Close

Augusztus 20-án lépett hatályba a közbiztonsági törvénycsomag

Augusztus 20-án lépett hatályba a 2010. évi LXXXVI. törvény, mely a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szól. A törvény szigorítja a szabálysértésekről, a rendőrségről, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényeket és a Btk. egyes rendelkezéseit.

A módosítások lehetőséget adnak arra, hogy fiatalkorú elkövetőkkel szemben is ki lehessen szabni elzárást szabálysértés elkövetése esetén.
Az új szabályok szerint a szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, míg leghosszabb tartama 60 nap, fiatalkorúak esetében pedig 30 nap.

Abban az esetben, ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több elzárással is sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, úgy az elzárás leghosszabb tartama 90 nap, fiatalkorúak esetében 45 nap.
A törvény tágítja a szabálysértéssel kapcsolatos őrizetbe vétel lehetőségét. Eszerint az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetőjét a rendőrség őrizetbe veheti – gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából – tettenérés esetén. Ugyanígy sor kerülhet őrizetbe vételre akkor is, ha az elkövető ugyan elmenekül a helyszínről, ám őt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja.

A törvény szerint a tulajdon elleni szabálysértések felderítése az ilyen irányú tapasztalattal kevéssé rendelkező jegyzőtől a büntetőeljárásokban már ez irányú ismeretekkel bíró rendőrséghez kerül, ezzel is növelve a közbiztonság védelmének hatékonyságát. Ugyanebből a megfontolásból a törvény lehetővé teszi, hogy a rendőrség a tényállás felderítése, az elkövető kilétének megállapítása, valamint a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása érdekében bírósági eljárást előkészítő eljárást folytasson le. Ennek során pedig elrendelhető ház, lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely átvizsgálása is.

Ami pedig a tulajdon elleni szabálysértések elbírálását illeti: a törvény lehetővé teszi, hogy ilyen ügyekben helyi bírósági hatáskörben egyesbíróként járhassanak el a bírósági titkárok.

A törvény szerint elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető az, aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, vagy ekkora összeget meg nem haladó csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést követ el. Ugyanez lehet a büntetés nem gépi meghajtású jármű – például kerékpár – ellopásáért, továbbá műemlék, muzeális tárgy, tömegközlekedési vagy távközlési eszköz, közúti jelzés, park vagy ahhoz tartozó felszerelés gondatlan megrongálásáért.

Új szabálysértési tényállást állapít meg a törvény: ez pedig a „feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel” szabálysértése. Az követi el, aki bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a feloszlatás után részt vesz, vagy nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli. Az elkövető elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. De ugyanígy járhat az is, aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről – annak jellegzetes tulajdonságai miatt – bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel.

A törvény módosítja egy helyütt a Büntető Törvénykönyvet is, és ezzel a közfeladatot ellátó személyek közé emeli a kormány által meghirdetett településbiztonsági programban végrehajtóként résztvevő személyeket.

A Rendőrségről szóló törvény módosítása szerint a bűnmegelőzés ellenőrzése, a terrorfenyegetettséggel összefüggő információk elemzése, a terrorcselekmények felszámolása az országos rendőrfőkapitány helyett a belügyminiszter irányítása alá kerül.

Forrás: complex.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top