – napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli, és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti.
Elfogadták a bioüzemanyagokról szóló törvényt
Az üzemanyag-forgalmazóknak december 5-től kötelező 6 százaléknyi bioüzemanyagot értékesíteniük, ellenkező esetben januártól már büntetést kell fizetniük.
Az Országgyűlés 284 igen, 15 nem és 42 tartózkodás mellett fogadta el kedden a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett törvényjavaslatot.
A törvény megalkotása európai uniós követelmény: 2020-ig Magyarországon a megújuló energiaforrásból előállított energia-részaránynak el kell érnie a közlekedésben felhasznált teljes energiafogyasztás 10 százalékát, ezért 2020. december 31-ig minden üzemanyag-forgalmazó köteles 6 százalékkal csökkenteni az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó szén-dioxid kibocsátást.
Az üzemanyag-forgalmazók dönthetnek úgy, hogy együttesen tesznek eleget ennek a követelménynek. A teljesítésről minden év március 31-ig adatot kell szolgáltatni a vámhatóságnak. Nem teljesítés esetén 2011. január elsejétől büntetést kell fizetni: az adott hónapban hiányzó bioüzemanyag energia mennyisége alapján megajoulonként 35 forintot.
Támogatták a hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítását
Elfogadta a Ház a hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítását is, amely tartalmazza egyebek mellett, hogy a települési jegyző vagy a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki, ha a hagyatékban társasági, vagy szövetkezeti üzletrész van, illetve a jövőben a földet, a munkaeszközöket és az állatállományt is fel lehet ajánlani az államnak.
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára októberi expozéjában azt mondta, a javaslat elfogadásával egyszerűsödnek egyes hagyatéki eljárások.
ORTT-ről szóló javaslat
A Ház mindemellett elfogadta az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot is.
Folytatódott a vita Lázár János javaslatairól
A parlamentben a keddi napon folytatódott az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának általános vitája. Lázár János frakcióvezető expozéjában leszögezte: a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági megsemmisítése után beterjesztett javaslatok elfogadása nem gyengíteni fogja a jogállamot, hiszen egy normálisan működő országban a választói akarat teljesítése erősíti a demokráciát. Szijjártó Péter, a párt vezérszónoka pedig úgy fogalmazott, hogy a Fidesz az emberek igazságérzetének oldalára állt a „régi” és az „új korszak” szabályai között feszülő konfliktusban.
Vizsgálóbizottságot alakítanának a MÁV előző 8 évi működésének átvilágítására
A fideszes Kovács Zoltán és a kereszténydemokrata Latorcai János országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását javasolja a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002 és 2010 közötti döntések kivizsgálására.
A javaslat általános vitájában előterjesztőként felszólaló Kovács Zoltán szerint a testület feladata lenne kivizsgálni az „eddig csak a híradásokból ismert” gyanús privatizációs ügyeket.
Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár szerint a vizsgálóbizottság azért csak az elmúlt 8 évet vizsgálná, mert a vasútnak egész története során nem volt olyan rossz időszaka, mint az előző két kormányciklus alatt.
(MTI-fidesz.hu)