1989 óta minden évben október 5-én rendezik meg a Wallenberg-napot. Ez a nap Raoul Wallenberg (1912-1947?) svéd diplomatáról kapta a nevét.
Ő arról nevezetes, hogy a II. világháború alatt magyar zsidók ezreit mentette meg a biztos haláltól. Raoul egy nagyon gazdag és befolyásos svéd családba született, de megtanult angolul, németül és franciául. Nagyapja külföldi tanulmányutakra küldözte, így jutott el a palesztíniai Haifába, ahol egy holland baknak dolgozott.
Itt került kapcsolatba először a zsidókkal. A bank szakma egyáltalán nem érdekelte, majd 1941-ben egy svéd-magyar élelmiszerkereskedelmi cégnél helyezkedett el, amit egy magyar zsidó, Lauer Kálmán vezetett. Miután többször járt Magyarországon és Európa szerte, rájött, hogy mit tervez Hitler a zsidókkal. 1944-ben Lauer javaslatára utazott Magyarországra, bár üzleti okok miatt. De Lauer remélte, hogy családját svéd útlevéllel kivitettetheti vele Svédországba. Ideutazása után segíteni kezdett a zsidók mentésében. Augusztusban már 4500 védútlevelet adatott ki. Eközben zsidómenekülési útvonalakat is alakított ki. Minden befolyását és pénzét a zsidók élelmezésére és kimentésére fordította. Novembertől azonban már nem oszthatott ki többet. Innentől Wallenberg veszélyben volt, de még befejezte a megkezdett menekítéseket, mielőtt maga is elmenekült volna.
De 1945. január 13-án elfogták az oroszok.
Ami ezután történt, az máig rejtély. Csupán tippelni lehetne, hogy mi történt vele, illetve mikor halt meg pontosan.
Halála után több díjat, szobrot és emlékművet is kapott. Iskolákat, intézményeket neveztek el róla. Több irodalmi mű és film is készült az életéről, munkásságáról.
Lásd még: Nem akkor halt meg Wallenberg, mint hittük