Most az állami Számvevőszék tavalyi jelentésében hívja fel a figyelmet arra, hogy az állami döntéshozóink, az illetékes szervek milliárdos károkat okoztak az országnak felelőtlen, átgondolatlan, hozzá nem értő gazdálkodásukkal. Ugyan nem mondja ki a jelentés, de sejteni lehet, hogy a koncepciótlanság inkább takar korrupciót, mint hozzá nem értést!
Most már mindez kezd unalmassá válni! Naponta kapjuk a híreket a médiában visszaélésekről, korrupcióról, a 4-es metróról, a Margit hídról, a világ legdrágább autópályáinak építéséről. Szinte minden héten látjuk, hogy gazdasági vezetőket rabszíjon vezetnek előzetesbe. Legutóbb a Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója és jogi főosztályvezetője volt a soros. Most a Malév privatizációja, a Bábolnai események, a fő téma a számvevőszéki jelentésben.
Már kezdünk immunissá, közömbössé válni e hírektől. Ugyanakkor furcsa mód mégsem történik semmi. A BKV ügyek már tavaly óta napirenden vannak, de bírósági tárgyalásnak még híre-hamva sincs. Félő, hogy ezeket az ügyeket is 8-10 évig tárgyalják majd, mint azt a Postabanknál láttuk.
Nagyon aggódunk azért, hogy az említett ügyek ne hasonlítsanak a hírhedt Keller féle megmozdulásokhoz abban a tekintetben, hogy nagy sajtóvisszhanggal bejelentik a visszaéléseket, és aztán a bíróságig egy sem jut el.
De itt különösen fontos az időtényező. Nem mindegy, hogy 10-15 év múlva lesz jogerős ítélet, vagy egy-két éven belül. Ez nem vicc, hiszen gondoljunk csak a Kereskedelmi és Hitelbank Kulcsárral fémjelzett ügyének újratárgyalására. Mert az időben meghozott példás ítélet lehet csak elrettentő, a jövőre nézve.
(Egerszegi Csaba)
Kemény kritikát fogalmazott meg az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2009. évi tevékenységéről. A számvevőszék értékelése szerint alapvető hiányosságok maradtak meg a jogi szabályozásban, a vagyonnyilvántartásban, valamint a döntési folyamatokban és felelősségre vonás nem történt. Becker Pál, az Állami Számvevőszék főigazgatójának értékelése szerint döntési káosz alakult ki az MNV-nél, ami az ellenőrzést is megnehezítette. A székház projekteknél egyértelműen kimutatható az államot ért kár. Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke ennek kapcsán arra tért ki, hogy nem voltak célszerűek ezek a döntések, hiszen még többletköltséget is okoztak.
Döntési káosz
Az alapvető hiányosságok feltárása mellett az Állami Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a Részvényesi Jogokat Gyakorló pénzügyminiszterek döntései nem az állam érdekei elsődlegességének figyelembe vételével születtek. A döntési folyamatokat a koncepció és az átláthatóság hiánya jellemezte – ismertette a számvevőszéki jelentés főbb gondolatait Warvasovszky Tihamér. Az intézet alelnöke szerint a döntéshozók intézkedései nem voltak átláthatók és kellően eredményesek.
Becker Pál főigazgató ennek kapcsán kiemelte, hogy bonyolult döntési struktúra, döntési káosz alakult ki az MNV-nél, amelyben több ezer döntés is született, és ez önmagában lehetőséget ad az esetleges hibák elkövetésére. Mindez rendszerszerűleg megnehezíti az ellenőrzést is – tette hozzá Becker Pál.
Az állami vagyon nyilvántartása
Az ÁSZ megállapítása szerint az MNV állami vagyonról vezetett nyilvántartása nem volt teljes körű. Az egységes vagyonnyilvántartás támogató informatikai rendszer fejlesztését szabálytalanságok és szakmai hibák jellemezték. Az előnytelen szerződés, illetve szerződésmódosítás kezdeményezések elmulasztása 72 millió forint vagyoni hátrányt okozott, és a rendszer azóta sem működik – hívja fel a figyelmet a jelentés, amely azt is aláhúzza, hogy az MNV jóváhagyott középtávú vagyongazdálkodási stratégia nélkül gazdálkodott.
Mi folyik az állami vállalatoknál?
