Több jogszabályi változás is életbe lép az új tanévben; a szeptembertől hatályos változások – többek között – rögzítik az évfolyamismétlés és a szöveges értékelés feltételeit.
A 2010/2011 tanévtől ismét lehetőség lesz második év végén, illetve a további évfolyamokon is arra, hogy a nevelőtestület szülői beleegyezés nélkül utasítsa évfolyamismétlésre a diákot. A változtatás értelmében tehát az évfolyamismétlésnél kikerül a szülői vétó a jogszabályból. Vagyis visszatérés történik a 2003. évi törvénymódosítás előtti állapothoz, amikor is a tanuló – a második évfolyamtól kezdődően – magasabb évfolyamra akkor léphetett, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. A tanuló az első évfolyamon azonban továbbra is csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.
A módosított törvény rögzíti, hogy első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A módosított törvény alapján azonban az intézmények pedagógiai programjukban saját maguk határozhatnak arról, hogy a második év végétől a negyedik év félév végéig a szöveges értékelést vagy a hagyományos osztályzásos módszert használják-e, esetleg a kettőt együtt. Ugyanakkor iskolaváltásnál, vagy ha más esetben erre szükség van, az intézmény a szülő kérésére köteles a tanuló félévi és az év végi minősítését osztályzattal is kifejezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell továbbra is meghatározni.
Azok az iskolák, amelyek a tanulók teljesítményét már a 2010/2011. tanév második félévétől osztályzattal kívánják értékelni, ez év végéig kötelesek módosítani pedagógiai programjukat.
A törvénymódosítás eltörli a nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyamon történő kötelező alkalmazására vonatkozó rendelkezést – a most elfogadott új szabályok értelmében kötelezően csak az 1-4. évfolyamon folyik nem szakrendszerű oktatás. Az 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás, maximum a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások 50 %-ában, csak az iskola döntése alapján folyhat. A nem szakrendszerű oktatás tehát ezeken az évfolyamokon csupán lehetőséggé válik, amelyről az iskolák szabadon dönthetnek.
A módosítás érinti az érettségi és a felsőoktatási felvételi rendszerét is. A törvénymódosítás az emelt szintű érettségi súlyát, presztízsét – illetve eredeti célját – kívánja erősíteni azáltal, hogy a jövőben központilag, a Kormány fogja meghatározni, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez az érettségi vizsga mely vizsgatárgyából vagy vizsgatárgyaiból kell emelt szintű vizsgát tenni. Az új szabályokat először a 2013/2014. évi felsőoktatási felvételi eljárás során kell alkalmazni. A Kormány pedig 2010. október 30-ig adja ki – a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében – azt az új rendeletet, amely meghatározza, hogy majd 2013-ban melyik felsőoktatási alapképzéshez, illetve egységes osztatlan képzésre történő felvételhez mely vizsgatárgyból, illetve vizsgatárgyakból kell majd emelt szintű érettségit teljesítenie a felvételizőnek.
A törvénymódosítás megváltoztatta – értelemszerűen – a felsőoktatási törvényt is, és ezzel megteremtette az összhangot a két törvény között.
A családi pótlékra vonatkozó új szabály augusztus 30-án lépett hatályba. Az ellátást nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás jogcímén folyósítják.
Ha a tanköteles gyermek az adott tanévben igazolatlanul mulaszt, úgy a mulasztott tizedik kötelező tanórát követően az iskola igazgatója értesíti a jegyzőt, aki gyámhatóságként eljárva végzésben figyelmezteti az iskoláztatási támogatás jogosultját, majd a mulasztott ötvenedik tanórát követően elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.
Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése mellett továbbra is megmarad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a következő esetekben:
– nem tanköteles gyermek elhanyagolása,
– tanköteles gyermeknek az iskolába nem járáson túli egyéb elhanyagolása (nem megfelelő ruháztatása, étkeztetése stb.) esetén.
Forrás: nefmi.gov.hu