Indiában élt egy hagyomány a házak alapkőletételénél. Egy asztrológus megkereste azt a helyet, amely pontosan a világot bíró sárkány feje felett helyezkedett el, ezt rögzítették, majd ide fektették le az alapkövet. Ez a rítus megismételte Indrának azt a tettét, amikor agyonütötte Vritrát, és rögzítette a fejét, ezzel megteremtve a világon a káosz helyett a rendet.
Vritra a védikus mitológia sárkány alakja, aki a hagyomány szerint rabul ejtette a vizeket. Az óind vritra szó jelentése torlasz, akadály, ami szintén erre utal. Ő a tunyaság és a káosz megtestesítője, az első démon. Nincsen se keze, se lába, sziszegő hangja van. Alattomos vadállat, amely a vízben és a sötétségben növekszik, ott rejtőzködik, visszatartja az esőt és ezáltal szárazságot támaszt. Ellenfele Indra, akinek az állandó jelzője is ez: Vritra megölője. Csatájukat a Rig-Véda beszéli el.
Egy másik hagyomány szerint Tvastar házat épít magának, és Vritrát egyfajta falnak, tetőnek teremti meg. A ház belsejében volt az ég, a föld és a vizek. Indra robbantja szét ezt az egységet. Ebben a történetben a világ egy őslény meggyilkolásával születik meg. Sok más nép teremtésmítoszaiban találunk hasonló motívumokat, pl. A Gilgames eposzban Tiamat meggyilkolása. Az akád teremtésmítosz szerint az idő kezdetén csak a differenciálatlan vízi teljesség, az őskáosz létezett. Belőle vált ki az első pár, Apszú, az édesvizek hímnemű szelleme és Tiamat, a sósvizek nőnemű szelleme. Több korszak telik el, és kettőjük nászából megszületnek az istenek, de a szörnyek is. Az istenek fellázadnak szüleik ellen, és egyikük, Éa megöli Apszút. Tiamat bosszút forral, de csak Éa fia, Marduk mer kiállni vele szemben. Marduk legyőzi Tiamatot, testét szétvágja, és megteremti belőle a világot. Egyik felét égboltnak használja, hogy a felső vizek ne árasszák el a világot, másik feléből a tenger és a szárazföld alapzatát készítette el. Egyesek szerint ez a fajta rítus az emberáldozatokra utalt, azokat szentesítette. A teremtés itt kozmikus áldozat. Az ősi óriást feldarabolják, és testrészeiből jön létre a világ.
Indiában, amikor házat építenek, az alapkő lerakása előtt egy asztrológus segítségét kérik, aki megkeresi azt a helyet, amely pontosan a világkígyó feje fölött van. Majd egy cövekkel ezt rögzítik. Ez a cselekedet Indra hőstettét idézi, mintegy megismételve a világ teremtését, azt amikor legyőzte Vritrát. Harcukat a Rig-Véda így beszéli el:
„Indra hőstetteit vágyom dicsérni,
első csodáit a mennykő urának.
Sárkányt ölt, ezzel utat tört a víznek,
mert a hegyek hasát felhasogatta.
A szirten heverő sárkányt megölte.
Dörgő mennykövét Tvastar készítette.
Mint bőgő tehenek, vizek rohantak,
mind valahányan tengerbe siettek.”
Vritra korábban elzárta a vizeket, ezzel a világ fennmaradását veszélyeztette, mert a földet szárazsággal sújtotta. Ebben hasonlít más népek sárkány alakjaira, akik szintén foglyul ejtik a vizeket, míg végül egy hős végez velük. A testetlen, megformálatlan Vritra a teremtés előtti káosz jelképe is.
Különböző hagyományokban jelenik meg az a felfogás, hogy az őskáosz kapcsolatban áll a vízzel, mint elemmel. Az őskáosz a megjósolhatatlan jelenségek szférája, és a világ teremtéséhez ennek az erőnek a megzabolázása szükséges. A világ az őskáoszból születik meg ugyan, de az nem tűnik el véglegesen. Két ellentétes princípium harcol egymással, és ez a harc bármikor végződhet azzal, hogy a világ visszatér a káosz állapotába. Ezt szimbolizálják a mítoszok a világ majdnem mitológiájában megjelenő özönvízről.
Felhasznált irodalom:
- Rig-Véda 1. 32. terebess.hu/keletkultinfo/rigveda.html
- Mircea Eliade: Az örök visszatérés mítosza Európa, Bp. 1993