Az Állami Számvevőszék mai sajtótájékoztatóján az alelnök konkrét eseteket is idézett a számvevőszéki jelentésből, amikor az állami tulajdonú társaságok hatékony és célszerű vagyonkezelése nem valósult meg.
1. az állami tulajdoni részesedések növelését célzó döntések 2009-ben sem voltak átgondoltak, a tőkeemelések veszteséges gazdálkodást finanszíroztak:
– A MALÉV-ban a többségi részesedés megszerzését előkészítő tárgyalások folyamatában kiadott Részvényesi Jogokat Gyakorló határozatok nem tették lehetővé a magyar fél korábban bejelentett hitelszerződési bankgarancia kifizetésének ígérvényesítését és ellentétesek voltak a vagyontörvényben megfogalmazott elvekkel
– A Bábolna Ménesbirtok számára a kényszerhasznosítás során a Vagyonkezelő megalapozatlanul, konkrét számítások nélkül 800 millió forintot utalt. A kölcsönből a kft 365 millió forintot fizetett ki a felszámolónak jogalap nélkül, amely összeg megtérülésére nincs esély – értékeli a tranzakciót az ÁSZ.
2. A négy kiemelt székház projekt (MÁV, MVM, Magyar Posta, MTV) esetében a várt hatékonyságjavulás nem igazolódott be. Sőt, ezek többletköltséget okoztak. Becker Pál kérdésre válaszolva ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a székházak esetében „teljesen egyértelműen kimutatható a kár”. Koncepciótlanság, egymásnak gyökeresen ellentmondó intézkedések jellemezték ezeket a projekteket. Egyértelmű, hogy semmiféle átgondoltság nem volt – magyarázta a főigazgató. Warvasovszky Tihamér a többletköltségekre hívta fel a sajtó képviselőinek figyelmét.
Az Állami Számvevőszék jelentése emlékeztet arra, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a korábban az Magyar Televízió Zrt.-től 6 milliárd forintért megvásárolt székházat 2005-ben 4.5 milliárd forintért értékesítette. A megvalósulás elhúzódása miatt az MTV Zrt. 2010 májusáig 16.22 milliárd forint bérleti díjat fizetett és a határozott idejű szerződés miatt 38 éven át tovább 2.2 milliárd forintot bérleti díjat fizet évenként. Ez jelenértéken számítva 83.6 milliárd forintot tesz ki – emelte ki Becker Pál. Domokos László a székházakkal kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy meglátásuk szerint a tartós bérlet helyett a saját tulajdonú székház a megoldás.
A magyar államot ért konkrét kárra vonatkozó kérdésre Becker Pál kifejtette, hogy a sukorói ingatlancsere esetében 1.3 milliárd forintos kárról lehet beszélni, eközben a moszkvai kereskedelmi székház értékesítéséből adódó kárt nehezebb megbecsülni. Nehezebb a pontos értékbecslés ebben az esetben, az ÁSZ 3.5 milliárd forintos kárt számszerűsített – fűzte hozzá a főigazgató.
Ki a felelős?
Az Állami Számvevőszék a MALÉV, a sukorói ingatlancsere, a moszkvai ingatlan értékesítése és a Bábolna Ménesbirtok Zrt. ügyében csatlakozott a már folyamatban lévő ügyészségi vizsgálathoz, további ügyekben külön tájékoztatta a legfőbb ügyészt – áll az ÁSZ jelentésében.
Becker Pál a felelősséget firtató újságírói kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy elsősorban a vezérigazgató felelőssége merült fel. Emellett sok esetben a tanács hozott olyan döntést, ami nem bizonyult kedvezőnek az állam számára, ezért a tanács felelősségét is vizsgálni kell. Az Állami Számvevőszék elnöke ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2009. évi tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentést idézte, miszerint „a pénzügyminiszter felelős az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért, az állami vagyon felügyeletéért”. Becker Pál tájékoztatása szerint a pénzügyminiszter szakmai felelősségét lehet megállapítani, a büntetőjogi felelősségre vonás azonban nem a számvevőszék feladata. Domokos László ÁSZ-elnök ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az ügyészséggel az együttműködésen van a hangsúly. Az MNV-ben nincs rend és a dokumentumok nem teljes körűen kerülnek elénk – tette hozzá az elnök, aki szerint egyes esetekben csak a gyanú merült fel, a megalapozottságot az ügyészség vizsgálja.