Változó határvonalak egy magyarországi faluban
Az AnBlokk Egyesületet létrehozó fiatal antropológusok és szociológusok tíz éve végeznek terepmunkát „Gömbalján”. A név kitalált, a település viszont nagyon is valóságos: Heves és Borsod határán fekszik, ötödrészt romák lakják.
A kutatók nyomon követték, hogyan alakult a cigányok és nem cigányok viszonya, milyen folyamatok vezettek például a helyi általános iskola „elcigányosodásához”. A témáról az egyesület kiadásában megjelenő anBlokk közéleti tudományos magazin Cigányozás című tematikus száma közöl tanulmányokat. A nemrégiben rendezett Bánkitó Fesztiválon a kutatók személyesen is beszámoltak tapasztalataikról.
Gömbalján a cigányok túlnyomó többsége elkülönült telepeken élt a legutóbbi időkig, csak keveseknek sikerült beköltözni a „magyarok” közé. Vegyes házasságokra elvétve sincs példa, romák és nem romák kapcsolatát nem erősítik rokoni kötődések.
Horváth Kata és Kovai Cecília megállapítása szerint a faluban korábban hierarchikus, patrónus-kliens viszony jellemezte a „társadalmi érintkezést”. A szereposztás, ami a cigányoknak jutott a falu életében, minden esetben alárendelt státuszszal párosult. Az iskolában a roma gyerekek az utolsó padokban ültek, szüleik legfeljebb kukások vagy takarítónők lehettek a közeli városban.
forrás: nol.hu